Budapest: 15°
HUF/EUR: 333.68
szechenyi
Hírek » Szakértői cikk » Részletek

14 éve segít Magyarországon az ESZA


2017. szeptember 21-én, Szolnokon került sor az Európai Szociális Alap 60 éves évfordulója alkalmából megrendezett konferenciára, amelyen kormányzati szereplők, a brüsszeli Bizottság meghívottjai, szakemberek, valamint szociális partnerek és kedvezményezettek vettek részt.

Elsőként Rétvári Bence államtitkár köszöntötte az egybegyűlteket, majd Nemzetstratégiai célok, emberi erőforrás stratégia címmel tartotta meg előadását. Részletezte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára mely fejlesztési célok a legfontosabbak. Mindenekelőtt, tisztázta, az Emberi erőforrások nem a gazdaságról és az államról, hanem az emberekről szól. Az a célja, hogy ne a születési hely határozza meg az egyén életkilátásait. Az a célja, hogy olyan társadalom alakuljon ki, amely gerincét a széles középosztály alkotja. Fehér Gyulát idézve elmondta, a polgár, az, aki a munkaerején kívül anyagi vagy szellemi tulajdonnal keresi a kenyerét, és mindez az életmódját is meghatározza. Rétvári hangsúlyozta, a kormány erőteljesen támogatja a gyermekvállalást (Magyarországon 2 alá csökkent a termékenység arányszáma). Továbbá az oktatás is fontos, mert az egyéneket olyan szakmára kell megtanítani, amivel el tudnak helyezkedni. A kormány nézőpontja szerint a bővülő középosztály és a tudományos innovációs háttér mellett a felsőoktatást is fejleszteni kell. Fontos, mint mondta, hogy sportesemények valósuljanak meg. Valósuljon meg az előrehaladó polgárosodás, valósuljon meg az erősödő családok és közösségek együttműködése, valamint a területi felzárkózás.

Ezt követően dr. Vitályos Eszter Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős államtitkár az ESZA fejlesztések átfogó eredményei címmel adott elő. Elmondta, óriási pénzekről beszélünk, az alap az EU költségvetés 10 százaléka fölött diszponál, ez 10 milliárd euró évente. A Magyarország által kapott pénz 22 százaléka 5 operatív program között oszlik meg. Ennek éves összege 1750 milliárd forint (1195 milliárd forint volt korábban). Jó hír, hogy a humán fejlesztésekre nem jut kevesebb, mint a korábbi programozási időszakban. A támogatás kedvezményezettjei minden szektorból pályázhatnak, korábban a legnépszerűbb a TÁMOP 3.1.4., a kompetencia alapú oktatás volt, amely 1300 feladat-ellátási helyet érintett, 130 000 tanulót és 10 000 pedagógust ért el. Fontos volt emellett a TÁMOP 3.3.9., a hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódását segítő program is. A most futó pályázatok közül a legnépszerűbb a tanoda program, amely a végzettség nélküli iskolaelhagyás ellen kíván fellépni, eddig 351 db intézményi pályázat érkezett. Az előadó ezt követően a GINOP - álláskeresők alacsony végzettségűek foglalkoztathatóságát növelő, valamint a KÖFOP - közigazgatási folyamatok segítése programokat részletezte. Hangsúlyozta, a 2007-2013-as ciklusban 1700 település kapott támogatást céljaik megvalósításához.

Dr. Vitályos Eszter felhívta a figyelmet, az új pályázati ciklusban a támogatások jobban kötődnek majd az indikátorok eléréséhez. Továbbá fontosabb lesz a fejlesztések egymásra épülése, a szakpolitikák és a programok közötti összhang megteremtése, és a fenntarthatóságot segítő mechanizmusok kialakítása. Az egyik fontos cél, hogy a közigazgatás teljesítménye - az országos elégedettségi index alapján - legalább 10 százalékkal javuljon. Elmondta, a programoknak is köszönhetően Magyarországon 73,8 százalék lett az aktivitási ráta. A foglalkoztatás növelése célt korábban a TÁMOP 1.1.1. konstrukció, a START kártyák, a fiatalok vállalkozóvá válását támogató programok, vagy az országos jogsegélyszolgálat kialakítása segítette, ezek folytatódnak. A felsőoktatás fejlesztése program is sikeres volt, a programról a Századvég és a külső értékelő Ernst and Young Tanácsadó Kft. pozitív értékelést adott.

Kazatzay Zoltán az Európai Bizottság Foglalkoztatási osztályának főigazgató helyettese felhívta a figyelmet, hogy a 1957-es Római Szerződés már tartalmazta az Európai Szociális Alapra való utalást is. Így az Alap egyidős a közös Európával, 60 éves, és már 14 éve Magyarországon is segítséget ad. Az Európai Unió a forrásai felhasználásával közös értékrendet kíván kialakítani, hangsúlyozta Kazatzay, és elmondta, az EU nem állam, hanem intézményrendszer. Ugyanakkor ez olyan alap, amely végső soron az egyéneket segíti. Az Európai Szociális Alap évente kb. 10 millió emberen segít.

Az előadó a programokat részletezve szólt az ifjúsági garancia programról, amely az ifjúsági munkanélküliség ellen lép fel. A fiatalok munkanélkülisége Európában 25 százalék, de néhány déli országban 40 százalékra is felfuthat. A munkanélküliség ellen jobb minőségű oktatással is sokat lehet tenni, de figyelembe kell venni, ha egy nemzetközi értékelési rendszer negatív tükröt tart a politika elé. A PISA eredmények romlása veszélyes tendencia. Amely országokban az oktatás nem kielégítő, azok az országok a nemzetközi versenyképességüket tekintve hanyatlanak. Ahhoz, hogy egy ország versenyben maradjon, az információs-technológiai ismeretek oktatása döntő jelentőségű. De figyelmet kell fordítani a korai iskolaelhagyásra is. Magyarországon 11-12 százalék közötti ez az arány. Sajnos Magyarország a nemzetközi rangsorokban hátul kullog a felnőttképzés terén, a munkaerőlétszámhoz képest nagyon alacsony az oktatottak száma. Bizottsági tanulmányok szerint ma egy állampolgár átlagosan hétszer változtat munkahelyet az élete folyamán, így folyamatosan oktatni kell – ahogy a magyar közmondás tartja, a jó pap is holtig tanul.

Fontos a vállalkozások fejlesztése, az egyenlő esélyek megteremtése a munkaerőpiacon, a szülők segítése a munkaerőpiacon. A közkeletű vélekedéssel szemben, miszerint a közigazgatás csak viszi a pénzt, ha nem jó a közigazgatás, nem tud működni a vállalkozási szféra! Az előadó saját pozitív tapasztalatait is megosztotta a közigazgatás fejlesztése területén, és hozzá tette, jó, hogy az új programozási periódusban is folytatódnak a közigazgatási fejlesztések.

Garai Péter az EMMI államtitkára előadásában Magyarország Európai Uniós csatlakozásától kezdve visszatekintést nyújtott a korábbi programokról. A 2007-2013 TÁMOP programokat részletezte, milyen céllal indultak, milyen eredménnyel zárultak. Schanda János Tamás EU fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár pedig az EFOP programokról tartott előadást. Elmondta, a programok a gyermekek köré épülnek, mivel a gyermek a legjobb befektetés. A 615 milliárd forint fejlesztési keret 50 százaléka a magyar gyermekeket, családokat és a fiatalokat segíti. Ugyanakkor, figyelmeztetett, a társadalmi igazságosság nem csak arról szól, hogy aki rászorul, az kapjon, hanem mindenki köteles kivenni a részét a feladatokból. Elmondta, Magyarországon a munkanélküliség 3 százalékosra csökkent, az aktivitási ráta 8 százalékkal nőtt. Így ma nem a foglalkoztatás a fő kérdés, hanem a további foglalkoztathatóság megteremtése. EMMI stratégiai céljairól megismételte Rétvári Bence gondolatait, a bővülő középosztály, az aktív ember társadalompolitikai vízióját. Hangsúlyozta, a középosztály mind mennyiségi, mind minőségi megerősítésére szükség van. Elmondta, „nincs olyan részvény vagy bankbetét, ami biztosabb, mint a családnak a közössége”, mert „10 helyett küzd, aki a sajátjáért küzd”.

A programokról szólva 147 felhívást tervez a kormányzat a EFOP-ban, 3 felhívás kivételével a teljes felhívás csomag megjelent. Véleménye szerint a fejlesztési időszak munkája el lett végezve, további új pályázatokat nem tervez a kormányzat az EFOP keretében, mai napon már csak 10 pályázatra van lehetőség pályázatot benyújtani. Az EFOP-VEKOP esetében 60 százalék fölötti a megítélt támogatás. A kormányzati vállalás, hogy a források 85 százalékát lekössék az év végéig, de az összes kiírás és pályázat elbírálás 2018 március végéig befejeződik.

Szabó István szolnoki alpolgármester a szolnoki fejlesztésekről beszélt, kiemelve a helyi (stakeholderek), vagyis felelősséget vállaló partnerek szerepét. Az alpolgármester pozitív fejlesztéseket sorolt fel, és jól működő intézményeket, például a város idősügyi tanácsát, amely munkájában 11 különböző civil szervezet vesz részt. Ezután részletezte a város előtt álló és a TOP projektekből megvalósuló fejlesztéseket, iskolai energetikai korszerűsítéseket, orvosi rendelők, sportpályák építését és felújítását. Elmondta, 75-ben 900 éves lett a város, sok intézmény épült akkor, de állaguk leromlott, így ezek felújítása napirendre került.

Maria Iglezia az Európai Bizottság főosztályvezetője Mit hoz a holnap címmel az Európai Szociális Alapról (ESZA) és más kohéziós eszközökről adott elő. Elmondta, a költségvetési periódus felénél vagyunk, még kevés a meghirdetett pályázat, és még kevesebb a kifizetés. Magyarország a legjobb 5 ország között van a pályázatok kiírása tekintetében, ugyanakkor a legrosszabb a kifizetések tekintetében. A közeljövő kihívásait említve a legfontosabb feladatnak nevezte, hogy a Bizottság meggyőzze a tagállamokat, hogy a programok hasznosak, és a tagállamok meggyőzzék a Bizottságot, hogy hasznosan, jó programokra költötték el a támogatási összeget. A közeljövőben jó indikátorok és sikertörténetek szükségesek, mondta Maria Iglezia. Az ESZA jövőjét demográfiai változások, digitális reformok határozzák meg, és a kohéziós politika változása. Jelenleg dolgoznak az Európa jövője programon; már néhány tanulmány hozzáférhető a magas rangú csoport beszámolójából. 11 tanulmány született, többek között az ex-ante értékelésről, a partnerségi alapelvről, pénzügyi egyszerűsítés lehetőségeiről stb. amely tanulmányok figyelembevételével újraalakítják a kohéziós politikát és az Európai Szociális Alapot.

Elmondta, jelenleg több lehetőség fekszik az EU asztalán: megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy kevesebbet szánjanak ezekre a programokra, és azt is, hogy sokkal több hozzájárulást kérnek a tagállamoktól. Az előadó véleménye szerint meg kell találni az egyensúlyt az új kihívások és a korábban elvégzett tevékenységek között. Meg kell vizsgálni azt is, hogyan lehet a pénzügyi lehetőségeket bővíteni. EU szinten szóba jött a pénzügyi tranzakciós adó, a benzinadó, a széndioxid kibocsátási adó, stb. Az egyszerűsítést fontosnak nevezte, mint mondta, mindez azért is kell, hogy eltöröljék az adminisztratív korlátokat a pályázók elől, és flexibilisebbek lehessenek a programok és a programok megvalósítása. Végül fontosnak nevezte az eredmények jobb megosztását, a gazdasági kormányzást és a strukturális reformok erősítését, valamint az európai szemeszter végrehajtását.

Délután különböző szekciókban folyt a munka, amelyet plenáris ülés követett, ahol Nagy Zoltán helyettes államtitkár foglalta össze a tapasztalatokat. Elmondta, a Felzárkózási fejlesztések szekcióban elhangzott, probléma az a hiátus, amely az előző projektek zárása és a mostani projektek megnyitása között eltelt, valamint az a gondolat, hogy nem csak pénzt, hanem reményt is kell adni a pályázóknak. Az Élethosszúságú képzések szekcióban a közművelődési és kulturális intézmények fejlesztésének és fenntartási kérdései problémáját emelték ki. Kulcskérdés, hogy a közösségek eléggé meg tudnak-e erősödni, hogy betöltsék hátrány-kompenzációs szerepüket. Kérdés, miként tud a kulturális ágazat hozzájárulni az élethosszúságú tanuláshoz, hogyan tud közösségi élményt és szociális védőhálót nyújtani. Ezek a programok kapocsként szolgálnak, összehozzák a szolgáltatást nyújtani képes szerepeket. A Fejlesztések az egészségügy terén szekcióban elhangzott, nehezen megfogható eredményeket adott az infrastruktúra fejlesztés. A sürgősségi betegellátó rendszer fejlődött, és más infrastrukturális fejlesztések is lezajlottak, ám látható eredménye mindennek akkor lesz, ha ehhez humán beruházások is kapcsolódnak. Ez a következő projektciklusban így lesz, a fejlesztések akkorra fognak beérni.

k.l.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.157.61.68 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »