facebook_36 youtube_36 twitter_36 indavideo_36 bloghu_36 linkedin_36 android_36 ios_36

Budapest: 10°C
HUF/EUR: 317.98
szechenyi
Hírek » Szakértői cikk » Részletek

Legkisebb órabér a nyugdíjas szövetkezetben


A kormány pontosította a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekre vonatkozó szabályozást, meghatározta a minimális szolgáltatási óradíj összegét. Számításaink szerint így óránként 863,4 forintnál nem lehet kevesebbet fizetni számukra 2017-ben.

A 2017. július 1-jétől hatályba lépett az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény, mely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításával lehetőséget nyújt úgynevezett közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrehozására.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet megalakításával, működésével kapcsolatos részletes szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 25-34. §-ai tartalmazzák. E rendelkezések szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorú tagjai számára foglalkoztatást, munkalehetőséget biztosítson nyugellátásuk folyósítása mellett. A nyugdíjas szövetkezet működésének célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai és élettapasztalat átadásra kerüljön.


A közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyugdíjas tagja lehet az a természetes személy, aki öregségi nyugdíjasnak minősül függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte-e vagy még nem.
A szövetkezet tagja lehet az a nyugdíjas is, akinek nyugdíjfolyósítása szünetel.
A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül.


A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.
A tagfelvétel során a tagságra jelentkező személynek nyilatkozni kell arról, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagja kíván lenni, öregségi nyugdíjban részesül, az alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni.
A szövetkezet tagja az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást teljesít.
A nyugdíjas szövetkezet tagja személyes közreműködése konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a szövetkezettel. Az ellentételezésnek arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével.


A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. Erre a sajátos jogviszonyra megállapodást kell kötni. A tevékenységre a munkaviszony munkavállalót védő több rendelkezése, például a pihenő időkre vonatkozó előírásai is alkalmazandók.
A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodása esetén közösségi alapot képez, melyet a szövetkezet tagjának, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jelegű szükségleteinek kielégítésére kell felhasználni. A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénybe vételére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.


Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.

Társadalombiztosítási vonatkozások

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként történő munkavégzés társadalombiztosítási szempontból eltér a munkaszerződéssel történő foglalkoztatástól, nagyon hasonít azonban az iskolaszövetkezet tagjának helyzetéhez.

A nyugdíjas a szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, ezért a tagoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után járulékfizetési kötelezettségük nincs. E jövedelmük alapján csak tizenöt százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell fizetniük.


Ebből természetesen az is következik, hogy ehhez a speciális foglalkoztatáshoz, mivel társadalombiztosítási járulékfizetés nem történik, a járulékfizetésen alapuló szolgáltatások nem kapcsolódnak. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a nyugdíjas státuszon alapul.


Járulékfizetés hiányában a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja e tevékenysége alapján nyugdíjbiztosítási ellátásra nem szerez jogosultságot, azaz sem szolgálati időt, sem 0,5 százalékos nyugdíjnövelést nem kaphat. Ez egy jelentős különbség a nyugdíj mellett biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban) történő foglalkoztatástól, ahol a nyugdíjjárulék fizetés 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelésre ad jogosultságot.
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében végzett tevékenység nem eredményez szociális hozzájárulási adó, illetve egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget.

Az új szabály

A 274/2017. (IX.21.) Korm. rendelet az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról meghatározza az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összegét. A rendelkezés szerint ez a minimális szolgáltatási óradíj megegyezik a minimálbér egy órára vetített összegének 1,178 szorosával. 

A minimális szolgáltatási óradíj levonás, visszatérítés vagy kedvezmény útján nem csökkenthető.
A jogszabály, mely a Magyar Közlöny 2017. évi 152., szeptember 21. számában jelent meg, a kihirdetését követő napon lépett hatályba. A rendelet egyidejűleg szövegébe emelte és a nyugdíjas szövetkezetekkel egy helyen szabályozta az iskolaszövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjra vonatkozó, azonos tartalmú előírást. Így a 149./2015.(VII.23.) Korm. rendelet az iskolaszövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról hatályon kívül helyezésre került. 


Forrás: ado.hu


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.221.73.186 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »