Budapest: 15°
HUF/EUR: 333.68
szechenyi
Hírek » Szakértői cikk » Részletek

Átlátható képességek


2017. november 20-án tartotta ülését az Európai Szakszervezeti Szövetség oktatási és képzési bizottsága Brüsszelben. A résztvevők azokról az európai eszközökről beszéltek, amelyek a munkaerőpiaci képesítések, készségek, minősítések összhangját kívánják megteremteni a foglalkoztatás növelése érdekében.

Bevezetőjében Thiébaut Weber konföderációs titkár az Európai Szakszervezeti Szövetség által sikerként értékelt Szociális Pillér megállapodásról elmondta, ugyan a szociális jogok pillére megállapodás jogilag nem kötelező, de jelentős szerződés. Jelentősége abban áll, hogy a jövendő európai törvények ezeken a pilléreken kell, hogy alapuljanak. A másik fontos elem, ha értékeljük a megállapodást, hogy ezzel az Európai Unió hangsúlyozta, a szociális jogok egyenlően fontosak a gazdasági szabadságjogokkal.

Eddig az európai belső piac törvényhozásában a gazdasági jogoknak nagyobb volt a súlya, mint a szociális jogoknak, mivel azok csak tagállami szinten voltak érvényesek - tette hozzá az előadó. - Az Európai Unió törekvése az volt, hogy minden munkavállalónak biztosítsa a minimális jogokat – és mindez ne csak tagállami, de európai szinten is biztosítva legyen. Az előadó elmondta, a Bizottság sem tudja, mi legyen a következő lépés, de vélhetően e jogok és átláthatóságának és „hordozhatóságának” szabályozásáért fog dolgozni. Figyelembe kell venni, hogy a közeljövőben esedékes európai parlamenti választások meghatározzák a politikai lehetőségeket. Mindenesetre a Szociális Pillér húsz területe közül az egyik az oktatás. A dokumentum leszögezi: mindenkinek joga van minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és élethosszig tartó képzéshez, azért, hogy fenntartsa azokat a képességeit, amelyek lehetővé teszik a munkaerőpiacon való résztételét vagy arra visszakerülését.

Agnes Román CEDEFOP koordinátor számolt be az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ legutóbbi ülésein történt legutóbbi fejleményekről. Elmondta, megváltozott az alapító okirat, amelybe több pozitív szabály került, például a koordinátoroknak mindig lesz lehetőségük beszámolni az ülés előtt, a szociális partnereket be kell vonni a döntésekbe, fontos a társszervektől a megfigyelők bevonása is. Elmondta azt is, hogy a CEDEFOP menedzsmenttel és az igazgatóval szemben problémák merültek fel, például vitatott intézkedése volt a belső jogi szolgálat megszüntetése és kiszervezése. Az alkalmazotti panaszok növekedtek, egy felmérés szerint sok a túlóra, nagy a nyomás, sőt volt olyan alkalmazott, aki még munkahelyi szexuális zaklatásról is beszámolt. Az októberi tanácsülésen szavazás volt arról, hogy az igazgató megbízatása megújításra kerüljön-e. 35-en arra szavaztak a megújításra, 32-en ellene, egy fő tartózkodott. Ugyanakkor az alapító szerződés szerint az igazgatót abszolút többséggel kell újraválasztani. Ezért a Bizottságnak kell kezelni a kialakult jogi helyzetet.

Az előadó beszámolt arról is, hogy változás történt a testület munkavállalói oldal elnöki posztján, egy litván kollégát, Tania Babrauskienét választották meg a küldöttek.

Ezt követően ESCO-ról, az Európai Képességek Kompetenciák Minősítések és Foglalkozások rendszeréről kaptak a résztvevők tájékoztatást. Hivatalosan elindult a program, és már van olyan tagállam, ahol a szakképző iskoláknak a szakmai programjukba bele kell foglalniuk azokat a kompetenciákat, amelyeket az európai rendszer előír. Az ESCO létrehozásakor az volt a szándék, hogy legyen egy olyan digitális platform, amely magában foglalja az állásajánlatokat, munkaközvetítési információkat, jelöltek keresését, a jelöltek önéletrajzait, a munkaközvetítést, és online pályázatokat is lebonyolít. Az ESCO gyakorlatilag a jövő munkaerőpiaci intelligenciája, párosítja az állásajánlatokat és az álláskeresőket. Ma már 26 nyelven hozzáférhető a leírása, három pillérből áll, ezek a foglalkozás, a képesítések, és a kompetenciák. Tehát nem csak azt tudja a rendszer, hogy egy tetőfedőt kiközvetít tetőfedő állásra, hanem tudja, hogy egy illetőnek milyen kompetenciái vannak, a munkáltató milyen kompetenciákat kíván használni, így jelzi az egyezést még abban az esetben is, ha az egyén nem jelentkezett az állásra. Továbbá jelzi azt is, ha további képzési igény merül fel egy-egy állás betöltéséhez.

Korábban is voltak törekvések arra, hogy egységesítsék a tagállamok szakképzését és oktatását, létezik az, EQF Európai Minősítési Keretrendszer, létezik a ISQ, a Nemzetközi Foglalkoztatási Standard Minősítés, és más eszközök, ám az ESCO lehet a közös európai referencia rendszer. Bővebben: https://ec.europa.eu/esco/portal

Ezt követően vitára került sor az „Együttműködési” kezdeményezésről, amely a New skills Agenda for Europe vagyis Új Európai Képzési Napirend című az Európai unió által elfogadott cselekvési terv részeként működik 2016 óta. Ez hangsúlyozza a digitális képességek fejlesztését. Minden országban van témafelelős szervezet, Magyarországon a „Szövetség a digitális oktatásért” foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Az ebédszünet előtt tájékoztatást hallgattak a résztvevők az új visszatérítési szabályokról. Az Európai Bizottság képviselője, Elsa Wibaut elmondta, 2018-tól csak egy dokumentumot kell aláírni, a többit el lehet küldeni elektronikusan. Jövőre egy AGM információs rendszer minden találkozót le fog szervezni. E-mail meghívó után az ECAS rendszerbe kell belépni, ezzel az e-maillel be lehet lépni a rendszerbe. 8 nappal az esemény előtt kell regisztrálni, és 30 nappal az esemény után küldhetők a kiegészítő dokumentumok. Ezek után nincs visszatérítés, lezár a rendszer.

Délután Norbert Schoebel az Európai Bizottság részéről egy új bizottsági javaslatot mutatott be. Elmondta, 2017. október 5 én lett meghirdetve, EFQEA, a Tanulószerződések Európai Minőségi Hatékonysági Keretrendszere. Ez egyelőre Tanácsi ajánlás lenne, de ma még több tagállam nem támogatja a javaslatot. A javaslat mindenesetre támogatja a szociális partnereket, a 9. cikkelye szerint „A szociális partnereket be kell vonni a tanulószerződések tervezésébe, ellenőrzésébe és értékelésébe, összhangban a nemzeti érdekegyeztetési rendszerekkel és az oktatási-, illetve képzési politikákkal.”

Végül Thiebaut Weber az Európai Unió új stratégiájáról beszélt, amely EU2030 nevet viseli, illetve arról, hogy a stratégia céljaink eléréséhez milyen befektetések szükségesek az oktatás és képzés területén. Elmondta, van olyan direktíva tervezet, amely több munkavállalókra kedvező előírást tartalmaz, például a munkáltató a munkavállalót köteles lenne informálni, milyen képzési lehetőségek vannak az üzemben.

Agnes Román mindehhez hozzátette, az Európai Unió következő 10 éves programjának figyelembe kell vennie a jelenlegi tényeket. Néhány ezen tények közül: jelenleg a felnőttek 7 százaléka vesz részt élethosszúságú képzésben (átképzésben), a korai iskolaelhagyók 60 százaléka munkanélküli lesz. Mindez azt mutatja, hogy új kihívások, új célokat kell megfogalmazni. A munkaerőpiac fejlesztéséhez azonban több forrásra is szükség van. Az előadó elmondta, a göteborgi találkozón kevés figyelmet kapott az a bizottsági közlemény, amely szerint az Európai identitás kialakulását kulturális és oktatási tevékenységekkel lehet leghatékonyabban erősíteni. Így nem meglepő, ha az EU2030 stratégia egyik ajánlása, hogy tagállami szinten az oktatásba befektetett összegnek el kell érnie az 5 százalékot! További cél, hogy kétszer annyian vegyenek részt az Erasmus+ programban, mint korábban; ezen kívül legalább 1,5 millióan vegyenek részt az úgynevezett „európai szolidaritási hadtestben”. Növelni kell a digitális tudást is, mert ma az EU állampolgárai 44 százalékának semmiféle digitális képzettsége nincs. Ezért az előadó szerint az a feladat, hogy a szakszervezetek átgondolják azokat a közös standardokat, amelyek garantálhatják az európai munkavállalók képzéshez való jogát, és meghatározzák, ennek eléréséhez nemzeti szinten milyen segítség szükséges.

A témáról a résztvevők kifejtették a véleményüket. Megfogalmazták, fontos lenne fejleszteni a karrier guidance, vagyis az életpályák felügyeletét-segítését, a papírokkal nem alátámasztott, de tényleges tudás elismerésének általánossá tételét, az egyéni „tréning-számlák” (Dán) rendszerének kiterjesztését. Tudatosítani kellene azt is, már a közoktatásban, hogy az oktatási folyamat a végzettség megszerzésével nem zárul le, a munkavállalónak az élete folyamán folyamatos tanulásra lesz szüksége…

k.l.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.157.61.68 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »