facebook_36 youtube_36 twitter_36 indavideo_36 bloghu_36 linkedin_36 android_36 ios_36

Budapest: 3°C
HUF/EUR: 316.37
Hírek » Infografika » Infografika részletek

Miért szükséges Közép-Kelet Európában a béremelés?


2017. június 19-én a Friedrich Ebert Alapítvány szakmai vitára hívta a magyar szakszervezeti konföderációk vezetőit, valamint a témával foglalkozó szakembereket és érdeklődőket, hogy Galgóczi Béla „Miért szükséges Közép-Kelet Európában a béremelés?” című tanulmánya alapján a szakszervezeti mozgalom e jelentős követeléséről cseréljenek eszmét. A Kossuth Klubban lezajlott eseményen a LIGA Szakszervezetek elnöke hangsúlyozta, a jövőben - az Európai Szakszervezeti Szövetség bérkampányát felhasználva - a szakszervezeteknek a kollektív szerződések erősítésére kell helyezniük a hangsúlyt.

(A fényképeket köszönjük a Friedrich Ebert Stiftungnak! )

Nem az a vita tárgya, hogy Közép-Kelet Európában a bérek elmaradnak az EU 12 bérszínvonalától, hanem az, hogy miért alakult ki ez a helyzet és mit lehetne tenni ellene. Vajon vannak tartalékok a magyar gazdaságban, melyetek a szakszervezetek segítségével ki lehetne aknázni? Továbbá: milyen érvek játszanak szerepet a béremelések kapcsán? - többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kossuth Klubban a magyar szakszervezeti konföderációk vezetői Galgóczi Bélával, az Európai Szakszervezeti Intézet (továbbiakban ETUI) kutatójával; Kiss Ambrussal, a Policy Agenda igazgatójával; Pogátsa Zoltánnal, a Nyugat-Magyarországi Egyetem közgazdászával, valamint a rendezvényt támogató FES alapítvány képviselőivel.


A rendezvény szorosan kapcsolódott az Európai Szakszervezeti Szövetség (továbbiakban ESZSZ) béremelési kampányához, mely 2017 februárjában vette kezdetét és 2017 decemberéig tart. Az ESZSZ kampány keretein belül különböző célcsoportok (pl. fiatalok, nők, fogyatékkal élők stb.), valamint európai régiók béreit vesszük górcső alá és a tagokkal együtt közösen próbálunk minél szélesebb körben hangot adni annak, hogy az Európai Unió tagállamait érő gazdasági válságot követően ideje felzárkóztatni a béreket. A Közép-Kelet Európai régióról Galgóczi Béla, az ETUI kutatója készítette azt a tanulmányt, melyet a rendezvényen bemutatott. A béralakulás főbb trendjét tekintve a rendszerváltástól 2008-ig látványos bérfelzárkóztatás volt megfigyelhető a régióban, azonban a bérkonvergencia 2008-ban megtorpant, és lényegesen lelassult. A régiós (EU15) reálbérek a válságot követően tehát visszaestek és elmaradtak a termelékenységi mutatók mögött.


Galgóczi Béla tanulmánya az ipari, azon belül is leginkább a feldolgozóipart vizsgálta. Ebben a szférában egyértelműen bizonyítható, hogy a bérekkel korrigált termelékenység komoly tartalékokat jelez és a régiós bérek alacsonyabbak annál, mint amit a gazdaság lehetővé tesz. A kutató megvilágította, hogy a régió kényszerű alacsony-bérre berendezkedett versenyképességi modelljének foglyává váltunk, és ez a nemzetközi munkamegosztásban kialakult alárendelt és függő szerepünk a jövőbeni fejlődés korlátját is képzi.


A magyar bérszint a régió legnagyobb exportőrének tekintett Németország bruttó éves átlagbéreihez képest 2008-ban 31,9% volt, ami 2015-re visszaesett 25,1%-ra. A 2015-ös adatokat tekintve pl. Csehországban 30,9%, Lengyelországban 29,3%-ot mérhetünk a német bérszinthez képest, mialatt a régió termelékenységi mutatói alig pár százalékkal alacsonyabbak csupán a németországi ipari teljesítménynél. Mialatt azt látjuk, hogy az iparban jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a béremelésre, az egész magyar foglalkoztatás struktúráját tekintve megfigyelhető, hogy a magyar munkavállalók jelentős része, kb. 75%-a a KKV (kis-és középvállalkozási) szektorban tevékenykedik, ahol jobbára minimális a mozgósítható ez irányú tartalék. A hazai béremelések lehetőségeinek kapcsán számos tényező játszik szerepet, ilyen például az emigráció, s a bár a munkaerőhiány a fejlődés gátjává vált, de egyben érv a béremelésekre. Megállapítható, hogy a régióban is sereghajtók vagyunk a román és bolgár munkavállalókkal együtt, a bérekkel korrigált ipari termelékenység tekintetében Magyarország bérszínvonala a legnyomottabb annak ellenére, hogy a gazdaság szintje megengedné a béremelést, mely magasabb belső keresletet eredményez és a gazdaság jelentős növekedéséhez vezet. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a béremelés útjához vehető legjobb eszköz a kollektív szerződéseken keresztül a szakszervezetek kezében van.


Galgóczy Béla előadását panelbeszélgetés követte, melyben a meghívott szakértők és a magyar szakszervezeti konföderációk vezetői fejthették ki véleményüket a téma kapcsán. A beszélgetésben súlyos hangsúlyt kapott a szakszervezetek érdekérvényesítési szerepét segítő szakszervezeti mozgósítási kapacitás és kommunikáció.


Doszpolyné Dr. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke elmondta, úgy látja, hogy a társadalmi megmozdulások demokratikus elvek körül rendeződtek, de a mindenkit érintő Munka törvénykönyv módosítások kapcsán az embereket nem lehetett kihívni az utcára. A bérek tekintetében hangsúlyozta, hogy a gazdaság több területén eredményes bérmegállapodások születtek, maguk a szakszervezetek sem gondolták, hogy az elmúlt évek után sikerül kétszámjegyű emeléseket is kiharcolni, továbbá a KKV szektorban, ahol alapvetően nehéz a béremelés, a munkaerőhiány szintén emeléseket képes kikényszeríteni. A LIGA Szakszervezetek elnöke hangsúlyozta, a jövőben a szakszervezeteknek - az ESZSZ bérkampányát is felhasználva - a kollektív szerződések erősítésére kell helyezni a hangsúlyt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy terjednek az atipikus foglalkoztatási formák, így időszerű, hogy a szakszervezetek erre a területre is figyeljenek.


Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke hozzászólásaiban többször utalt a 2016 végén megkötött, minimálbérekre vonatkozó bérmegállapodásra. A MASZSZ elnöke elmondta, hogy a szakszervezeti előzetes tervek szerint a bérfejlesztést 3 éves szakaszban valósult volna meg, ez lerövidült 2 évre (az első év sikertelensége miatt), azonban legalább 2018-ra elérjük, hogy a minimálbér nettó értéke elérje a létminimumot. Mindemellett nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a kormányzat a bérfejlesztés kapcsán nem vállalt feladatot, a vállalkozói szféra kell, hogy kitermelje az emeléseket. A kormány tehát nem tett eleget azon ígéretének, hogy az állam is aktív szerepet vállaljon. Kordás László szerint a kormány is kivehette volna a részét a feladatokból, pl. a minimálbér adómentesítése vagy a progresszív, többkulcsos adórendszer bevezetése kapcsán. A bérfejlesztések eredményeként pedig leginkább a közszférában nagy bértorlódások alakultak ki, munkahelyi szinten nem kis feszültséget okozva. A MASZSZ jövőre vonatkozó terveivel kapcsolatban Kordás László elmondta, a fő prioritás a családok helyzetének segítése lesz, ezen belül is a gyermeküket egyedül nevelő szülők helyzete a legrosszabb, így ide összpontosul a figyelem. Első lépésben egy problématérképet készítettek tagjaik körében, mely mélyinterjúkon és online megkérdezéseken alapult. A következő lépésben 2017 őszén egy Fehér könyvet készítenek a felmért problémákról, melynek tartalma ad majd alapot az elkövetkezendő időszak érdekvédelmi munka prioritásainak meghatározásakor.


Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elmondta, hogy sajnos Magyarországon nagyon alacsony a foglalkoztatottsági szint és itt az ideje egy határozott bérfelzárkóztatási elkezdeni! Az alacsony bérszínvonal a közszféra dolgozóit nyomja el leginkább, mert az állam a közszférás munkavállalók bérének alacsonyan tartására törekszik. Ami a szakszervezeti mozgósítási kapacitást illeti, Földiák András szerint a bizalom és egyben az önbizalom hiánya az, mely gátolja az összefogást és az aktivizmust a magyar társadalomban.


Dr. Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke szerint „nem ment el a kormány a falig” a bérfejlesztések tekintetében. Alapvető követelmény, hogy a munkából szerzett bér tisztes megélhetést eredményezzen, s bár a választások előtti években egy pozitívabb megállapodást sikerült kötni, hosszú távon is fel kell készülni a munkaerő-piaci változásokra, tovább, mint hangsúlyozta, a digitalizáció kapcsán magasan képzett és rugalmasan átképezhető munkaerőre van szükség.


Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke örömmel fogadta Galgóczy Béla tanulmányát, melyet hasznos kiadványnak talál a bérfejlesztésekkel kapcsolatos hazai érvelések erősítésére. Kiemelte az Európai Bizottság az Európai Szemeszter Országspecifikus ajánlásain keresztül betöltött szerepének jelentőségét az európai bérek alakulására, melyek nagy nyomást jelentettek az elmúlt évek megszorító intézkedésein alapuló politikával szemben. Palkovics Imre elismerte, hogy a jelenlegi hazai munkaerőhiány elősegítette a 2016-os bérmegállapodások pozitív kimenetét, s azt is, hogy a szakszervezetek nem aknázták ki a kommunikációs eszköztár lehetőségeit annak érdekében, hogy ezen sikereket megfelelő hatékonysággal eljuttassák a magyar munkavállalókhoz. A KKV-k területén is nagyobb bérfejlesztésre van szükség, még annak árán is, hogy a kis hatékonysággal működő, béremelést kitermelni képtelen KKV-k lemorzsolódnak. A jövőbeli tervek kapcsán a Munka törvénykönyvének és a Sztrájktörvény felülvizsgálatának napirenden tartásán, valamint a munkavédelmen túl a Munkástanácsok egy munkaügyi vitarendezési témában megvalósuló projekt keretein belül kíván figyelmet fordítani a prevenciós konzultáció fontosságára.


Kis Ambrus, a Policy Agenda igazgatója elmondta, hogy számításaik szerint 2016-ban a magyar dolgozók 36%-a keresett a létminimum alatt. A probléma még koncentráltabban megjelenik a dolgozó gyermekes családok körében, ahol ez az érték 51%-ra tehető. Magyarországon a dolgozó munkavállalók 4%-a elégedett csupán a munkahelyével. Kiss Ambrus elismerte a szakszervezetek szerepét a VKF-ben 2017-2018-ra kialkudott bérmegállapodások kapcsán, azonban kritizálta a szakszervezeti kommunikációt. A sikert a szakszervezeteknek a média eszközeivel el kell juttatnia az emberekhez és meg kell értetni a tagokkal is, hogy a szakszervezet „mi együtt” vagyunk. Továbbá, ha aktiválásról van szó, azt érezze mindenki magáénak – ezt pedig csak jó kommunikációval lehet eljuttatni a kívánt célcsoporthoz.


Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem közgazdásza egyetértett Galgóczy Bélával azt illetően, hogy bőven van tartalék a hazai béremelésekre, de az egész foglalkoztatás struktúráját nézve üdvözlendőnek tartja, hogy ez csak lépcsőzetesen valósul meg. Pogátsa Zoltán szintén komoly kritikát fogalmazott meg a magyar szakszervezetek kommunikációját illetően, s ajánlotta, hogy az elmúlt hónapok civil megmozdulásait példának tekintve a szakszervezeteknek a mozgósítási potenciál növeléséhez sokkal aktívabban meg kellene jelenniük a szociális médiában. A kommunikáció mellett egy másik pontot is gyengének talált, miszerint a szakszervezeteknek közös kutató háttérintézmény létrehozását kellene kilátásba helyezni.

Hangonyi Adrienn


Letölthető állományok:

HU_logo_for_print.pdf (63 kb)
Galéria

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.162.164.86 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »