A miniszterelnökkel tárgyaltak a versenyszféra érdekképviseleti szervezetei
A miniszterelnök munkaadók és munkavállalók szervezeteinek képviselőivel találkozott ma az Országházban. Az egyeztetés 13 órakor kezdődött, témája többek között a bérkompenzáció rendszere valamint az új, versenyszférás érdekegyeztető tanács alapszabálya volt.
Tízezres ajánlat az egészségügyben
Konkrét összegű ajánlatot tett a szerdai bértárgyaláson Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az érdekvédőknek.
Egészségügyi bértárgyalások forrás nélkül
A legszerényebb követeléssel előálló egészségügyi érdekvédők szerint is több tízmilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy érdemben emelkedjen az ágazatban dolgozók fizetése. Ám ennyi pénz egyszerűen nem áll rendelkezésre.
Egységes elutasítás dr. Cser Ágnes személyében
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkavállalói oldala (melynek tagjai az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) a mai napon úgy határozott, hogy dr. Cser Ágnest valamennyi olyan nemzetközi fórumról visszahívja, amelybe korábban tagként delegálta.
Új háromoldalú érdekegyeztető fórum jött létre (VIDEO)
Kormány és a versenyszféra képviselői új konzultációs fórumot hoztak létre azért, hogy a jövőben a három oldal – munkavállalói, munkáltatói és kormányzati – álláspontját egyeztessék a munka világát érintő legfontosabb kérdésekben – fogalmazott Matolcsy György csütörtökön.
Minimálbér és bérkompenzáció az NGTT ülésén
A bérkompenzáció igénybevételéhez kapcsolódó rendelettervezetet megkapták a munkaadók, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács mai egyeztetésén többek között ez lesz a téma. Az érintettek szerint túl bonyolult a jogszabály. Egyszerűbb szöveget szeretnének, emellett részletes, példákat is tartalmazó útmutatót, hogy kizárható legyen az eltérő jogértelmezés miatti szankcionálás lehetősége − mondta Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke.
Megállapodás az új Munka törvénykönyve kollektív részéről (VIDEO)
Megállapodást kötött az új Munka törvénykönyvének a kollektív munkavállalói jogokra és a munkaviszonyra vonatkozó részéről a kormány a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel.
Döntöttek: megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak
Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak, január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegű ellátást kaphatnak a következő évtől, ha nem mennek vissza dolgozni.
Lólépésben sakk-matt a szakszervezeteknek
Sürgős lehet a kormánynak, hogy a szakszervezetek végleg eltűnjenek a közéletből, megunta a sok egyeztetési kérelmet, levelet, demonstrálást, útlezárást és kritikai hangot. Az új Rabszolgák Munka Törvénykönyve általános hatályba lépése a kormány nézőpontjából még olyan messze van (hét hónap), hogy azt nem lehet kivárni, így a szakszervezetekre vonatkozó minden hátrányos paragrafus már január elsején életbe lép. Plusz a rendvédelmi szférában is ellehetetlenülnek a szakszervezetek, helyettük kamara lesz.
Az ILO szakvéleménye a Magyar Munka Törvénykönyvéről
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) kiadott egy szakvéleményt a magyar Munka Törvénykönyve tervezetéről 2011. november 9-én. A Hivatal a nemzetközi munkaügyi normák valamint az összehasonlító munkajog és gyakorlat tükrében vizsgálta a Munka Törvénykönyvének tervezetét a hat magyar szakszervezeti konföderáció (ASZSZ, ÉSZT, Liga, MSZOSZ, MOSZ és SZEF) kérésére.
Az ILO több ponton kifogásolta az Mt. javaslatot
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) több ponton is kifogásolta az új Munka törvénykönyvének tervezetét, és javasolta a magyar kormánynak, hogy folytasson konstruktív párbeszédet a munkaügyi törvények reformjáról - jelentették be az ENSZ szakosított szervének véleményét a hat szakszervezeti konföderáció vezetői szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.
Lezárult az általános vita az Mt.-ről
Véget ért a munka törvénykönyvének parlamenti általános vitája szerda délután, a képviselők reggeltől nyolc órán át tárgyalták a kormány előterjesztését. A kormánypárti oldal a vita végén is elsősorban a törvényjavaslat munkahelyteremtő-, illetve versenyképesség-növelő hatását hangsúlyozta, míg az ellenzék a munkavállalók érdekeinek csorbulására hivatkozva kérte az indítvány visszavonását.
Elkezdődött az új Munka törvénykönyve vitája a parlamentben
Az új Munka törvénykönyve akkor szolgálja leginkább a munkavállalók érdekét, ha korszerű és rugalmas szabályozást teremt, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások minél nagyobb számban hozzanak létre új munkahelyeket - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában a parlamentben.
Általános vitára alkalmas az új Munka törvénykönyve
Rövidhír - A kormánypárti képviselők 12 igen és az ellenzékiek 6 nem szavazatával általános vitára alkalmasnak találta az új Munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvényjavaslatot hétfői ülésén az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága.
A kormány elfogadta az új Mt. tervezetét
Szerdai ülésén a Kormány elfogadta az új Munka Törvénykönyv tervezetét. A dokumentumról Czomba Sándor szakállamtitkár a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a jelenkor kihívásaira fog választ adni.
Fél évet csúszhat az új Munka törvénykönyve
Néhány kérdésben közeledtek az álláspontok, azonban továbbra is éles vitapont a Munka törvénykönyvének érdekegyeztetési tárgyalásain a szakszervezetek jogainak kérdése. A túlórában, a kártérítési felelősségben és a szabályozás fél évvel való elcsúsztatásában egyetértettek a partnerek a csütörtöki egyeztetésen a szakszervezeti vezetők beszámolója szerint.
Ma ülésezik először az NGTT
Ma tartja alakuló ülését a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), amelyet a kormány azzal a céllal hozott létre, hogy átvegye a megszüntetett három érdekegyeztető szervezet, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) szerepét.
Új Mt. - 2011. októberi állapot
A LIGA Szakszervezetek és más munkavállalói, illetve munkaadói érdekképviseletek az elmúlt hónapokban háromoldalú egyeztetéseket folytattak a Kormánnyal az új Munka Törvénykönyve tervezetének főbb vitás pontjairól. A mai sajtótájékoztatón Gaskó István összegezte az eddigi eredményeket.
Októberben NGTT ülés?
Részletek nem ismertek
Még októberben összehívja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
A bérkompenzációs rendszerről is tárgyaltak
Folytatódott az egyeztetés az új munkatörvénykönyvről szerdán a kormány, munkaadói és munkavállalói szervezetek között a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM). A felek szót váltottak a bejelentett költségvetési csomagról, és a bérkompenzációs rendszerről is.
Mt. tárgyalások: a munkavállalók keresete nem csökkenhet
Kompromisszumokkal haladnak a tárgyalások az új munkatörvénykönyvről a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között - nyilatkozta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke hétfőn az MTI-nek.
Választók - megválasztottak
300:3 és még egy kicsi
„Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez” azaz az általunk a Parlamentbe juttatott képviselők nem kíváncsiak a véleményünkre, inkább a sokunk véleménye szerint sokkal kényelmesebb, mindenféle egyeztetést nélkülöző, felülről kiosztott, de a népképviseleti elvet súlyosan sértő egyéni képviselői indítványok útját választják.
Csúcsszintű háromoldalú egyeztetés a Munka Törvénykönyvéről
Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára és Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a parlamentben, a miniszterelnökségen egyeztetett Demján Sándorral, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökével és Gaskó Istvánnal, a LIGA Szakszervezetek elnökével.
Tovább folytatódtak az egyeztetések a Munka Törvénykönyvéről
A Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) szerdán folytatódtak a tárgyalások a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel – mondta Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a szerdai megbeszélés után.
Megtört a jég - megindultak a háromoldalú tárgyalások az Mt.-ről
Nemhiába a folyamatos levelezés, figyelmeztetések, demonstrációk, sztrájkbejelentés, félpályás útlezárás, nemzetközi nyomás: ma végre megkezdődtek a háromoldalú tárgyalások az új Munka Törvénykönyve tervezetéről.
A munkaadókkal is egyeztetett a minisztérium az Mt-ről
A Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői pénteken azokkal a munkaadói szervezetekkel folytattak szakmai egyeztetést, akik a konzultáció első szakaszában érdemi írásbeli észrevételt tettek a Munka Törvénykönyve konzultációs tervezetéhez. A személyes egyeztetés során nyilvánvalóvá vált, hogy a munkaadók üdvözlik, és jó iránynak tartják a Munka Törvénykönyv tervezett változtatásait.
13:0 - egyetlen képviselő sem ért rá
Három győri szakszervezet arról tartott (volna) fórumot a megyei iparkamarában, miszerint hogyan képviselik a megyei országgyűlési képviselők választóikat az új munkatörvénykönyvéről szóló vitában. A 13 meghívott helyi országgyűlési képviselő közül azonban egy sem jött el.
Sikerült nem érdemben egyeztetni
Habár időben megküldtük részletes szakmai kritikánkat az új Munka Törvénykönyve tervezetéhez a minisztériumnak, a ma délelőtti tárgyaláson nem sikerült előbbre jutni. A minisztérium képviselői ugyanis még nem dolgozták fel az írásos észrevételeket, ennek hiányában pedig nehézkes érdemben tárgyalni. A szakszervezetek egyértelműen elutasították a tervezetet és előzetes, háromoldalú politikai és szakmai egyeztetést követeltek, amelynek alapján elkészülhetne egy tárgyalásra egyáltalán alkalmas javaslat.
Elkészült az új Mt. részletes szakértői véleményezése
A LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok közös, 73 oldalas szakértői anyagot állítottak össze a Munka Törvénykönyve új koncepciójáról, amelyet a mai nappal megküldtek a kormány minden illetékesének.
Újra itt az állami bérmeghatározás kora
A parlament hétfő délután elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a kormánynak, hogy a 300 ezer forint alatti bérek emeléséről rendeletet alkosson.
Megkezdődtek a sztrájktárgyalások
A Június 29-re meghirdetett sztrájkra válaszul a kormány kijelölte delegációját, és július 4-én reggel 8-kor megkezdődtek a tárgyalások a kormány és a szakszervezetek között a Munka Törvénykönyve módosításáról, a korengedményes, korkedvezményes és szolgálati nyugdíjról, illetve az országos érdekegyeztetési rendszer átalakításáról.
Változott a Munka Törvénykönyve,
létrejött az NGTT
Július 4-én elfogadta az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását. Megszavazták azt is, kilencven napig lesz folyósítható a jövőben az álláskeresési járadék, valamint átalakul az érdekegyeztetés, létrejön az új tanács.
Létminimum 2010
2010-ben a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 228.334 Ft volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 70 862 Ft - jelentette a KSH.
Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács: mégis milyen minta alapján?
Őry Csaba, EP-képviselő (Fidesz) tájékoztatása szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról (NGTT) szóló törvényjavaslat előkészítésénél a kormány a „latin" modellt – különösen pedig a portugál modellt - vette figyelembe. A Szakszervezetek.hu utánajárt a portugál, spanyol, olasz modellnek, valamint a képviselő által még latin modellként aposztrofált és a törvényjavaslathoz kapcsolódva hivatkozott bolgár modellnek. Megpróbáltuk megtalálni az NGTT és a négy ország gyakorlata közötti párhuzamokat. Előrebocsátjuk: kevés sikerrel.
A kormány ajándéka a 100. ILO ülésre - megszűnik az OÉT
Példa nélküli és elfogadhatatlan a kormány ma délután bejelentett szándéka, amely szerint minden egyeztetést nélkülözve, és szembe menve az európai értékekkel, egyszerűen megszünteti az Országos Érdekegyeztető Tanácsot.
Az Ab megsemmisítette a különadó visszamenőleges hatályát
Az Alkotmánybíróság május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
Orbán Viktor látogatása a LIGA Szakszervezetek elnökénél
Gaskó István elnök meghívására Orbán Viktor miniszterelnök a mai napon munkalátogatást tett a LIGA Szakszervezetek székházában. A tárgyalópartnerek megállapodtak abban, hogy egyeztetéseket fognak folytatni Munka Törvénykönyve várható módosítási irányairól. Leszögezték: vannak vitás kérdések a kormány és a LIGA Szakszervezetek között, melyeket eltérően ítélnek meg.
Bérmegállapodás az OÉT-en
Az egy napirendi pont ellenére eléggé megnyúlt a mai plenáris ülés, de legalább sikerült tető alá hozni a jövő évi bérmegállapodást. A minimálbér 78.000.- forintra emelkedik, a garantált bérminimum 94.000.- forintra, míg a bérajánlás 4-6% közötti. Míg az első kettő kötelező érvényű, addig a bérajánlásnál hosszas küzdelem után sikerült elérni, hogy a végleges szöveg szerint az ne csak a versenyszférára, hanem minden munkavállalóra vonatkozzék.
OÉT - "Átmenetileg különleges intézkedésekkel, brutális beavatkozással tartható a hiány"
A minimálbér legalább 4,5 százalékos, havi 76.800 forintra emelését javasolja 2011. január 1-től a kormány - mondta nemzetgazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mai plenáris ülésén. Hangsúlyozta: a 4,5 százalékos minimálbér-emeléssel az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetésével nem ér senkit sem veszteség. Matolcsy György ismertette: a kormány azt javasolja, hogy a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma legalább 3,4 százalékkal, 92.500 forintra emelkedjen.
Bértárgyalás és nyugdíjak az OÉT-en
Nem sikerült megállapodniuk a szociális partnereknek a jövő évi bérekről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén. A kormány minimum 5 százalékos minimálbér-emelést és 3,4 százalékos garantált bérminimum növelést javasol 2011-re. A munkavállalói oldal nyitóajánlata a minimálbérre 79.500 forint, garantált bérminimumra 96.500 forint, az országos bérajánlás pedig 4,5-6,5 százalék. A munkaadók most ugyan aláajánlottak ennek, de jövő hétre elérhető a kompromisszumos javaslat.
OÉT: adótervek, válságadók, 2011
A munkavállalói oldal elégedetlen az előterjesztések részletességével és az adótervekkel; a munkaadói oldal tudomásul veszi, hogy az államháztartási hiánycél tartása érdekében szükség van a válságadókra, ugyanakkor hiányolja a válságadók ügyében elmaradt konzultációt; A kormány legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést fog javasolni 2011-re; jövőre március közepén és október végén lesz hosszúhétvége.
Az OÉT munkavállalói oldala levelét megküldte...
A LIGA Szakszervezetek, mint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöke, levélben válaszolt a hat konföderáció nevében Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárnak. A szakszervezetek ebben tájékoztatták a kormányt, hogy rendkívül fontosnak tartják az Országos Érdekegyeztető Tanács működtetését.
A sajtóban üzent a miniszter: OÉT szeptember 20-án
Szűkszavú közleményt juttatott el Matolcsy György minisztériuma az MTI-hez, melyben az áll, hogy szeptember 20-án, hétfőn 14 órára összehívja az OÉT plenáris ülését. A közlemény nem tartalmazott sem helyszínt, sem napirendi pontokat.
Októberben kezdődik az OÉT munkája
Összeült az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hétfőn, a tanácskozáson a munkavállalók és munkaadók is üdvözölték, hogy az új kormány részvételével a plenáris ülésen megkezdték a munkát, és októberben már érdemi kérdésekről tárgyalhatnak. Az OÉT-nek ez volt az új kormány hivatalba lépését követő első plenáris ülése. Az ülésen - folytatva a két évtizedes hagyományt - megjelent a miniszterelnök is.
Mégsem hívják össze az OÉT-et
Czomba Sándor államtitkár levélben tájékoztatta az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjait, hogy a kormány számára továbbra is fontos a társadalmi párbeszéd, melynek rendszerét ugyanakkor át kívánják tekinteni. Ehhez levélben kérnek segítséget, ötleteket. A LIGA Szakszervezetek egyrészről egyetért a jelenlegi rendszer egyes elemeinek jobbító szándékú áttekintésével, ugyanakkor a lehető legkevésbé hatékony eszköznek tartja az előzetes koncepciót mellőző, levelező tagozatos ötletelést.
A szociális partnerek elutasították a Kormány válságkezelő javaslatait
A munkavállalói oldal szerint a kormánynak vissza kellene vonnia nyugdíjrendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot és érdemi vitát kell kezdenie - mondta Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek ügyvezető alelnöke, a munkavállalói oldal szóvivője.
Bérkompenzáció 2012
Gyakori kérdések és a pontos válaszok az elvárt béremelésről és a bérkompenzációról.
Tiltakozás a "rabszolgatörvény" ellen
Kazincbarcika – A LIGA Szakszervezetek demonstráció-sorozatra készülnek, ha tárgyalásaik nem vezetnek eredményre.
OKÉT-megállapodás
Több mint három hónapi tárgyalás után megszületett a megállapodás a közszféra béreinek 2008. évi alakulásáról. A munkavállalói oldal alapállása a tárgyalásokon az volt, hogy a bérek reálértéke 2008-ban ne csökkenjen, azaz értékük legalább olyan mértékben emelkedjen, mint az infláció.A gazdasági előrejelzések 4,8 százalékos inflációt jósolnak, a megállapodás szerint a közszféra bérei átlagosan 5 százalékkal emelkednek majd. Így a köztisztviselői illetményalap 38.650 forintra emelkedik, a közalkalmazottak illetménytáblájában a garantált illetményminimum átlagosan öt százalékkal, a közalkalmazotti pótlékalap pedig két százalékkal emelkedik 2008. január elsejével. A megegyezés rögzítette, hogy a 2008. évi bérek alakulásában fontos szerepet töltenek be még: ...
