Budapest: -3°
HUF/EUR: 330.57
szechenyi
Fórum » Fórumtémák » Fórum részlet

LIGA Jogsegély

2010. 12. 15.

A LIGA Jogsegély megújult fórumán várjuk kérdéseiket, észrevételeiket... A hozzászóláshoz nem szükséges regisztrálni! Jogászaink kizárólag munkajogi kérdésekre válaszolnak. Összetett, vagy egyedi problémák esetén kérjük vegye igénybe a minden magyar állampolgár számára ingyenes Jogpontplusz szolgáltatást, vagy amennyiben Ön a LIGA Szakszervezetek tagszervezetének tagja, munkajogi kérdésével keresse fel jogászaink egyikét személyesen!

Szólj hozzá!


Hozzászólások 902 hozzászólás

Oldalak:

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Válasz 2015.12.14. 21:52 Irén
Tisztelt Mészáros Melinda! A nők 40 éves -sel készülök nyugdíjba menni pedagógusként. Ebben a számomra utolsó tanévben igénybe vettem a csökkentett munkaidő lehetőségét. 50%-os munkaidőben dolgozom, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyik héten 2 napon, másik héten 3 napon dolgozom.2016.júl. 15-én lesz meg a 40 év jogosultsági időm. Szeretném tudni, hány nap szabadság illet meg ?(21+25 nap időarányos része) Hogyan kell kiadni számomra a szabadságot, mivel nem dolgozom minden nap? Ön szerint mikortól mentesülhetek a munkavégzés alól, ha a 4 hónap felmentési időt és a szabadságot összeadjuk. Válaszát előre is nagyon köszönöm! Irén
(hivatkozás: M. Lajos) Válasz 2015.12.14. 10:40 Dr.Mészáros Melinda
Tisztelt M.Lajos!
Az Mt. vonatkozó rendelkezése (143.§ (4) bek.) értelmében, amennyiben a beosztás szerinti pihenőnapján teljesít rendkívüli munkavégzést, úgy a100%-os mértékű bérpótlék illeti meg. 50%-os bérpótlékra jogosult, ha másik pihenőnapot is biztosít a munkáltató.
A kollektív szerződés (vagy a munkáltató-munkavállaló megállapodása) azonban a fenti szabályoktól eltérhet, és nem csak a munkavállaló javára! Így előfordulhat a fentiekben általam leírt általános rendelkezésektől eltérő számítási mód is.
Üdvözlettel: Dr. Mészáros Melinda
Válasz 2015.12.13. 10:06 M. Lajos
Tisztelt Ügyvédnő!

Bér jellegű problémával fordulnék Önhöz.

Berendeltek kijelölt pihenőnapomon dolgozni, túlórában.

Olyan magas az éves túlóráim száma hogy a sima túlóra pótléka magasabb a pihenőnapinál (150% ill 100% KSz szerint),
mégis a kisebbel számolták el arra hivatkozva hogy "P" napon dolgoztam.

Ez így törvényes? Gyakorlatilag beáldoztam a pihenőnapomat és még rosszabbul is jártam?



A válaszát előre is köszönöm.

(hivatkozás: Zsófi) Válasz 2015.12.11. 13:42 Dr.Mészáros Melinda
Tisztelt Zsófi!
Csoportos létszámcsökkentés keretében -egy több lépcsős eljárás alapján - szüntethető meg a munkaviszony a munkáltató működésére visszavezethető ok miatt.
Az előzetes eljárás időszakában az Mt. szabályai szerint a munkáltató tárgyal az üzemi tanáccsal, értesíti az állami foglalkoztatási szervet, adatközlést teljesít, és a felmondásának közlése előtt legalább 30 nappal a munkavállalót írásban is tájékoztatja. A tényleges felmondás a tájékoztatás megtörténtét követő 30 nap elteltével közölhető csak. Amennyiben a fentieket megszegi a munkáltató, akkor felmondása jogellenes.
Az utolsó munkában töltött napot a felmondási dokumentum tartalmazza. A munkáltató a felmondási idő legalább felére köteles mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól és megfizetni az Önnek járó juttatásokat (felmondási időre járó távolléti díj, végkielégítés, esetleges szabadság-megváltás, stb.).
A munkaviszony megszüntetése esetén -függetlenül attól, hogy az milyen jogcímen történik - a munkavállaló köteles a munkáltató által meghatározott rendben és személynek átadni a munkakörét. Az Ön által leírtak alapján a munkáltató meghatározott munkakörök esetében a megszerzett szakmai ismeretek átadását (nem csupán a munkakör!) egy külön, erre irányuló megállapodás megkötésével kívánja megvalósítani, amelyet felajánlott az érintett munkavállalók részére. Ennek megkötése nem kötelező egyik fél részéről sem, és önmagban nem minősül megkülönböztetésnek.
A csoportos létszámleépítésre vonatkozó Mt.szerinti rendelkezésektől egyébiránt mind a felek (munkaszerződés, külön megállapodás), mind a kollektív szerződés eltérhet, de csak a munkavállaló javára.
Üdvözlettel: Dr. Mészáros Melinda
Válasz 2015.12.10. 08:14 Zsófi
Tisztelt Ügyvédnő,

Azzal a kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni, hogy a munkáltatóm jogszerűen jár-e el, amennyiben csoportos leépítés során (több mint 150 fő, alacsonyabb költségű országba való munkaáttelepítés) egyes munkavállalókat hátrányosan megkülönböztet a jelenlegi feladataik alapján?

Arról van szó, hogy az emberek többségének (kb 85-90%) jelentős kompenzációt ajánlott fel, amennyiben tudásukat átadják és azt előre meghatározott mérőszámok alapján teljesítik. Néhány kollégámmal nem kaptunk ilyen lehetőséget, mondván, hogy a munkánk nem operatív jellegű, így nem tudjuk magát a folyamatot átadni, viszont elvárás, hogy az elbocsájtásig munkánkat elvégezzük és a törvényben megállapított végkielégítésre számíthatunk az utolsó munkanapunkon (a dátumot a munkáltatónk fogja eldönteni, ami akkor lesz "amikor jónak látják").

A kompenzáció szabályait és mértékét a vezetőség nyíltan kommunikálta mindenki felé.

Köszönettel, Zsófi
Válasz 2015.12.07. 08:48 Asztalos Attila
Nagyon szépen köszönöm a válaszát!
Igen, a gyakorlatnak megfelelően jártam el, felettesem tudtával és beleegyezésével és hiányzásom nem okozott semmiféle fennakadást, hiszen a kollégákkal ilyenkor mindig egyeztetünk a feladatokról. hamarosan kezdődik a - nem is tudom mi erre a pontos kifejezés - "meghallgatás", ahol elvileg azonnali hatállyal elbocsájtanak. Ezt a közvetlen felettesemtől tudom, akivel már ezt közölte az igazgató.
Még egyszer köszönöm a válaszát!
Tisztelettel: Asztalos attila
(hivatkozás: Asztalos Attila) Válasz 2015.12.06. 17:09 Dr.Mészáros Melinda
Tisztelt Asztalos Attila!
A szabadságot a munkavállalóval egyeztetve a munkáltató adja ki minden esetben. A munkavállaló évente összesen 7 munkanapról rendelkezhet. A leírtak alapjan a munkáltatónál hosszabb ideje kialakult es elfogadott gyakorlatnak megfelelően járt el a szabadság igénybevétele során, közvetlen felettese előzetes jóváhagyásával. A jogviszony azonnali hatályú megszüntetését álláspontom szerint kizárólag ez az egyetlen alkalom -amely ráadásul megfelelt a kialakult gyakorlatnak - nem alapozza meg önmagában. Vizsgálni kell azonban az összes körülményt, pl. okozott-e komoly fennakadást a munkáltató
működésében, előfordult esetlegesen más alkalommal is, stb. Munkavégzésével kapcsolatban korabban nem merült fel panasz, mint írta, ennek alapjan alakítottam ki véleményemet.
Üdvözlettel Dr. Mészáros Melinda
Válasz 2015.12.05. 10:03 Asztalos Attila
Tisztelt Dr. Mészáros Melinda!

Az igazgatóm nem kedvel és mindenáron ki akar rúgni azonnali hatállyal. Eddig okokat keresett és most talán talált is.
Munkahelyünkön a szabadság kérés egy úgynevezett szabadságkérő lapon történik, ahol beírjuk, hogy mettől meddig szeretnénk szabadságra menni, majd ezt leadjuk a titkárságon. Ezután ezt elvileg az igazgató aláírja és ezzel van engedélyezve. Azért mondom, hogy elvileg, mert évek óta (kb. 10 évvel ezelőtt vezették be ezt a rendszert) soha senki nem kapta vissza az aláírt szabadságkérő lapot, hanem csak elmentünk szabadságra a kollégákkal egyeztetve a munkaidőről, hogy a feladatok el legyenek látva. Múlt hétre én is kértem 4 nap szabadságot, majd elmentem szabadságra a gyakorlatnak megfelelően. Szabadságom első napjának estéjén felhívott a közvetlen felettesem, hogy az igazgató beszélni akar velem (a munkahelyemen), mert ő nem írta alá a szabadság kérelmemet. Én nem tartózkodtam a városban, így csak a 4 nap letelte után tudtam bejönni a munkahelyemre (ma szombaton, de ma nincs bent az igazgató).
Velem előzőleg semmilyen módon nem közölte az igazgató, hogy nem írta alá a szabadság kérelmemet és nem jelezte, hogy nem mehetek el, pedig utolsó napomon is találkoztunk, köszöntünk és akkor ő már természetesen biztosan tudott a kérelmemről. A szakmai vezetőm (tehát nem az igazgatóm) tudott a szabadságra menetelemről, hiszen egyeztettünk a munkarendről vele és a kollégákkal, mint ilyen esetekben mindig.
Igazából ez most egy mondvacsinált ürügy amivel azonnali hatállyal ki akar rúgni és hétfőn fog berendelni az irodájába. Mit tehetek? Mire ügyeljek, mire vigyázzak?
Nem vagyok hirtelen ember, kiabálás, heveskedés teljességgel kizárt a részemről.
Határozatlan időre kinevezett közalkalmazotti dolgozó vagyok (20 éve dolgozom ezen a helyen, munkámra soha panasz nem volt, semmilyen figyelmeztetésben soha nem részesültem).
Válaszát előre is köszönöm.
(hivatkozás: Kiss Virág) Válasz 2015.11.26. 11:17 Dr.Mészáros Melinda
Tisztelt Kiss Virág!
Azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy a NAV az Önnek jogszerűen járó juttatások kifizetése érdekében közvetlen segítséget nem nyújt. Közvetetten azonban érintett lehet, pl. a munkáltató általi bejelentés elmaradása, adó-és járulékfizetési kötelezettség megszegése, stb.
A munkaviszony létesítésére vonatkozó megállapodás a felek egybehangzó és kölcsönös jognyilatkozatával jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni, melynek elmaradására és az elmulasztása miatti érvénytelenségre kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, mégpedig a munkába lépést követő 30 napon belül. Azt, hogy Ön munkát végzett az adott munkáltatónál, mint jelezte több dokumentummal is alá tudja támasztani. A munkaviszony Önök között a felek által előzetesen megtárgyalt feltételekkel létrejött, függetlenül attól, hogy a munkaszerződés írásba foglalása elmaradt. Mivel próbaidőt munkaszerződésben köthettek volna ki jogszerűen, és az nem történt meg, a munkáltató a munkaviszonyát indokolás nélkül nem szüntethette volna meg. A felmondást írásba kellett volna foglalnia és indokolással ellátnia.Javasolom, hogy tájékoztassa erről a munkáltatót, amennyiben pedig nem tudnak megegyezni úgy igényét bíróság előtt is érvényesítheti.
Üdvözlettel: Dr. Mészáros Melinda
Válasz 2015.11.25. 09:46 Kiss Virág
Üdvözlöm!

Az alábbi munkajogi kérdésben szeretném kikérni a véleményét. Először felvázolom a történteket. Nemrégiben dolgoztam egy munkáltatónál, akivel jelenleg komoly konfliktusban állok. A munkakezdés előtt szóban megállapodtunk, majd a későbbiekben mikor kértem, hogy foglalja írásba kitért ez elől, tehát nem írtunk munkaszerződést. Húsz napot dolgoztam nála, majd felmondott nekem indoklás nélkül. A probléma az, hogy nem akarja kifizetni a megállapodás szerinti nekem járó munkabért. Arra hivatkozik, hogy "én ott sem voltam". Az ottlétemre az egyetlen bizonyíték a bélyegzőm, illetve az aláírásom az adásvételi szerződéseken. Tudomásomban állnak olyan információk az érintett munkáltatóról, amelyet, ha bejelentenék az adóhatóságon, komoly bírságot szabnának ki rájuk. Ezek alapján a kérdéseim a következők: Milyen módon kaphatnám meg a nekem járó bért? Ha fix jutalékot ígért, aminek a rám eső része teljesült, arra is jogosult vagyok? Ha elmennék az adóhatósághoz és panaszt tennék, van rá esély, hogy ők segítenének megszerezni a pénzem?