Budapest: 16.28°
HUF/EUR: 333.68
szechenyi
Fórum » Fórumtémák » Fórum részlet

Amit rosszul tudunk a bérkompenzációról

2012. 02. 23.

A hazai vállalkozások jelentős része nem tudja megadni az elvárt bérkompenzációt alkalmazottainak, de az erre képes munkaadóknak is sokszor komoly fejtörést okoz az ezzel kapcsolatos kötelezettségek pontos értelmezése.

A kereskedelmi és iparkamara korábbi becslése szerint a munkaadók csaknem fele nem tudja vagy nem akarja végrehajtani végrehajtani a kormány által elvárt bérkompenzációt. Nem teljesen egyértelmű, hogy ők milyen szankciókra számíthatnak, mint ahogy az sem, hogy pontosan mi felel meg az elvárt béremelésnek.

A leggyakoribb tévhitek és problémák egyike, hogy a bérkompenzációt nem fizető munkaadó automatikusan kizárja magát a közbeszerzésekből. Ez azonban tévedés – derül ki a BDO összeállításából –, mert a közbeszerzésekből való kizárásnak előfeltétele egy jogerős fokú munkaügyi határozattal végződő munkaügyi ellenőrzés (a kizárás ellen azonban még ebben az esetben is léphet a munkáltató). Vagyis amíg nincs munkaügyi vizsgálat egy cégnél, addig biztosan nem zárja ki magát egyetlen tenderből sem.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény előírása alapján a munkaügyi felügyelők az idei évben indult eljárások mindegyikében kötelesek vizsgálni az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését is. A szabály az, hogy egy adott telephelyen a foglalkoztatottak legalább kétharmadánál teljesíteni kell az elvárt béremelést.

A munkaadók körében gyakran jelentkező félreértés az is, hogy az elvárt béremelés, vagyis a bérkompenzációnak mi az alapja. A kompenzációnak mindenképpen az érintettek személyi alapbérének módosításával kell járnia, vagyis az olyan egyoldalúan megvonható bérelemek, mint amilyen a prémium, jutalom, jelenléti bónusz, esetleg mozgóbér itt egyértelműen nem számítanak.

Sokan nem tudják azt sem, mi a helyzet a részmunkaidős vagy teljesítménybéres munkavállalókkal – rájuk külön szabályok vonatkoznak. Az emelések pontos összegét – órabérben történő foglalkoztatás esetében a jogszabályban meghatározott szorzószám részmunkaidőre vonatkozó megfelelő meghatározása után – a 299/2011. (XII.22.) Kormányrendelet 1. sz. mellékletének második oszlopa tartalmazza, ám amennyiben a tavalyi havi részmunkaidős munkabér nem haladta meg az 59 600 forintot, az elvárt emelés mértéke egységesen 26 százalék. A bérkompenzációhoz arányosítani részidős munkavállalók esetében sem kell.

A BDO összeállítása kitér arra is: csak akkor kötelező a bérkompenzáció, hogy a dolgozó 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki. Vagyis azok, akik a tavaly dolgoztak egy cégnél, majd idén visszatérnek, nem jogosultak bérkompenzációt, ha előző munkaviszonyuk valamikor október 31-ig véget ért.

A munkaidőkeretet alkalmzó cégeknél az órabérben foglalkoztatott munkavállalók hónapról hónapra más összegű bruttó bérben részesülnek, mely a beosztott és teljesített órák számától függ. Ez a tény azonban nincs befolyással az elvárt béremelés teljesítésére, melyet ha a foglalkoztató teljesít, az adókedvezmény igénybe vehető.

Az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését munkavállalónként és egy alkalommal tudja a foglalkoztató teljesíteni. Ez történhet a januári bérek számfejtését megelőzően év elején, vagy történhet visszamenőlegesen egy későbbi időpontban. A szociális hozzájárulási adó kedvezményét a foglalkoztató hónapról, hónapra tudja érvényesíteni, ennek munkavállalónkénti összege hónapról hónapra változó összegű lehet, figyelemmel az adott havi bruttó bér egyéb elemeire, olvasható a BDO összeállításában.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/02/22/tevhitek_a_berkompenzaciorol/

Szólj hozzá!


Hozzászólások 0 hozzászólás

Oldalak:

1