Budapest: 3°
HUF/EUR: 330.72
szechenyi
Hírek » Részletek

A munkaerőhiány kikényszeríti a béremelést


A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának 2018. november 13-i ülésén Varga Mihály Pénzügyminiszter részvételével a testület a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról tárgyalt. Az ülésen mindhárom fél kiemelte, hogy sikeres volt a 2016-ban megkötött hatéves megállapodás, ezt támasztja alá a 2017-ben megvalósult, illetve 2018-ban is várható jelentős béremelkedés és gazdasági növekedés is.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a kormány abban érdekelt, hogy a jelenlegi tárgyalások során is olyan megállapodás szülessen, mely minden résztvevő elképzeléseinek megfelel.

A munkavállalói oldal közös álláspontját az oldal szóvivőjeként Mészáros Melinda a LIGA elnöke ismertette. Elöljáróban jelezte, hogy változatlanul probléma a 2019-re tervezett 2%-os Szociális Hozzájárulási Adó csökkentésének időpontja és az adókedvezménnyel támogatott béren kívüli juttatások körének jelentős szűkítése. Emlékeztetett rá, hogy a 2016-os tárgyalásokon a szakszervezeti oldal azt a célt tűzte ki, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimumot. Ez a cél a megállapodás eredményeként 2018-ra teljesült, de ez csak az első lépés volt. A következő lépés a társadalmi minimum elérése, illetve a Visegrádi országokhoz történő felzárkózás.

Mészáros Melinda kiemelte, hogy a fentieken túl a további gazdasági növekedéshez is elengedhetetlen a fizetőképes kereslet növekedése. Emellett a munkaerőpiaci igények kielégítéséhez is szükséges a bérszínvonal jelentős emelése. A 2016-os megállapodás pozitív tapasztalataira utalva a szakszervezeti oldal nevében kezdeményezte egy több évre szóló megállapodás megkötését, melynek eredményeként 2022-ig 40%-os reálkereslet növekedés valósulhatna meg.

Mindezeket figyelembe véve a minimálbér illetve a garantált bérminimum évi 13-15%-os növekedését tartják szükségesnek a szakszervezetek. Mészáros Melinda jelezte, hogy a munkavállalói oldal tisztában van a gazdaság teherbíró képességével, ezért szükségesnek tartja, hogy a költségvetés is járuljon hozzá ehhez a növekedéshez. Ennek érdekében a garantált bérminimum értékéig célszerű lenne a munkabér adóterhelését megszüntetni vagy jelentősen csökkenteni, illetve kompenzálni. Emellett az oldal ismételten kezdeményezte a munkavállalók által fizetett 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlését. Ezek azok a lépések, melyek a bértorlódásokból adódó munkáltatói terheket is csökkentenék, illetve nem mellékesen hozzájárulnának a jövedelmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez is.

A munkavállalói oldal javasolta, hogy a béren kívüli juttatások hosszú távú megőrzése érdekében ezt a kérdést is a megállapodás keretében rendezzék. A szakszervezetek elmondták, elsősorban a fontos társadalompolitikai célokat szolgáló juttatások támogatását tartják fontosnak, mint a hosszú távú öngondoskodás, a munkaerőpiaci mobilitást, valamint a családokat segítő kedvezmények fennmaradását.

Az elmúlt években a VKF-ben nem történt megállapodás a versenyszférának szóló bérajánlásról. Ez korábban egy fontos orientációs pont volt a vállalati bértárgyalások szereplői számára ezért a munkavállalói oldal kezdeményezte, hogy 2019-re adjon ki ajánlást a VKF. Ennek mértéke a költségvetési törvény tervezési számához igazodva 8,8 % legyen.

Végezetül Mészáros Melinda kérte a kormányt, hogy a VKF-ben történő megállapodás után az állami közszolgáltató vállaltokra vonatkozó 2019-es bérmegállapodás felülvizsgálatáról induljanak tárgyalások a Közszolgáltató Vállalatok Konzultációs Fórumának összehívásával. A fórum összehívását az is indokolja, hogy strukturális kérdésekről is egyeztetni kívánnak a szakszervezetek.

A munkáltatói oldal álláspontját Rolek Ferenc fejtette ki. Támogatva egy több éves megállapodás megkötését, hangsúlyozta, hogy az előre nem látható bizonytalansági tényezők miatt ebben csak akkor érdekeltek, ha a megállapodás érvényessége egy makrogazdasági feltételrendszer teljesülésétől függne. Rolek Ferenc rámutatott, hogy a munkaerőkínálat demográfiai okokból véges, így hosszú távon súlyosbodik a munkaerőhiány. Ezért a hatékonyság, a termelékenység javításával a munkavállalók iránti keresletet kell csökkenteni. Ez viszont jelentős fejlesztéseket, beruházásokat igényel. Rövidtávon azonban a munkavállalók megtartásával, külföldről történő visszacsábításával próbálják orvosolni a problémát, ami elsősorban béremeléssel lehetséges. A munkavállalói oldal felvetéséhez kapcsolódva megerősítette, a munkaadók is szükségesnek tartják néhány fontos béren kívüli juttatás megőrzését. A vállalati bérköltség oldaláról közelítve egy példán keresztül érzékeltette, hogy lesznek olyan vállalatok, ahol a juttatások nettó értékének megőrzése olyan jelentős terhet jelent, mintha a Szociális Hozzájárulási Adó nemhogy csökkenne 2%-al hanem mintha 3-4%-al növekedne. Ez viszont elviszi a pénzt a béremelésektől. Véleménye szerint a megállapodás a gazdaság leggyengébb szegmensét érinti legerőteljesebben, ezért kiemelte, hogy a járulékcsökkentés időpontjának előrehozása január 1-ére, valamint a béren kívüli juttatások adókedvezményének átgondolása javítaná a megállapodás esélyét. Ennek hiányában a tervezett 3%-os infláció felett csak kis mértékben emelkedhetnek a kötelező bérelemek.

Varga Mihály tájékoztatta a testületet, hogy a kormány prognózisa 2019-ben is növekedéssel számol, kisebb visszaesés csak világgazdasági okokból történhet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett államháztartási hiánycélon már nem tudnak többet lazítani. ZS. Szőke Zoltán felvetésére, miszerint a kistelepüléseken működő boltok működését, és így az ellátást veszélyezteti a jelentős minimálbéremelés a miniszter úgy reagált, hogy megvizsgálják ezt a problémát.

Az ülés végén Mészáros Melinda rákérdezett, hogy mi a kormány viszonya a munkavállalói oldal konkrét (az adórendszert érintő) javaslataihoz. Varga Mihály ígéretet tett, hogy megvizsgálják a felvetéseket. A résztvevők megállapodtak, hogy 2018. november 20-án folytatják a tárgyalásokat.

H.L.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.80.85.76 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »