Budapest: 17.72°
HUF/EUR: 333.89
szechenyi
Hírek » Részletek

Öngondoskodás nélkül nem megy


Magyarországon is öregszik a társadalom, 2060-ra tíz dolgozó magyarra már hat nyugdíjas jut. Éppen ezért az MNB is több intézkedéssel segítené a jövő nyugdíjasait.

Jönnek a jóléti alapok, amelyek az egészségügyi és nyugdíjcélú alapok céljait egyesíti, de garanciaalapokkal is növelnék a befektetések biztonságát - hangzott el a Napi.hu Magyar Öngondoskodás 2019 konferenciáján.

Ahol jól élnek, ott tovább élnek, 2016-ban már 70 év fölött volt a várható élettartam - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója a Napi.hu Magyar Öngondoskodás 2019 konferenciáján. A jólét együtt járt a kisebb gyerekszámmal, emiatt öregszik a társadalom.

Az időskori függőségi mutató is emelkedik: 2018-ban tíz dolgozóra három nyugdíjas jutott, 2060-ban viszont már 60 százalékos lesz az arány. Ha a kormány családtámogatási programja sikeres lesz, a trend megfordítható, de a korábban meg nem született gyerekek továbbra is hiányozni fognak - mondta Kandrács, aki szerint ezen a hiányon az öngondoskodási termékek enyhíthetnek.

A háztartások bruttó megtakarítása régiós összehasonlításban is jól áll, de a nyugdíjcélú megtakarítások ezen belül kevesebb mint 10 százalékot tesznek ki, ami viszont elmarad a régiós átlagtól: Ausztriában például 30 százalék körül van ez az arány.

Van egy elveszett nemzedék a pénztári szektorban - mondta Kandrács. 2002-ben a 16-35 év közöttiek 12,6 százaléka lépett be a pénztárakba, jelenleg már kevesebb mint 7 százalékuk A 36-55 évesek körében 2002-ben és 2017-ben is hasonló, csaknem 25 százalékos volt ez az arány. Pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak jól teljesítenek, hosszútávon komoly reálhozamot termeltek - emelte ki az ügyvezető igazgató. Az állampapírok súlya a portfóliókon belül magas, az MNB szakértője szerint érdemes lenne átgondolniuk az aktívabb portfóliókezelést. Jó hír, hogy a befizetések folyamatosan nőnek, az egyéni befizetések aránya is magasabb, a tagok egyre többet fizetnek be. Ennek az is lehet az oka, hogy a fent említett folyamatok miatt egyre idősebb a pénztári tagság, az idősebbek pedig tudatosabban készülnek a nyugdíjra. A több mint egymilliós tagságnak csak a fele fizet rendszeresen tagdíjat, a többiek nem, ezért érdemes lenne őket megszólítani, hogy kezdjék el az öngondoskodást.

Jó és kevésbé jó trendeket is lát az MNB a nyugdíjbiztosítási piacon. A gazdaságilag aktívakat ezzel a termékkel sem sikerült megszólítani és a hozameredmények sem lettek igazán jók, 2018-ban a tartalékok sem nőttek tovább. A termék ennek ellenére sikeresnek tűnik, a rendszeres díjbevételek dinamikusan nőnek, ahogy a szerződések száma is emelkedik.
Az MNB 330 pontos versenyképességi programjában is fontos szerep jutott az öngondoskodásnak. Az egyik fő gondolat a biztonság, egy garanciarendszer létrehozása. Egymillió tagról van szó a pénztári rendszerben, a biztosítóknál pedig 1000 milliárd forint fölötti díjbevételről. Egyelőre nincs döntés, jelenleg egyeztetések zajlanak arról, hogyan nézzenek majd ki a garanciaalapok.

Ha nem történik semmi a pénztári szektorban, közép- vagy hosszútávon elsorvadhat a rendszer - véli Kandrács. A pénztárszövetséggel együtt gondolkozott az MNB a kitörési irányon. Az egyik az alanyi jogú belépés lenne, mert jelenleg önkéntes alapon lehet belépni, és több a kilépés, mint a belépés. A pénztárak jelenleg vagy egészségügyi vagy nyugdíjcélú megtakarításokkal foglalkoznak. Az MNB szerint az intézmények egyesülésével olyan alapokat lehetne létrehozni, amelyek mindkét célt ki tudják szolgálni. 

Szoros a korreláció a munkáltatók hozzájárulása és a fiatal generáció pénztári tagsága között - reagált az elhangzottakra Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke, az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója a konferencián. Ha kisebb a munkáltatók szerepvállalása, akkor a fiatalok is kisebb arányban lépnek be. A cafeteriarendszer átalakítása pedig a munkáltatói hozzájárulások csökkentését hozta, ezt a mostani első negyedévben is érezhető volt. A taglétszám növekedése ugyan megtorpant, de a megtakarítások mennyisége nőtt - magyarázta Kravalik, aki szerint ez nem utal arra, hogy a szektor elsorvadna.

A hosszú távú megtakarítások hozamához való hozzáálláson még lehet javítani. A lakosság körében a pénztárak a legismertebb hosszú távú megtakarítási formának számítanak, ezeket tartják a legtöbben a leghatékonyabbnak. A nyugdíj ráadásul az öt legfontosabb megtakarítási cél között van.

Az állampolgárok átlagosan 6 százalékos hozamot várnak el a pénztáraktól, az elmúlt tíz év átlaghozama ennél magasabb, 7,41 százalékos volt, ami 4,67 százalékos reálhozamot jelent évente. 2018 negatív év volt az egész világon, ezek a pénztári hozamokra is hatottak, 1,8 százalékkal estek az árfolyamok a pénztári szektorban az MNB adatai szerint. 2019 első negyedévben viszont már javultak az eredmények, gyakorlatilag három hónap alatt ledolgozták a tavalyi veszteséget az alapok. A legkockázatosabb portfóliók ekkor 7-8 százalékos hozamot értek el.

Forrás: napi.hu


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 35.153.73.72 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »