Budapest: 10.15°
HUF/EUR: 357.50
szechenyi
Hírek » Részletek

Vigyázzunk a nőkre!


vigyazzunk-a-nokre-

2020. április 9-én a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség Pán-Európai Regionális Tanácsának Női Bizottsága állásfoglalást tett közzé a COVID-19 vírus okozta járvány nőkre gyakorolt hatásairól.

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség Pán-Európai Regionális Tanácsának (továbbiakban PERC) Női Bizottsága rendkívüli aggodalmát fejezte ki a vírus nőkre gyakorolt hatását illetően, amely súlyosan érinti Európa lakóit, munkavállalóit. Ahogyan azt az előző gazdasági válság során is tapasztaltuk vannak társadalmi csoportok, amelyeket erőteljesebben érint a válság hatása, mint másikat. A COVID-19 vírus okozta válság felerősíti az egyenlőtlenségeket, így a nemi alapúakat is: férfiak és nők között, az eltérő régióban és társadalmi osztályban elő nők között.

Nők a koronavírus frontvonalában
A koronavírus világjárvány frontvonalában az egészségügyi dolgozók állnak, az ápolók és egészségügyi dolgozók nagy része nő a PERC régió országaiban. A munka és érzelmi teher kifejezetten nagy számukra. Jelenleg az ő munkájuk az egyik leginkább alulértékelt és alulfizetett munka az EU-ban. Az elmúlt tíz évben a közegészségügyre szánt kiadásokat csökkentették és az infrastruktúrára szánt befektetések összege is kevesebb lett.

A nők más területeken is a frontvonalban vannak, így a szolgáltatási szektorban is. A kereskedelemben, a gyógyszer- ellátásban és a takarítást végzők munkája mind elengedhetetlen az alapvető igények kielégítéséhez. Ennek ellenére nem csak a munkakörülményeik területén szembesülnek nehézségekkel, de saját egészségüket is kockára teszik a megfelelő védőfelszerelések és alapvető higiéniai kellékek hiánya miatt.

Tömeges leépítések az alapvetően női szakmákban és szektorokban
A vállalkozások bezárása, vagy bezárás közeli állapota súlyos hatással van azokra a szakmákra, ahol főként nők dolgoznak. Légiutaskisérők, utazásszervezők, bolti eladók, szállodai takarítók, fodrászok egyébként is kiszolgáltatott munkavállalók, ebben a helyzetben pedig valószínűleg sem munkabért nem fognak kapni, sem fizetett betegszabadságra sem lesznek jogosultak. Ezeknek az embereknek valószínűleg gondot fog okozni a következő hetekben, hónapokban az alapvető kiadások finanszírozása, mint például az élelmiszervásárlás, vagy a lakhatási költségek megfizetése. Egy EIGE (Társadalmi Nemek Európai Intézete) felmérés szerint az EU-ban dolgozó nők negyede kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállaló. A külföldi munkavállalók helyzete pedig még ennél is rosszabb. Háromból egy (35%) nem EU tagországban született nő és négyből egy (24%) férfi dolgozik kiszolgáltatott munkakörülmények között.

Itt az ideje, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a nemek közötti bérkülönbségekre, a nők alacsonyan fizetett és kiszolgáltatott munkahelyeken való szegregációjára. Fel kell számolni az alacsony bérszínvonalat és a nemi alapon alacsony megbecsültségét ezeknek a munkahelyeknek. Természetes, hogy a tagállamok középtávú anyagi erőfeszítéseket tesznek a munkahelyek megőrzése érdekében, hosszú távon viszont fontos, hogy a vállalkozások a nemek közötti egyenlőség szempontjait is figyelembe vegyék és ez ellenőrzésre is kerüljön.

A minőségi és hozzáférhető ápolási szolgáltatásokba való befektetés a COVID-19 előtt is fontos volt, ennek továbbra is prioritásnak kell maradnia annak érdekében, hogy a járvány idején és azt követően is kiszolgálásra kerüljenek ezek az igények. A gondozási és szolgáltatási szektoroknak magasabb minőségű és több foglalkoztatási lehetőséget nyújtó ágazatokká kell válniuk.

Nők a döntéshozatalban
A döntéshozóknak a szabályok megalkotása során figyelembe kell venniük, hogy a járvány eltérően érinti a férfiakat és a nőket. Ennek megfelelő válaszlépésekre van szükség annak érdekében, hogy mindenki a szükségleteinek megfelelő segítséget kapja meg. Óriási szükség van nemi alapon gyűjtött adatokra azért, hogy jobban megérthessük, hogy a járvány hogyan hat a férfiakra és hogyan a nőkre. Nem kizárólag a fertőzöttségi adatokra van szükség, hanem a gazdasági hatások tekintetében a gondozási munka megosztása és a családon belüli erőszak terjedésének mértékét is fontos ismerni.
A nők megfelelő aránya a döntéshozatal minden szintjén kiemelten fontos. Sürgősen be kell emelni a nők érdekeinek megjelenítését a COVID-19 vírus elleni védekezésben.

A nők által végzett fizetetlen gondozási munka aránya tovább fog növekedni
A fizetetlen gondozási munka aránya tovább fog növekedni. A válság nélkül is főként a nőkre hárul a gondozás tevékenység. Az iskolák és a munkahelyek bezárása miatt ez a teher tovább növekedett. Ha az idős családtagok megbetegednek nekik ápolásra van szükségük. Az egyedülálló szülők helyzete pedig még ennél is rosszabb.
A fizetetlen gondozási munka elismerése és megbecsülése elengedhetetlen ahhoz, hogy a nők teljes jogú tagjai legyenek a munkaerőpiacnak, a szociális rendszernek és a társadalomnak. A minőségi és hozzáférhető állami ápolási szolgáltatásokba történő befektetés fontos volt a COVID-19 előtt is és továbbra is elsődleges prioritásnak kell maradnia a fizetetlen ápolási munka leküzdésében és minőségi munkahelyek létrehozásában.

A háztartási alkalmazottak kifejezetten sérülékenyek, fokozottan igaz ez a külföldiekre
Az EUROSTAT hivatalos adatai szerint körülbelül 26 millió háztartási alkalmazott dolgozik Európában. A háztartási alkalmazottak az esetek nagy részében nem bejelentett munkavállalók számuk emiatt további egy millió - sok esetben külföldi- fővel magasabb is lehet. Természetesen nagyrészt nők. Az elszigetelt, be nem jelentett, rosszul szervezett háztartási alkalmazottakra még inkább ki vannak téve a vírus okozta hatásoknak. Különösen igaz ez a nem EU országokból származó munkavállalókra, akik az esetek nagy részében papírok és bejelentés nélkül dolgozó nők.
Minden háztartási alkalmazottat, így a külföldieket is el kell ismerni, jövedelem-támogatásban és a nemzeti szociális szolgáltatásokban kell részesíteni.

A nőket fenyegető szegénység, társadalmi elszigetelődés és a nem megfelelő kereset és háztartási jövedelem
Az államnak olyan pénzügyi forrásokat kell biztosítania, amely a nők szükségleteit fedezik megfelelő bértámogatással és megfelelő minimálbér rendszerrel.

A társadalmi elszigetelődés sok nő számára a családon belüli erőszakot jelenti
Válság idején megnövekszik a családon belüli erőszak aránya. A nők hosszabb időre otthon ragadnak az erőszakos társukkal és ez még nehezebbé teszi, hogy segítséget kérjenek. Az államnak és más érintetteknek több figyelmet kell fordítaniuk az információ átadásra, a segélyvonalak fontosságára és más támogató szolgáltatásokra, amelyek nagy szerepet játszanak a nők védelmében a családon belüli erőszak esetén. A családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében az elsődleges célok között kellene szerepelnie az Isztambuli Egyezményben foglaltaknak megfelelő erőteljes kötőerővel rendelkező jogszabályok elfogadásának.

Mindezeken túl napirenden kell tartani az ILO C190 számú egyezményének és a 206 számú ajánlásának a ratifikációját. A mostani nehéz időszakban, amikor egyre növekszik a családon belüli erőszak aránya, ennek a két jogi eszköznek igazán nagy jelentősége van és globális válaszra van szükség. Ezek az első olyan jogi eszközök amelyek a családon belüli erőszakot a munkahelyi erőszakkal együttesen kezeli és egyértelmű lépéseket vár el az államoktól és a munkáltatóktól annak érdekében, hogy enyhítse a családon belüli erőszak hatását a munka világában. Ez egy lehetőség arra, hogy minden munkavállalót megvédjünk a munkahelyeken és által.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.235.193.1 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »