A LIGA Sólyom Lászlóhoz fordul
A LIGA Szakszervezetek a köztársasági elnökhöz fordul a fizetett szabadságok kiadásának ügyében a munkavállalók kiszolgáltatottsága ellen.
A LIGA Szakszervezetek azután fordul Sólyom Lászlóhoz, hogy a Parlament március 26-i ülése elfogadta azt a törvényt, amely szerint csak az alapszabadság egynegyedének tárgyévben történő kiadása kötelező, mellyel a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló rendelkezik, a rendes szabadság fennmaradó része a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt – különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében –az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig adható ki. Különös gazdasági érdekre hivatkozással a rendes szabadság egynegyede átvihető a következő évre.
A LIGA Szakszervezetek véleménye szerint a törvény szövege lehetővé teszi, hogy a munkáltatók kijátsszák a szabályozást, és érdekeiknek megfelelően használják fel a munkavállalók szabadságát. A szervezet rámutat: a munkavállalók Alkotmányban elismert, rendszeres fizetett szabadsághoz, illetve pihenéshez való joga maradéktalanul csak akkor érvényesülhet, ha a munkáltató gondoskodik a szabadság tárgyévben történő kiadásáról, és ettől sem kivételesen fontos gazdasági érdek, sem kollektív szerződés rendelkezése esetén nem térhet el.
A szervezet megítélése szerint a törvényjavaslat elfogadása aránytalanul korlátozza a munkavállalók rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos alapjogát, mint ahogy erre az Alkotmánybíróság korábban felhívta a figyelmet. (Az Alkotmánybíróság 74/2006. számú határozata alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Munka Törvénykönyve szabadság kiadására vonatkozó egyes rendelkezéseit.)
A LIGA Szakszervezet kéri a köztársasági elnököt, hogy a törvény aláírása előtt vegye tekintetbe a LIGA Szakszervezetek álláspontját, illetve azt a tényt, hogy a szabadságok kiadását érintő törvénymódosítás tovább növelné a munkavállalók kiszolgáltatottságát, valamint a munkajog területén tapasztalható jogbizonytalanságot. Továbbá, amennyiben osztja a szakszervezet álláspontját, fontolja meg egy esetleges államfői vétó lehetőségét.
k
Hozzászólások 0 hozzászólás
