Budapest: 4.56°
HUF/EUR: 337.36
szechenyi
Hírek » Részletek

Mit kell tudni a csoportos létszámleépítésről?


A csoportos létszámleépítés egy speciális munkajogi kategória, a modern munkajognak egy viszonylag „fiatal” jogintézménye. A közösségi jogban 1975 óta szerepel (75/129/EGK irányelv), míg a hazai szabályozásba az Mt. 1997. évi módosításakor került be önálló szakaszként...

A csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályok elsődleges célja az, hogy a munkáltató működésében rejlő okból történő elbocsátások esetén az illetékes hatóságoknak megfelelő időt biztosítson a munkaerőpiacon megjelenő munkavállalók problémáinak a megoldására.
Ezen túlmenően a munkáltatónak kötelezettsége konzultációt kezdeni a munkavállalók képviselőivel is, amelynek során meg kell kísérelni a létszámcsökkentés elkerülését, ha pedig ez nem lehetséges, a munkavállalók számára hátrányos következményeit a lehető legkisebbre kell szorítani.
Mikor beszélünk csoportos létszámleépítésről?
Az Mt. 94/A. § (1) bekezdése (illetve a Kjt. 38/A. §) határozza meg azokat a létszámkereteket, amelyek a törvényi feltételét jelentik a csoportos létszámleépítésnek. A jogszabály a viszonyítást a munkáltatónál - ugyanazon munkaügyi központ illetékességi területén található - telephelyenként foglalkoztatottak létszámához köti. Eszerint, ha

a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszám
Mt.
Kjt.
20 fő alatt

 

legalább öt fő
21 és 99 fő között
legalább tíz fő
legalább tíz fő
100 és 299 fő között
a munkavállalók tíz százaléka
a közalkalmazottak tíz százaléka
300 vagy annál több
legalább harminc munkavállaló
legalább harminc közalkalmazott

Ha a munkáltatónak több telephelye van, az említett létszámot telephelyenként kell vizsgálni azzal, hogy ugyanazon munkaügyi központ illetékességi területén található több telephely érintett munkavállalói létszámát össze kell vonni. A létszám megállapításakor nemcsak a rendes felmondással érintett munkavállalókat kell figyelembe venni, hanem a munkaviszony megszűntetésének minden olyan esetét, amelyre a munkáltató működésével összefüggő okból került sor.
Mi a teendő csoportos létszámleépítésnél?
A munkáltató számára a törvény – szigorú határidőkhöz kötött – különféle kötelezettségeket rendel.
1.       adminisztratív kötelezettségek

A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról, valamint a jogszabályban meghatározott adatokról és körülményekről írásban értesíti az érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központot. (Ezzel lényegében egyidőben megkezdődik a munkavállalók képviselőivel a konzultáció is, lásd lentebb).

Ha a munkáltató (a konzultációt követően) a csoportos létszámcsökkentésről dönt, akkor e döntéséről is tájékoztatnia kell az illetékes munkaügyi központot, ezt a rendes felmondás közlését legalább harminc nappal megelőzően kell megtennie. (A közlésnek azt az időpontot kell tekinteni, amikor a munkáltató a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó értesítést a munkavállalónak átadja, vagy kézbesítette).

2.       tájékoztatási kötelezettség az érintett dolgozók felé

A létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről az érintett munkavállalót a rendes felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban köteles a munkáltató tájékoztatni. Ennek a tájékoztatásnak másolati példányát egyidejűleg meg kell küldeni a munkavállalók képviselőinek és az illetékes munkaügyi központnak is.

3.       konzultációs kötelezettség a munkavállalók képviselőivel

Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles az üzemi tanáccsal (közalkalmazotti tanáccsal), ezek hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal konzultációt kezdeményezni és azt a döntésének meghozataláig vagy a megállapodás megkötéséig folytatni.
Amennyiben ezek a döntések nem az adott munkáltató szintjén születnek meg, úgy ez a konzultációs kötelezettség a miniszterre és az önkormányzatra is vonatkozik, tehát a létszámcsökkentést eredményező döntésének meghozatala előtt az ágazati (alágazati) érdekegyeztető tanácsban, illetve az önkormányzati érdekegyeztető tanácsban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - egyeztetést kezdeményeznek.
A konzultáció fontosságát megalapozandó a jogszabály további kötelmet ír elő a munkáltató részére. Eszerint a konzultációt megelőzően legalább 7 nappal korábban (azaz a döntést megelőzően legalább 22 nappal korábban) köteles a Munka tv.-ben előírt adatokat, információkat, a foglalkoztatási csoportok szerint leépíteni tervezett létszámot az üzemi tanácsnak, ill. a munkavállalók képviselőinek írásban átadni.
A már megkezdett konzultáció során további tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót, a leépítés időbeli ütemezése, az érintett munkavállalói kör kiválasztásának szempontjai tekintetében, valamint a munkaviszony megszüntetése miatt járó esetleges többletjuttatások feltételeiről, mértékéről.
A konzultáció során a munkáltatónak írásban kell közölnie a létszámcsökkenés végrehajtásának tervezett időtartamát, időbeli ütemezését, a kiválasztás szempontjait, valamint a munkaviszony megszüntetésével járó juttatások feltételeit, mértékét.
A konzultációnak ki kell térnie arra is, hogy melyek a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjai, s annak következményeit milyen eszközökkel lehet enyhíteni.


Ha a létszámleépítés elkerülésére a konzultáció ellenére nincs mód, de a felek az egyeztetés során a meghatározott kérdésekben megállapodást tudtak kötni, akkor ezt írásban kell rögzíteni és meg kell küldeni az illetékes munkaügyi központnak is.
4.      
további kötelezettségek a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során
Ha a konzultációt követően a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról dönt, a döntésben meg kell határozni:
a)       az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban,
b)      a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező időpontját, illetve végrehajtásának időbeni ütemezését.
A csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos időszakok alapján kell meghatározni.

Természetesen a csoportos létszámleépítésnél is az egyéb, törvényben meghatározott szabályokat kell figyelembe vennie a munkáltatónak, például nem lehet rendes felmondással megszüntetnie a munkajogi védelem alatt álló személyek munkaviszonyát. Egyébként, pedig a csoportos létszámleépítés esetében is a rendes felmondás szabályait kell alkalmazni, tehát be kell tartani a felmondási időre vonatkozó szabályokat, végkielégítést is ki kell fizetnie a munkáltatónak, ha annak feltételei fennállnak.

Ha a munkáltató rendes felmondás (közalkalmazottak esetében felmentés) esetén megszegi a munkavállaló, vagy a munkaügyi központ felé történő előzetes tájékoztatási kötelezettségét, vagy a konzultáció eredményeként kötött megállapodásba ütközően gyakorolja a rendes felmondás jogát, akkor e felmondások a Munka tv. alapján jogellenesnek minősülnek.

A létszámleépítések lebonyolításakor előfordulhat, hogy a leépítendők száma nem érheti el a törvényben megállapított mértéket, így ezáltal a munkáltató mentesülhetne a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szigorú szabályok alkalmazása alól ( pl. harminc főt, helyett csak a huszonkilencet bocsátanak el) . Ilyenkor felmerülhet a csoportos létszámleépítés szabályainak kijátszása, megkerülése, azaz a joggal való visszaélés esete.

Speciális szabályok a munkáltató megszűnése esetén
A csoportos létszámleépítésre gyakran kerül sor a munkáltató megszűnésekor (jogutódlással, vagy jogutód nélkül). Ebben az esetben általános szabályokon túl az alábbi speciális rendelkezések alkalmazására is tekintettel kell lenni.

A munkáltató megszűnésekor fő szabályként megszűnik mind a munkaviszony, mind a közalkalmazotti jogviszony. Különbség van azonban a jogosultságokat illetően.
Ha a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, a munkavállaló részére a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére (ez a felmondási idő fele) járó átlagkeresetnek megfelelő összeget ki kell fizetni, továbbá jogosult végkielégítésre is.
Ettől eltérő a szabályozás a Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazottak esetében. A jogutód nélküli megszűnés esetében a közalkalmazott végkielégítésre válik jogosulttá, azonban felmentési idő és a munkavégzés alóli mentesítés nem lehetséges.
A munkáltató megszűnésére sor kerülhet jogutódlással is. Ennek egyik speciális esete az ún. munkáltatói jogutódlás. Munkáltatói jogutódlás esetén a munkavállaló munkaviszonya az új munkáltatónál - eltérő megállapodás hiányában - változatlan feltételekkel folytatódik, új munkaszerződés megkötése szükségtelen. A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetében a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket - a munkarend kivételével - a jogutódlással érintett munkavállalók tekintetében a kollektív szerződésnek a jogelőd munkáltatónál történő felmondásáig vagy a kollektív szerződés hatályának lejártáig, illetve a jogutód munkáltatónál másik kollektív szerződés megkötéséig, ezek hiányában legalább a jogutódlás időpontját követő egy évig a jogutód munkáltatónak fenn kell tartania. (Amennyiben a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételek a jogelőd munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés szerinti munkafeltételeknél a munkavállaló számára kedvezőbbek, a jogutód munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben foglaltakat kell alkalmazni)
Nem minősül munkáltatói jogutódlásnak (a jogviszonyok eltérő jellege miatt), ezért más szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor a Mt. hatálya alá tartozó munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része a Kjt., vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra. (Az átadó és átvevő munkáltatót - részben hasonlóan, mint a jogutódlás esetén - előzetes tájékoztatási és konzultációs kötelezettség terheli az érintett munkavállaló, a szakszervezet és az üzemi tanács felé). Ilyenkor a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik. (ha a munkavállaló az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, vagy vele nem létesíthető közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszony, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a munkavállalót a munkaviszony megszűnéséről, valamint köteles a munkavállaló számára a végkielégítést megfizetni)
Ugyanezek a szabályok irányadóak a közalkalmazottakra is (foglalkoztatási szempontból tehát itt sem beszélhetünk jogutódlásról, mivel a közalkalmazotti jogviszonyt egy más jogviszony váltja fel), amennyiben a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra. (nem helytálló tehát az az értelmezés, mely szerint ilyen esetben megszűnik a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatta, azaz, ilyen esetben a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel kellene megszüntetni, továbbá arra sem lehet hivatkozni, hogy ebben az esetben az alapító szerv válik jogutóddá).

További lehetőség, (de csak a közszférára vonatkozóan) hogy a megszűnt munkáltató tevékenységét – ez esetben szintén jogutódlás nélkül - részben, vagy egészben egy másik közintézmény veszi át, úgy hogy a közalkalmazottak egy részének továbbfoglalkoztatására áthelyezéssel kerül sor.

Az áthelyezés egy háromoldalú jogügylet, melyben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia. Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el. Természetesen ez esetben sem végkielégítésről, sem felmentési időről nem beszélhetünk.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.207.255.49 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »