Tájékoztató a munkajog modernizációjáról szóló Zöld Könyvről
Az Európai Bizottság 2006. november 22-én tette közzé a munkajog modernizációjáról szóló Zöld Könyvet. Célja nyilvános vita indítása az EU-ban arról, hogy hogyan fejlődhetne a munkajog annak érdekében, hogy támogassa a lisszaboni stratégia célkitűzéseit, azaz a fenntartható növekedés elérését több és jobb munkahely teremtésével. A munkajog korszerűsítése alapvető elem a munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodásának sikeréhez vezető úton....
Az európai munkaerőpiacok napjainkban többféle kihívással néznek szembe. Egyrészt a globalizáció következményeivel, melynek egyik velejárója az ipari munkahelyek tömeges áthelyezése a feltörekvő gazdaságokba, az új piacokra, egyúttal az olcsó munkaerő-kínálat irányába. A másik kihívást az jelenti, hogy – a meglévő munkahelyek megtartásán túl - miként lehetne növelni az öreg kontinensen is a munkahelyek számát, a foglalkoztatottság szintjét.
A foglalkoztatás politika vonatkozásában ma a legtöbbet szereplő szlogen a „rugalmas biztonság” (flexicurity), ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatásban a nagyobb rugalmasságot a biztonság maximalizálásával kell ötvözni mindenkire vonatkozóan. Napjainkig ennek az elvárásnak az európai munkaerő-piaci folyamatok általában külön – külön tettek eleget.
Így a munkavállalói érdekképviseletek jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy egyre fokozottabb védelmet nyújtsanak az alkalmazottaknak, illetve a meg lévő munkahelyeknek. Ugyanakkor a munkaerőpiacon a rugalmasságra való törekvés egyre változatosabb munkaszerződési formákat szült, amelyek a foglalkoztatás mértékét, a jövedelembiztonságot, valamint a kapcsolódó élet- és munkakörülmények viszonylagos stabilitását illetően jelentősen eltérhetnek a hagyományos szerződési mintától. Hazánkban ennek (végletes) megjelenési formája a színlelt (munka)szerződések tömeges elterjedése. Az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport már évekkel ezelőtt megállapította, hogy a foglalkoztatottság alternatív módjainak alkalmazása még elterjedtebbé válhat, ha nem tesznek lépéseket a hagyományos szerződés átalakítására annak érdekében, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a munkavállalóknak és vállalatoknak egyaránt.
Megfogalmazódott a munkaügyi jogszabályok kiigazításának szükségessége, hogy ezzel előmozdítsák a rugalmasság összehangolását a foglalkoztatási biztonsággal, és csökkentsék a munkaerőpiac megosztottságát. A „rugalmas biztonság” megközelítésének szakpolitikai összetevői többek között az egész életen át tartó tanulás, amely lehető teszi az emberek számára, hogy lépést tartsanak az új képzettségi szükségletekkel, az aktív munkaerő-piaci politikák, amelyek arra ösztönzik a munkanélkülieket vagy passzív munkaerőt, hogy a munkaerőpiacon újra állást keressenek maguknak, valamint rugalmasabb szociális biztonsági szabályok, amelyek gondoskodnak a munkahelyet váltók vagy az átmenetileg munkanélkülivé válók igényeiről.
A Zöld Könyv elsősorban azt vizsgálja, hogy a munkajog milyen szerepet játszhat az igazságosabb, alkalmazkodóképesebb, Európát versenyképesebbé tévő munkaerőpiac támogatása érdekében a „rugalmas biztonság” program előmozdításában. A dokumentumban megfogalmazott fő törekvés, hogy felismerjük a fő kihívásokat, amelyekre még nem született megfelelő válasz, és amelyek egyértelmű hiányosságokat tükröznek egyrészről a meglévő jogi és szerződéses keretek, másrészről a munka világának realitásai között. Elérendő célként azt fogalmazza meg, hogy a munkajog segítse elő a foglalkoztatási biztonsággal együtt járó rugalmasságot, hozzájárulva a nagyobb foglalkoztatottsághoz és a munkanélküliség csökkentéséhez, nem utolsósorban új munkahelyek teremtéséhez.
A Bizottság 14 kérdésben fogalmazta meg a munkajog korszerűsítésének főbb csomópontjait, és nyilvános konzultációra bocsátotta a dokumentumot.
Dr. Szabó Imre
A teljes dokumentum elérhető az alábbi címen: http://ec.europa.eu/employment_social/labour_law/docs/2006/green_paper_hu.pdf
Hozzászólások 0 hozzászólás
