Állásfoglalás a munkajog modernizációjáról szóló Zöld Könyvről
Az Európai Bizottság 2006. november 22-én tette közzé a munkajog modernizációjáról szóló Zöld Könyvet. Az ezzel kapcsolatos LIGA álláspontot az alábbiakban olvashatják...
A Zöld Könyv célja nyilvános vita indítása az EU-ban arról, hogy hogyan fejlődhetne a munkajog annak érdekében, hogy támogassa a lisszaboni stratégia célkitűzéseit, azaz a fenntartható növekedés elérését több és jobb munkahely teremtésével. A munkajog korszerűsítése alapvető elem a munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodásának sikeréhez vezető úton. A foglalkoztatás politika vonatkozásában ma a legtöbbet szereplő szlogen a „rugalmas biztonság” („flexicurity”), ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatásban a nagyobb rugalmasságot a foglalkoztatási biztonság (konkrétan a munkavállalók és a munkahelyek védelme) maximalizálásával kell ötvözni mindenkire vonatkozóan.
A Zöld Könyvvel kapcsolatos széles körű hazai társadalmi vita lefolytatására a mai napig nem került sor, ugyanakkor a munkaadók – a kormányzat támogatásával – rendre kísérletet tesznek a számukra egyoldalú előnyöket jelentő, azaz rugalmasabb szabályok „becsempészésére” a munkajogba (a munkavállalói érdekképviseletek egyet nem értése ellenére, jelenleg is a törvényhozás előtt van az MT ilyen irányú módosítása).
Konföderációnk a közelmúltban megkezdte a munkajog modernizációjáról szóló Zöld Könyvvel kapcsolatos belső szakszervezeti konzultációt. Az Elnökség 2007. május 7-i ülésén tárgyalta első körben az anyagot, és úgy döntött, hogy a tagszervezeteket arra kéri, küldjék meg észrevételeiket, véleményüket a vitaanyag 14 pontjával kapcsolatban. A tagszervezet észrevételeinek feldolgozásával egyidejűleg az Elnökség ismételten tárgyalta a témát, majd ezt követően 2006. június 5-én külső szakértő meghívásával szakmai vitát rendeztünk.
Konföderációnk – nem utolsósorban a vita megnyitása érdekében is – az alábbiakban foglalja össze véleményét, és fogalmazza meg álláspontját a kérdésben.
1. Egyetértünk abban, hogy a munkajogi szabályozásnak a folyamatosan változó világunkban alkalmazkodni kell a megváltozott követelményekhez, választ kell adnia az új kihívásokra. Nem fogadjuk el ugyanakkor azt a prekoncepciót, amit az Európai Bizottság a Zöld könyv kapcsán megfogalmaz, ti., hogy a rugalmasság növelése a megoldás a kedvezőtlen európai munkaerő-piaci folyamatokra.
2. Ennek megfelelően egy ésszerű munkajogi reformprogram prioritásairól a szakszervezeteknek is állást kell foglalni. A LIGA Szakszervezetek véleménye, hogy a prioritások között első helyen a foglalkoztatás biztonságának kérdése és általában a munkavállalók érdekvédelme kell, hogy álljon. Elengedhetetlen továbbá az is, hogy a munkajogi szabályozás, a foglalkoztatási jogviszonyokon keresztül, lehetőség szerint segítse elő új munkahelyek létrehozását. További követelményként fogalmazzuk meg azt is, hogy a reform célkitűzései között szerepeljen a foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó munkajogi szabályozás megerősítése (a normák betartása, a munkaviszonyt helyettesítő különböző színlelt jogviszonyok felszámolása).
3. Magyarország vonatkozásában tényként kezelhetjük azt, hogy a rugalmas foglalkoztatás feltételeit a ma hatályos munkajog és a kollektív szerződések rendszere biztosítja. Hazánk rendelkezik Európa egyik legrugalmasabb munkajogi szabályozásával. A magyar foglalkoztatási viszonyokra a gyenge állásvédelem és jelentős munkaerő-piaci rugalmasság jellemző. Ennél is jelentősebb probléma, hogy a rugalmas foglalkozatás feltételeit ma munkáltatók többsége nem is a klasszikus munkajogviszonyon keresztül kívánja elérni, hanem alkalmazottait „áttereli” más foglakozatási formába (vállalkozási és megbízási jogviszonyba). A munkavállaló ezzel kikerül a munkajogi védelem valamennyi eszközrendszere alól is.
4. Összefüggésben az előzőkkel a mai Magyarországon (részben az ismert közállapotok miatt és mellett) a rugalmasság javítása, a biztonsági szint növeléséhez nem vezetne. Addig, míg a legalapvetőbb munkajogi normák betartatása is nehézségekbe ütközik, jelentős és erős garanciákra lenne szükség, hogy az egyensúly határai ("flexicurity") egyértelművé váljanak.
5. Ma a hazai foglalkoztatás mértéke mind volumenében (alacsony gazdasági aktivitás), mind strukturálisan (képzetlenek nagy aránya) messze elmarad a szükségestől, illetve az európai átlagtól. Hazánk versenyképességének, a felzárkózásnak egyik fő akadályát szakszervezetünk ebben – és nem a rugalmas munkajogi szabályozás hiányában – látja. Ennek megfelelően konföderációnk nyitott a vitára abban a kérdésben, hogy a munkajog eszközeinek alkalmazásával is keressük azokat a megoldásokat, amik a foglalkoztatás mértékének emelkedésével járhatnak. Különösen érdekeltek vagyunk abban, hogy mindez az illegális foglalkoztatás felszámolását is segítse elő, tegye lehetővé, hogy a munkavállalók tömegei kerüljenek vissza a munkajogi szabályozás védőernyője alá. Mindez a munkajogi szabályozáson túl elsősorban az adórendszer átalakítását is elengedhetetlenné teszi, továbbá összehangolt politikai intézkedéseket tesz szükségessé egyéb területeken is (regionális és infrastrukturális fejlesztések, oktatás, szociálpolitika, hatékonyabb jogérvényesítés).
6. Ami a globális megoldásokat illeti, abban mi is egyet értünk, hogy minél előbb szükséges lenne egy egységes közösségi szabályozásra (keret egyezményre), mely tartalmazná a mindenkire kötelező minimumokat, elsősorban a munkavállalói jogok tekintetében, továbbá biztosítaná a munkaviszonyra vonatkozó szabályok egységes érvényesülését, illetve az illegális foglalkoztatás elleni hatékony fellépést. Törekedni kellene továbbá a munkaerőpiacok egységesítésére, a munkaerő szabad áramlása előtt még meglévő adminisztratív és intézményi akadályok lebontására.
7. Szakszervezetünk végezetül arra kéri az érdekképviseleteket, illetve a kormányzatot, hogy ezekről a kérdésekről fogalmazzák meg álláspontjukat, aminek végeredményeként az Európai Bizottság részére a magyar sajátosságokra vonatkozó hiteles javaslatokat tudunk tenni.
Budapest, 2007-06-07
LIGA Szakszervezetek
Hozzászólások 0 hozzászólás
