Budapest: 25.05°
HUF/EUR: 332.56
szechenyi
Hírek » Részletek

Változó hangsúlyok a ?Zöld Könyv? parlamenti vitájában


Az Európai Parlament július 11-én jelentést fogadott el az Európai Bizottság "A munkatörvény modernizálása, a 21 század kihívásaira válaszul" című zöld könyvéről. Konföderációnk a közelmúltban több alkalommal foglalkozott ezzel a kérdéssel, annak ellenére, hogy a hazai közvéleményt – az egyébként alapvetően érintett munkaügyi kormányzatot, illetve az érdekképviseleteket is ideértve – különösen nem rázta meg a Bizottság vitaanyaga. Tekintettel arra, hogy a LIGA Szakszervezetek elnöksége is úgy ítélte meg, hogy a Bizottság által összeállított vitaanyag arra a prekoncepcióra épít, hogy a rugalmasság növelése a megoldás a kedvezőtlen európai munkaerő-piaci folyamatokra, mindenképpen megnyugtató, hogy a Parlament is úgy látja, hogy a kérdés ilyen egyoldalú megközelítése nem vezet előre. Az alábbiakban röviden ismertetjük a parlamenti állásfoglalás helyzetértékelését, illetve főbb megállapításait...

  • a Parlament tudomásul veszi azt, hogy a munkajog korszerűsítése kulcsszerepet játszik mind a vállalkozók, mind a munkavállalók alkalmazkodóképességének biztosításában,
  • ugyanakkor ezt az igényt egyben úgy is tekinti, mint az európai szociális modell értékeinek megerősítése,
  • a gazdasági növekedés egyik alapfeltételének a foglalkoztatási szint növelését tartja,
  • leszögezi, hogy az az Európai Unió nem csupán szabadkereskedelmi térség, hanem közös értékek közössége is, ebből következően a munkajognak tükröznie kell ezen értékeket, bármiféle módosítása akkor lesz sikeresebb, ha a munkavállalók még inkább biztonságban érzik magukat, és ez a biztonság attól is függ, hogy milyen könnyen találnak új munkát,
  • megállapítja, hogy a nem hagyományos szerződések és a hagyományos rugalmas szerződések új formái napjainkban egyre gyakoribbak az európai munkaerőpiacon (pl. 2000 óta a részmunkaidős foglalkoztatás az Európai Unióban újonnan létrehozott munkahelyek mintegy 60%-át teszi ki),
  • aggályosnak tarja ugyanakkor, hogy a nem hagyományos foglalkoztatás javarészt nem önkéntes választáson alapul, illetve, hogy sok munkavállaló ezekben a jogviszonyokban kívül esik az alapvető munka- és szociális jogok alkalmazási körén,
  • üdvözli, hogy számos tagállamban kollektív tárgyalások segítik a munkaerőpiac rugalmas működését, és azok a munkajog szerves részét képezik, illetve alapvető szabályozási eszközt alkotnak;
  • tudomásul veszi, hogy az uniós szintű fellépésnek tiszteletben kell tartania a tagállamok munkajogra vonatkozó hatáskörét, ugyanakkor az Európai Parlament elvárja, hogy a Bizottság - kezdeményezésekre - tegyen javaslatot arra az esetre, amikor szükségesnek tűnik az egész EU-ban alkalmazandó társadalmi minimumszabályok rendszerének a közösségi vívmányokra alapozott alátámasztására,
  • elismeri, hogy a jelentős mértékű európai munkanélküliség olyan kudarc, amely miatt intézkedésekre van szükség annak megkönnyítésére, hogy többen beléphessenek a munkaerőpiacra, fokozódjon a mobilitás, illetve az egyének könnyebben válthassanak munkahelyet a biztonság elveszítése nélkül
  • elkerülhetetlennek tartja a munkajog új megközelítését, amelynek célja, hogy valamennyi munkavállalóra kiterjedjen, tekintet nélkül szerződéses helyzetükre, ezen belül is üdvözli azokat a megbeszéléseket, amelyek a munkajognak a XXI. század kihívásainak való megfelelés érdekében történő korszerűsítése szükségességéről zajlanak
  • úgy véli, hogy amennyiben a munkajog meg akar felelni a XXI. század kihívásainak, az egyes szakmák védelme helyett főként arra kell összpontosítania, hogy a munkavállalónak élete végéig biztosítsa a foglalkoztatás biztonságát, megkönnyítve mind a munkapiacra való bejutást, mind az ott maradást,
  • megállapítja, hogy az állandó, teljes munkaidős szerződés a munkakapcsolat általános formája, és mint ilyet referenciának kell tekinteni, ennek megfelelően úgy véli, hogy az európai munkajognak a foglalkoztatás általános formájának kell elismernie a határozatlan időre kötött munkaszerződéseket;
  • határozott egyet nem értésének ad hangot a zöld könyvben ismertetett analitikai keretet illetően, amely szerint a hagyományos, határozatlan időre szóló munkaszerződés elavult, növeli a munkaerőpiac szegmentálódását, illetve a "bentiek" és a "kintiek" közötti szakadékot, ezért akadálynak tekintendő a foglalkoztatás növekedése és a fokozottabb gazdasági dinamizmus előtt,
  • hangsúlyozza, hogy a munkaügyi jogszabályok csak akkor hatékonyak, tisztességesek és erőteljesek, ha azokat valamennyi tagállam végrehajtja, minden szereplő tekintetében egyformán alkalmazzák és rendszeresen és hatékonyan ellenőrzik; kéri ezért, hogy a "jogalkotás javítása" kezdeményezés keretében a Bizottság erősítse meg a szerződések őreként betöltött szerepét a szociális és foglalkoztatási jogszabályok végrehajtását illetően,
  • rámutat arra, hogy nem bizonyított az az állítás, hogy az elbocsátásokkal kapcsolatos védelem és a hagyományos munkaszerződések meggyengülése előmozdítaná a foglalkoztatás növekedését; rámutat, hogy a skandináv országok példája egyértelműen mutatja, hogy az elbocsátásokkal kapcsolatos védelem és a foglalkoztatási normák magas szintje teljes mértékben összeegyeztethető a foglalkoztatás jelentős növekedésével,
  • megjegyzi, hogy egyes nem standard szerződési formák, továbbá az élethosszig tartó tanulási és képzési lehetőségek biztosítása hozzájárulhatnak nemcsak az EU gazdasági versenyképességének javításához, hanem a munkavállalók eltérő igényeinek kielégítéséhez is,
  • megjegyzi, hogy a Bizottság az egyéni munkajogra összpontosít, és sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a kollektív munkajogot, mint a munkavállalók és munkaadók számára a rugalmasság és a biztonság növelését biztosító egyik eszközt;
  • úgy véli, hogy a közösségi jog eredményesebb alkalmazása érdekében szükség van néhány tagállamban a jelenlegi szociális párbeszéd hiányosságainak kezelésére tekintve, hogy a munkavállalói képviselet hiányzik egyes olyan ágazatokban, ahol a gazdasági tevékenység nagy részét 10-nél kevesebb munkavállalót alkalmazó kkv-k végzik (a képviselet e hiánya különösen néhány új tagállamban markáns),
  • felszólít a munkaerőpiaci követelményeknek, valamint a munkavállalók és munkaadók egyéni elvárásainak megfelelő oktatási ágazat és iskolák létrehozására; szorgalmazza, hogy a Bizottság, a tagállamok és a szociális partnerek tegyenek befektetéseket az élethosszig tartó tanulás és a humán tőke fejlesztésének terén, mivel ezek a tartós munkanélküliség leküzdésének hatékony eszközei, amelyekkel összefüggésben a készségfejlesztés és a képesítések megszerzése közérdek,
  • felhívja a tagállamokat, hogy szociális biztonsági rendszereiket vizsgálják felül és igazítsák ki, továbbá egészítsék ki aktív munkaerő-piaci politikáikat, különösen a képzés és az élethosszig tartó tanulás tekintetében, a munkaerőpiac új realitásainak megfelelően támogatva a szakmai váltást és a munkaerőpiacra való visszatérést, 
  • határozottan elítéli a szabályos munkaszerződések bárminemű visszaélésre lehetőséget adó új munkavállalási formákkal való felváltását, amelyet kényszerítő gazdasági szükség nem indokol, és amelynek célja a túlzott mértékű rövid távú haszon elérése; hangsúlyozza, hogy bármilyen ilyen lépés ellentétes az európai szociális modellel,
  • úgy gondolja, hogy az idősebb munkavállalók munkaerőpiacon maradása önkéntes és rugalmas alapon kell, hogy történjen, megfelelő munkahelyi képzést és egészségügyi ellátást élvezve; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van pozitív lépésekre annak érdekében, hogy az idősebb munkavállalókat a munkaerőpiacra való visszatérésre ösztönözzék,
  • hangsúlyozza a szociális partnerek szerepét a munkavállalók és munkaadók tájékoztatásában és képzésében a munkaügyi kapcsolataik során őket megillető jogok és rájuk háruló kötelezettségek tekintetében,
  • rámutat a vállalati kollektív tárgyalások pozitív szerepére a munkajogi kapcsolatok és a munkaszervezés terén, növelve a cégek termelékenységét és javítva a munkafeltételeket, ezáltal ösztönözve a foglalkoztatás szintjének emelkedését; felhívja a figyelmet arra, hogy lehetőség van a jogszabályozás módosítására az olyan kollektív tárgyalások támogatása érdekében, amelyek a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt előnyös, vállalati szintű megoldások kialakítására irányulnak,
  • szilárd meggyőződése, hogy a bizonytalan és rosszul fizetett munka nem megfelelő válasz az egyre több ágazatot érintő cégáthelyezési tendenciára; úgy ítéli meg ezzel szemben, hogy a jelenleg a versenyképesség hiányával küszködő ágazatokat a kutatás és a fejlesztés, a képzés és az élethosszig tartó tanulás terén tett befektetések lendíthetik fel,

 

A Parlament, mint látható mind megközelítésében, mind javaslataiban meghaladja a Bizottság, illetve a közvélemény egy részének leegyszerűsítő megközelítését a munkajog korszerűsítésének kérdésében, helyette egy olyan komplex elemzését adja a problémának, ami a - tagállamok eltérő munkaerőpiaci helyzetét is figyelembe véve – megfelelő keretet adhat a további vitának.

Úgy véli továbbá, hogy a Bizottság zöld könyvében túlságosan szűk a "rugalmas biztonság" (flexicurity) fogalmának meghatározása;

 

Külön kiemelendő az a megközelítés, ami a szociális partnerek szerepét illeti, hiszen úgy gondolja, hogy a tagállamoknak a nyitottság szellemében kell párbeszédet folytatniuk a szociális partnerekkel a munkajog korszerűsítése és a XXI. század kihívásaihoz való igazítása tárgyában, figyelembe véve a szociális partnerek érveit és válaszokat kínálva aggodalmaikra.

 

A szakszervezeti álláspontok alakításának további finomítására is számos olyan megközelítést tartalmaz az Európai Parlament jelentése, melynek tanulmányozását valamennyi tisztségviselő figyelmébe ajánljuk.

 

Egyébként az Európai szakszervezeti Szövetség (ETUC) szintén előrelépésnek tartja a Parlament által elfogadott jelentést, és ennek megfelelően nyilatkozatában üdvözli a dokumentumot.


 John Monks főtitkár hangsúlyozta "várjuk, hogy az európai bizottság figyelembe vegye ezt az üzenetet a Zöld Könyv összegzése során. A lisszaboni célkitűzések a mindenki számára elérhető több és jobb munkahelyről szólnak. A minőségi munkahelyek fontos dimenziója a jó minőségű, biztonságot és jogokat adó munkaszerződések."


 Dr. Szabó Imre


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 35.175.200.4 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »