LIGA-VDSZSZ egyesülés: Rendkívüli kongresszus lesz december 14-én!
A VDSZSZ és a LIGA egyesülése történelmi pillanat a magyar szakszervezeti mozgalom szempontjából - mondta az üdvözlő szavak után Gaskó István, a LIGA elnöke. A LIGA Tanács - szeptember 28-i - ülésén, az egyesülést megerősítő szavazás után a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatos LIGA álláspont kialakításáról, valamint a rendkívüli kongresszus összehívásáról is határoztak...
Miután Kónya Péter társelnök, a LIGA Tanács ülésének levezető elnöke köszöntötte a megjelenteket, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke azt jelentette, hogy az ülés mind a mandátumok, mind a képviselt tagszervezetek szempontjából - mintegy 90%-kal - határozatképes.
Tagfelvétel során elsőként a hajdúszoboszlói Gépkontroll Önálló Szakszervezet mutatkozott be. A felvételét kérő szakszervezet képviselője, Papp László elmondta, hogy még tavaly ősszel merült fel bennük a gondolat, hogy - a markáns érdekvédelmi, érdekképviseleti munka felvállalása miatt - szakszervezetet alapítsanak. Kiszervezett Kft-k bázisán alakultunk meg, jelenleg közel félszáz tagunk van és egy sikeres bértárgyaláson is túl vagyunk már - mondta a szakszervezeti vezető.
A történelmi pillanat létrejöttéért másfél-két éve zajlik intenzív tárgyalássorozat. Az egyesülés mind a VDSZSZ, mind a LIGA gümölcse lehet, emellett eddigi szakszervezeti tevékenységem egyik legnagyobb sikerének tartom a fúziót - mondta Gaskó István, a LIGA elnöke. Ezt követően Gál Rezső, a VDSZSZ elnöke, majd Egyed Ferenc, a LIGA-VHSZ elnöke és Markotány Károly, a LIGA elnökségi tagja is méltatta az iparági reprezentatív szakszervezet és a LIGA egyesülését.
A LIGA rendkívüli Kongresszusának összehívásával kapcsolatban Gaskó István elnök kiemelte: az egyesüléssel a LIGA minden olyan testületbe beveszi a VDSZSZ-t, ami fontos az összműködés tekintetében. Az elnökség azt javasolja a LIGA Tanács számára, hogy december 14-re hívja össze a LIGA rendkívüli kongresszusát.
Elhangzott, hogy az egyesülés programmódosítást nem, csak bizonyos szintű Alapszabály-módosítást igényel. A tervek szerint a VDSZSZ elnöke a LIGA társelnökeként a képzésért és az okatatásért lesz felelős.
A LIGA Tanács 4 határozati javaslatról - a rendkívüli kongresszus összehívásáról, az Alapszabály-módosításról, az új tisztségviselők funkcióiról, illetve a tagfelvételi jog átruházásáról - is döntött.
A korkedvezményes nyugdíjrendszerrel kapcsolatban kialakítandó LIGA állásponttal (az álláspont teljes szövege az alábbiakban olvasható - a szerk.) kapcsolatban Horváth Lajos elmondta, hogy még a nyáron szakmai konzultációt tartott a konföderáció e témakörben. A LIGA ügyvezető alelnökének szóbeli kiegészítése után több hozzászóló is elmondta, hogy azok az emberek, akik különböző károsító hatásoknak - veszélyes munkakör, stb. - vannak kitéve vagy 40 évet ledolgoztak ilyen munkahelyeken, azoknak legyen joguk korkedvezményes nyugdíjba vonulni.
Az egyebekben több tagszervezet vezetője is aktuális ügyeiről tájékoztatta a LIGA Tanács résztvevőit, így Kátai Attila, a székesfehérvári Video Szakszervezet korábbi kezdeményezésének hatásairól beszélt, de szó esett a megjelent LIGA Harsonáról, illetve a fenti témakörökkel foglalkozó szeptember 28-i sajtótájékoztatóról is. Szita Róbert-Kiséri-Nagy Ferenc A korkedvezményes nyugdíjrendszer évtizedek óta számtalan feszültség és méltánytalanság forrása, reformját a rendszerváltás utáni kormányok sorra elmulasztották. Ennek eredményeképpen a rendkívül igazságtalan rendszer változatlan formában él tovább. Az 1997-ben elfogadott nyugdíjreform során a Kormány megállapodott a szociális partnerekkel arról, hogy a korkedvezményes nyugdíjrendszer két évig még változatlan formában fennmarad, és az OÉT tagjai együttműködésével, a konszenzus elv figyelembevételével kerül kidolgozásra a hatályba lépő új rendszer. Mint ismeretes, a rendszer átalakítása elmaradt. A Kormány 2006. október 30-án adta át a szociális partnereknek "a korkedvezményes nyugdíjrendszer és a szakmai nyugdíjrendszerek átalakításáról" szóló előterjesztést. A javaslat a Konvergencia Programban rögzített változások koncepcióját, a hozzá kapcsolódó törvényjavaslatot, valamint a következő évekre szóló munkálatok ütemezését tartalmazta. Ez alapján a Kormány a korábbi korkedvezményes nyugdíjrendszer szabályait törvényi szintre emelte és változatlan formában 2010 december 31-ig rendelte alkalmazni. Az átmeneti időszakban az egészségre ártalmas munkakörök jegyzékébe új foglalkozások továbbra sem kerülhetnek fel. Bevezette a munkáltatók által fizetett 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot, amelyhez 4 éven keresztül fokozatosan csökkenő mértékű állami támogatást nyújt. Kilátásba helyezték, hogy az egészségkárosító hatásokat megszüntető munkáltatók a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól mentesítést kaphatnak a kidolgozandó, objektív kritériumokon alapuló mentesítési eljárás eredményeképpen. Az átmeneti időszak végére tervezi a kormány az új korkedvezményes nyugdíjrendszer kialakítását, amely a prevención, az objektív kritériumokon, és a munkáltatók többletbefizetésén alapul majd. A javaslatról az OÉT 2006. november 6-i ülésén úgy foglalt állást, hogy a tárgyalásra alkalmasnak tartotta, és további egyeztetéseket tartott szükségesnek, mindenekelőtt a végrehajtás szabályozásáról. A munkavállalói oldal jelezte, hogy ennek során a szakmaiság, az objektivitás, a stabilitás és a munkavállalók számára biztosított kiszámíthatóság szempontjainak kíván érvényt szerezni. A javaslatot 2006. november 23-i ülésén tárgyalta a LIGA Tanács. A LIGA Programja alapján a koncepció főbb célkitűzéseivel egyetértett, azonban nem fogadta el, hogy az átmeneti időszakban ne kerülhessenek a munkaköri listára az indokolt foglalkozások, az új rendszert a szociális partnerek bevonása nélkül fogadják el. Kezdeményezte a műszakos dolgozók alanyi jogosultságát korkedvezményes nyugdíjra. /Mellékelve/ Az őszi időszakban a Kormány a nyugdíjrendszer átalakítása során a megszüntette a korhatár alatti nyugdíjak folyósításának lehetőségét a munkavégzés mellett, amely a korkedvezményes nyugdíjban részesülőket rendkívül hátrányosan érintette és érinti majd az elkövetkezőkben. (A kilencvenes évek közepén az Alkotmánybíróság a nyugdíjazási korhatárt betöltők számára a nyugdíjat alanyi jogosultságként határozta meg, amelyet folyósítani kell munkavégzés mellett is. A korhatár alatti nyugdíjazottak esetében – így a korkedvezményben részesülőknél – az alanyi jogosultság nem áll fenn.) A Kormány 2006.december 23-i ülésén hatályon kívül helyezte a 168/1997.(X.6.) Korm. rendelet 1.számú mellékletét, amely a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét tartalmazta. Ezt a lépést a Kormány a szociális partnerekkel nem egyeztette. Ennek eredményeképpen előállt az a jogi értelemben véve képtelen helyzet, hogy a munkaköri jegyzék alkalmazását a törvény 2010.december 31-ig alkalmazni rendeli, miközben a hivatkozott jogszabályhely nincsen hatályban. Jogi szakértőnk megítélése szerint ez megnehezíti az újabb munkakörök felvételét a listára, hiszen hatályon kívül helyezett jogszabályt nem lehet módosítani. (Lehetetlenné nem teszi, kellő politikai akarattal természetesen lehet jogi megoldást találni a lista bővítésére.) Az OÉT Szociális Bizottsága 2007. július 3-i ülésén konzultációt folytatott "a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről" szóló előterjesztést. Az ülésen a munkavállalói oldal felvetette a listára bővítésének lehetőségét. Szakállamtitkári szinten a válasz nem egyértelmű, halogató jellegű volt. ("Erről majd később lehet szó.") A megbeszélés végén a munkavállalói oldal jelezte, hogy – szemben a munkáltatói oldal álláspontjával – szükségesnek tartja az előterjesztés plenáris ülésen való megtárgyalását. A LIGA 2007. július 13-án fórumot rendezett az érintett tagszervezetek részére a korkedvezményes nyugdíjrendszerről. A fórumon résztvevők több fontos kérdésben jutottak egyetértésre. Ezek közé tartozik a munkaköri listára kerülés lehetőségének haladéktalan megteremtése – különösen a vegyipari-és a műszakos munkavállalók esetében -, az autóbusz-közlekedésben az ún. típusfüggőség eltörlése, a foglalkozás-egészségügy helyének, szerepének, finanszírozásának újragondolása. A fórum résztvevői javasolták, hogy a LIGA Tanács foglaljon állást az elérendő célok érdekében alkalmazott szakszervezeti nyomásgyakorló eszközökről. A Kormány kezdeményezte, hogy 2007. szeptember 7-én az OÉT plenáris ülése tárgyalja meg "a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítésről" szóló törvény-és kormány-rendelet tervezetet. Az anyag átdolgozásra került, nem egyezik meg a Szociális-és a Munkavédelmi Bizottság által megtárgyalttal. /Mellékelve/ A mentesítési eljárást a foglalkoztató kezdeményezheti, az eljáró hatóság az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), szakértőként az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetet (OMFI) kell bevonni. A foglalkoztatónak minden, korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott dolgozó adatait a hatóság rendelkezésére kell bocsátania, amely az eljárásról minden munkavállalót értesít. Az eljárásban a foglalkoztatónál képviselettel rendelkező szakszervezet ügyfélként vesz részt. Az eljárás egyfokú, újrafelvételi eljárásnak, fellebbezésnek, méltányosságnak nincs helye. Az eljárásban a hatóságot köti az OMFI szakvéleménye. Amennyiben a foglalkoztatót mentesítik a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, a munkavállalók korkedvezményre való jogosultsága is megszűnik. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha az eljárásban bebizonyosodik, hogy a munkahelyen történő foglalkoztatás esetén a különböző egészségügyi károsító tényezőknek való tartós kitétel nem áll fenn vagy csak olyan mértékben, amely a korkedvezmény alkalmazását nem indokolja. A mentesítéshez szükséges feltételek fennállását a hatóság hivatalból ellenőrizheti. Kötelező ellenőrzést lefolytatni, ha az adott munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy a képviselettel rendelkező szakszervezet jelenti be azokat a változásokat, amelyek a munkafeltételekben és munkakörülményekben bekövetkeztek. A korábbi javaslat tartalmazott további garanciális elemeket. Egyrészt a munkavédelmi képviselő vagy munkavédelmi bizottság bevonását az eljárásba, valamint a szakszervezet véleményezési jogát az eljárással kapcsolatban. Ezek visszatételét az aktuális javaslatba a tárgyalások során el kell érni. 1. A kialakult helyzetben, a LIGA korábbi döntéseinek figyelembevételével az alábbi törekvéseknek kell érvényt szerezni: - A LIGA kezdeményezi a korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításáról szóló tárgyalások újrafelvételét és rendszeressé tételét, a szociális partnerek bevonását a reformfolyamatba. Ennek érdekében a LIGA – a munkavállalói oldal soros elnökeként – az OÉT második féléves munkatervébe javasolta a korkedvezmény kérdéskörét, a teljes áttekintés igényével. - A LIGA nem fogadja el a korkedvezményes munkaköri lista befagyasztását. A jogos és indokolt esetekben – különösen a vegyipari-és a műszakos munkavállalóknál – a megfelelő eljárás lefolytatása után meg kell, hogy nyíljon a korkedvezményre való jogosultság. ( Az ennek alapjául szolgáló, objektív kritériumokon és méréseken alapuló eljárást szabályozó miniszteri rendelet-tervezetet már a Kormány átadta a szociális partnereknek.) - Az autóbusz-közlekedésben el kell törölni az ún. típusfüggőséget. Az egészségkárosító hatások nem a gépjárművek műszaki állapotával kapcsolatosak, hanem a munkaszervezési feltételekből, valamint a meg növekedett közúti forgalom okozta stresszhatásokból adódnak. - A szakmai nyugdíjrendszerek reformja során a LIGA a fegyveres és rendvédelmi területen csak olyan változtatásokat fogad el, amelyek méltányos felkészülési időt biztosítanak a munkavállalóknak. - A LIGA kezdeményezi a foglalkozás-egészségügy helyzetének értékelését, szerepének, finanszírozásának újragondolását. 2. Amennyiben a fenti törekvéseket a LIGA Szakszervezetek a közeljövőben folytatott tárgyalásokon nem tudja érvényesíteni, a LIGA Tanács dönt a nyomásgyakorlás eszközeiről. Budapest, 2007. szeptember 3. LIGA Elnöksége
A LIGA Tanács ülésen az is elhangzott, hogy közös fellépés és akció érdekében a LIGA hamarosan összehívja az érintett tagszervezetek képviselőit, emellett természetesen azt támogatja, hogy a veszélyes munkakörök megszűnjenek. A LIGA a kereteket biztosítja, megszervezi a szolidaritást és november 21-re a tiltakozó akciót is. A részletes szervezéssel az elnökséget bízta meg a LIGA Tanács.
Hozzászólások 0 hozzászólás
