OKÉT: előterjesztés a költségvetési szférában javasolt 2008. évi bérpolitikai főbb elemeiről
Az alábbiakban az OKÉT részére készült, a költségvetési szférában javasolt 2008. évi bérpolitika fő elemeiről szóló előterjesztést olvashatják...
1. Célkitűzés: A közszféra átlagában a keresetek reálértékének megőrzése 2008-ban.
A célkitűzés összhangban van az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottsággal 2007. februárban kötött megállapodás 2008-ra vonatkozó megállapításával. A megállapodással összhangban a 2008. év bázisául szolgáló 2007. évi keresetek részét képezi a havi részletekben fizetett 13. havi illetményelőleg.
2. A prognosztizált 4,5%-os infláció ellentételezését szolgáló 2008. évi nettó keresetnövekedés megvalósítását célzó eszközök:
- A 13. havi illetmény fizetésére a szakszervezetekkel kötött megállapodásnak, és az ennek alapján végrehajtott törvénymódosításoknak megfelelően kerül sor 2008-ban is.
- A javasolt az adójóváírás egységesítéssel a személyi jövedelemadó teher csökken. A csökkenés 0-4,5% közötti nettó keresetnövekedést biztosítva differenciáltan érvényesül. A közepes keresettel rendelkezők körében, a közszektorban ez a hatás számottevő. (Ezt a közalkalmazottakra vonatkozóan a mellékletben mutatjuk be.)
- Az országos minimálbér és garantált bérminimumok az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodásának megfelelően emelkednek.
- A közszféra illetményrendszereiben meglévő soros előmenetelek – jogviszonyok, állománycsoportok szerint differenciált mértékben - érvényesülnek.
- A központi szabályozás eszközeivel a keresetek emelhetők, és
- kiegészítő helyi intézkedések javíthatják a kereseti pozíciókat.
A központi szabályozás eszközeivel megvalósítható 2008. évi keresetnövekedés módszerének megválasztása során alapvető szempontként indokolt számításba venni, hogy a reálpozíció minél kiegyenlítettebb alakítása differenciált megközelítést igényel. A minden jogviszonyban és valamennyi illetményszinten végrehajtott azonos mértékű központi emelés ugyanis főként az adójóváírás változásának keresetszintenként differenciált hatása, de a soros előmenetelekből fakadóan megvalósuló eltérő illetménynövekmények miatt is igen eltérő reálpozíció-változást (egyes szegmensekben jelentős csökkenést, míg másutt erőteljes növekedést) eredményezne, az átlagérték szinten tartása mellett is.
3. Javaslat
Az előbbiek miatt indokolt differenciált megközelítés egyösszegű kifizetés esetén nem biztosítható. Ezért a kormányzati oldal helyette a havi illetményeket meghatározó szabályozási elemek differenciált növelésére tesz javaslatot a következők szerint. E változások, az adóteher csökkenése, az OÉT minimálbér- és garantált bérminimum megállapodása, a soros előmenetelek, valamit a helyben meghozott döntések együtt szolgálják a reálkereset szintjének megőrzésére irányuló törekvést.
3.1 Közalkalmazottak
- A 10 osztályos illetménytábla bértételeinek átlagosan 3%-os növelése. Az elvégzett előzetes számítások szerint a tábla átlagában ezzel a nettó illetmények kb. 4%-os növekedése valósul meg az SZJA teher csökkenése miatt. További 0,5-1%-os növekedést biztosít átlagosan a soros előmenetelek végrehajtása.
- A tábla középső osztályaiban és fokozataiban 3%-nál lényegesen kisebb mértékű bértétel emelés is képes biztosítani a 4%-os nettó növekedést.
- A tábla alacsonyabb fizetési osztályaiban, ezen belül alacsonyabb fizetési fokozataiban 3%-nál nagyobb táblaemelés válik szükségessé. Ezzel az A1 fokozatnak a minimálbérhez való igazítása megvalósulhat.
- A tábla felső szegmensében az átlag alatti illetményemelést indokolja a soros előmenetel nagyobb dinamikája. Ehhez igazítható a tudományos kutatók és a felsőoktatási ágazatban oktatók külön bértáblájában a bértételek növelési mértéke.
A tábla bértételeiben a fenti differenciálási irányok érvényesítése szükséges. A konkrét megoldás kidolgozása során két egymásnak ellenható szempont mérlegelése lehetséges:
- törekedni lehet arra, hogy minél kiegyenlítettebb nettó növekedéshez igazítsuk az illetménytábla bértételeinek változását, ez azonban a táblában meglévő belső összefüggések megtöréséhez vezethet,
- a táblában meglévő belső struktúrák fenntartásának szem előtt tartása esetén a tábla bérkategóriáiban a nettó növekedése csak szóródással biztosítja az átlagosan 4%-os növekedést.
A fenti számszerű javaslat 2008. január 1-jei táblaváltoztatásra vonatkozik!
3.2 Köztisztviselők, szolgálati jogviszonyban állók
A közalkalmazottakra vonatkozó javaslatnak megfelelően, az illetményszorzók és – szükség esetén - a köztisztviselő illetményalap módosításával, valamint a soros előmenetelek számításba vételével, az adóváltozás hatásával együtt biztosítható a célkitűzés teljesítése.
4. Finanszírozás>
Az adójóváírás növekedése miatti dolgozói nettó jövedelemnövekedést a költségvetésnek emiatt csökkenő személyi jövedelemadó bevételei biztosítják.
A költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint a céltartalék terhére kell biztosítani a 2007. év után járó tizenharmadik havi illetmény egy részének külön törvény szerinti kifizetését.
Ezen kívül a céltartalék terhére támogatható a közszférában dolgozók részére a 2008. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások kifizetése.
Budapest, 2007. szeptember hó
Hozzászólások 0 hozzászólás
