Budapest: 3.16°
HUF/EUR: 338.08
szechenyi
Hírek » Részletek

?November 21-e legyen a társadalmi szolidaritás napja!?


Figyelembe véve az egészségügyi rendszer mai állapotát, a koncepció kidolgozatlanságát, a felmerülő kérdések sokaságát, a szakmai és társadalmi ellenállást, a kérdés átpolitizáltságát, a rendszer bevezetése a LIGA Szakszervezetek véleménye alapján nem támogatható - áll a LIGA október 11-én kiadott sajtóközleményében. Az egészségügyi rendszer átalakításának koncepciójáról, az új egészségpénztári rendszerről kialakított LIGA állásfoglalást és a sajtóközlemény további részleteit az alábbiakban olvashatják...

Sajtóközlemény
„November 21-e legyen a társadalmi szolidaritás napja!”

Figyelembe véve az egészségügyi rendszer mai állapotát, a koncepció kidolgozatlanságát, a felmerülő kérdések sokaságát, a szakmai és társadalmi ellenállást, a kérdés átpolitizáltságát, a rendszer bevezetése a LIGA Szakszervezetek véleménye alapján nem támogatható.
Egy ilyen mértékű, az egész társadalmat érintő hosszú távú változást kizárólag egy széleskörű társadalmi, szakmai és politikai egyeztetés után szabadna bevezetni, melyek közül eddig egyik sem történt meg. Ehelyett a kormánypártok zárt ajtók mögött készítették el javaslatukat, melynek értékelésére is alig maradt idő.
Amellett hogy a LIGA Szakszervezetek alapvetően elutasítja az üzleti biztosítókra épülő társadalombiztosítási modellt, olyan érvek is felsorakoztathatóak álláspontja mellett, mint a folyamatos betegellátás biztosításának kockáztatása, ami az eddigi változtatások kapcsán is szült már komoly problémákat, továbbá a kockázatközösség megosztása és ennek kompenzálására tett kísérlet, amely egyrészt komoly kétségeket ébreszt megvalósíthatósága terén, másrészt a mintaként szolgáló szlovák modell is ezen bukott el. A LIGA Szakszervezetek azt is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a jelenleg elképzelt és felvázolt modell sehol a világon nem működik, így az túlzottan kísérleti jellegű. Sokkal kisebb kockázattal járna a máshol már működő modellek megvizsgálása és azok magyarországi viszonyokra való átalakítása.
A LIGA Szakszervezetek elnöksége a mai napon elfogadta és egyetért a Magyar Orvosi Kamara álláspontjával az egészségügyi reformot illetően, és egyúttal a korábban meghirdetett november 21-i demonstráció zászlójára tűzte a társadalmi szolidaritás megőrzésének jelszavát, azaz a társadalombiztosítási modell kormányzati javaslat szerinti átalakításának megakadályozását is. Ezért a LIGA Szakszervezetek felkérik – pártokhoz való kötődéstől függetlenül – a magyar állampolgárokat, civil-, és társadalmi szervezeteket, szakszervezeteket, hogy csatlakozzanak a LIGA Szakszervezetek november 21-i akciójához.

A LIGA Szakszervezetek állásfoglalása - az egészségbiztosítási rendszer átalakításnak koncepciójáról, az új egészségpénztári rendszerről


A koncepcióról az elkövetkező hetekben – a szaktárca ígéretei szerint – társadalmi és szakmai egyeztetések lesznek, ennek kereteit azonban alapvetően meghatározza a koalíciós megállapodás (ezzel együtt, továbbá a rendelkezésre álló időt is figyelembe véve, kérdéses ennek a szándéknak a komolysága).
Az egészségbiztosítási rendszer átalakításnak fent vázolt modellje jelentősen eltér a korábban megismert, és a szabaddemokraták által elképzelt (az Elnökség által is megtárgyalt) elképzeléstől. A kormánypártok közötti viták során elfogadott kompromisszumos koncepció törekszik megőrizni a nemzeti kockázatközösséget az „egy biztosítós” rendszer megtartásával, ugyanakkor a pénztárak felállításával megpróbálja a verseny és a választás lehetőségét is biztosítani.
Számos ponton az elképzelés törekszik a garanciák beépítésére, elsősorban is arra nézve, hogy a pénztárak ne tudjanak a biztosítottak között „mazsolázni”, a nekik nem tetsző betegektől megszabadulni.
Alapvető probléma viszont, hogy egyelőre nem ismert a rendszer alkotó elemét jelentő szakmai szereplők - biztosítók, befektetők (?) – véleménye, elképzelése. Homályban marad továbbra is, a két szereplő közötti szereposztás, a döntési pozíciók megosztásának kérdése (mit jelent az, hogy a kisebbségi tulajdonosnak döntő befolyása van a pénztár irányítására?).
Kérdés az is, hogy a tulajdoni arányok hosszú távon változhatnak-e, illetve hogyan alakulhatnak, továbbá a kisebbségi tulajdonosnak milyen egyéb jogosítványai lesznek.
További kérdés az állami szerepvállalás mibenléte, hogyan alakul ez a különböző tulajdoni arányoknál, illetve abban az esetben, ha egyedüli tulajdonos marad az adott pénztárban, továbbá hogyan viselkedik versenypozícióban.
Nem teljesen érthető az sem, hogy egyáltalán hogyan kerülnek be a rendszerbe a pályázók (előminősítés, licit), hogy jönnek létre a tulajdonviszonyok (részesedés eladása, vagy tőkeemelés a pénztárba?).
Általában is problémásnak tűnik az időhorizont kérdése. A koncepció készítői elsősorban a rövid távú szabályokat rögzítik (pl. homályos az is, hogy a rendszer „kifutása” után hogyan működik - többek között – a szolgáltatók és a pénztárak közötti viszony).
A járulék mértékének rögzítésével, a költség korlátok beépítésével (ami már indulásnál is meghaladja a jelenlegi értéket) kérdés, hogy a pénztárak miből fogják a többletszolgáltatásaikat finanszírozni, de ugyanígy megválaszolatlan az esetlegesen képződő profit kérdése (forrása, mértéke, felhasználása) is.    
Teljesen bizonytalan a progresszivitás legtetején lévő ellátások esetében (onkológia, transzplantáció) a finanszírozás módja (a korábbi koncepció ezt a biztosítási rendszeren kívül képzelte el).
Bizonytalan a területi megosztás kezelése is, kérdés, hogy mit tud kezdeni egy adott megyében működő pénztár egy tőle távoli (az egy–egy tulajdonosi kör által megszerzett területben legfeljebb két megye lehet egymással határos) terület csekély számú biztosítottjával, hogyan érvényesül ilyenkor a beutalási rend. Érdekes ellentmondás az is, hogy miközben a megyerendszer megszüntetése a cél a közigazgatásban, addig itt ez a pénztári működés területi egysége.
Ellentmondásos a pénztárak jövőbeni számára vonatkozó becslés, illetve az egyidejűleg érvényesülő létszámkorlát (figyelembe véve továbbá a szomszéd megyékre vonatkozó megkötést is), tekintettel a verseny hatására szükségszerűen bekövetkező koncentrációra. Ez utóbbival összefüggésben teljes mértékben kidolgozatlan az is, hogy egy megszűnő pénztár biztosítottjait ki és hogyan veszi át.
Külön kérdés - figyelembe véve az önkormányzati törvény kötöttségeit is – a fennmaradó duális finanszírozás, különös tekintettel a fejlesztésekre, befektetésekre.
Tekintettel arra, hogy a rendszer finanszírozásának alapja az ún. fejkvóta, nem látjuk világosan, hogy  ennek megállapítása miként történik, továbbá kérdés, hogy az örökölt szerkezeti és igénybevételi különbségeket, képes lesz-e a rendszer valaha is kiegyenlíteni.


Letölthető állományok:

a-biztositasi-reform-koncepcioja.doc (1757 kb)

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 35.170.81.210 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »