Budapest: -8°
HUF/EUR: 325.05
szechenyi
Hírek » Részletek

Igaz-e...?


Igaz-e, hogy az európai fejlett országok egészségbiztosítása zömmel üzleti biztosítókon alapszik?

Nem igaz. A kormányzat tudatosan összekeveri a több biztosítón alapuló finanszírozást az üzleti biztosítással. Üzleti alapú, több biztosítón alapuló rendszer csak Hollandiában és Szlovákiában létezik. Hollandiában a kormányzat 2005-ben 15 Mrd Euróval kényszerült szanálni az ottani kockázat-kiegyenlítési alapot. Szlovákiában most próbálnak visszatáncolni. A hivatkozott német és osztrák példa esetében több pénztárral, de non-profit elvű működéssel találkozhatunk.



Igaz-e, hogy a nemzeti kockázatközösség fennmarad?

Nem igaz. A nemzeti kockázatközösség felbomlik, szétszakad, annyi részre, ahány pénztár a későbbiek során működőképesnek bizonyul.

Igaz-e, hogy a létrejövő pénztárak nem válogathatnak a hozzájuk belépni szándékozók közül?

Igaz, hogy a pénztárak senkit sem utasíthatnak el. Ugyanakkor az is igaz, hogy a pénztárak elsősorban a fiatalabb, egészségesebb korosztályok felvételében érdekeltek, kedvező ajánlati csomagokat számukra kínálnak majd.

Igaz-e, hogy az új pénztárak bevezetésével az egészségügyi kiadásaink nem nőnek?

Nem igaz. Minden nemzetközi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a több-biztosítós, üzleti elvű finanszírozás költségei jelentősen magasabbak.

Igaz-e, hogy a szabad orvosválasztás fennmarad?

Nem igaz. Az állampolgárok csak a pénztárakkal szerződött egészségügyi intézményt kereshetik fel. Más esetben a pénztárak előzetes hozzájárulásához kötött az igénybevétel.

Igaz-e, hogy az egészségfinanszírozási rendszerben a járulékfizetők kontrollja teljesen hiányzik?

Igaz. A munkavállalók és a munkáltatók képviselői semmilyen formában nem gyakorolhatnak kontrollt a pénztárak felett.

Igaz-e, hogy az új pénztárak bevezetésével kapcsolatban nem várható a szolgáltatások szűkülése?

Nem igaz. Mivel nincsen törvényi meghatározása a járulékfizetés fejében biztosított ellátási csomagoknak, fennáll a veszélye annak, hogy a költségcsökkentés miatt egyes kezelések elmaradhatnak.

Igaz-e, hogy egy 59 éves nő, aki ledolgozott 39 évet, a tervezet szerint 13.2%-kal csökkentett nyugdíjat kapna?

Igaz, sőt, egy azonos korú férfi nem volna jogosult nyugdíjra, hisz a kormány 60 évre módosítaná a férfiak nyugdíjkorhatárát.

Logikus-e, hogy egy tavaly létrejött, vegyszerekkel és váltóműszakkal járó munkakört nem lehet egészségre ártalmasnak minősíteni?

A Kormány szerint igen. 2010. december 31-ig az egészségre ártalmas munkakörök jegyzékébe új foglalkozások nem kerülhetnek be, csak kikerülhetnek belőle.

Mit gondol, mi a különbség az ugyanazon az útvonalon, ugyanabban az időben, ugyanolyan gyakran közlekedő, azonos korú autóbuszvezetők között?

Legfőképp az, hogy két, minden munkakörülményében egyező sofőr közül, aki újabb buszt vezet, később mehet nyugdíjba.

Ön szerint jó ötlet, hogy olyan emberek kezébe adunk fegyvert, börtönkulcsot vagy tűzoltólétrát, akik 60 évesen, megromlott fizikai állapotban, már 40 éve különösen stresszes környezetben látnak el veszélyes közfeladatot?

A Kormány szerint igen, hiszen egy törvénymódosítással elvenné a rendőröktől, börtönőröktől, katonáktól, tűzoltóktól és minden fegyveres rendvédelmi dolgozótól a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét.


Letölthető állományok:

nov_21_szorolap.doc (570 kb)
nov_21_taj.pdf (387 kb)

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.210.61.41 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »