Magyar Zöld Könyv
Készül az új Munka Törvénykönyve (?)
A LIGA Szakszervezetek folyamatosan figyelemmel kísérte a munkajog modernizációjáról szóló uniós vita különböző szakaszait.
Ennek megfelelően mind a Bizottság vitaindító anyagát, mind - az ezzel több kérdésben ellentétes véleményt megfogalmazó - Parlamenti jelentést ismertettük.
Az Elnökség is többször tárgyalt e kérdésről, és a konföderációk közül egyedüliként állásfoglalást is közzé tett e témában.
2007. október 29-én a Társadalmi Párbeszéd Központ szervezésében került megtartásra egy konferencia, „a Zöld Könyv és a magyar munkajogi szabályozás alternatívái a szociális partnerek szemszögéből” címmel. Ezt megelőzően pár nappal megjelentek az új Munka Törvénykönyve szabályozási koncepciójának tézisei is. Úgy tűnik tehát, hogy megkezdődött a Zöld Könyv hazai vitája. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni ezzel kapcsolatban a főbb csomópontokat, illetve ismertetjük a tézisek legfontosabb elemeit.
1. Mi a Zöld Könyv, és hol tart ma a vita?
A Zöld Könyv a közösségi jogalkotás egyik eleme, aminek jellemzője, hogy elsősorban egy politikai eszköz a jogalkotás, a jogharmonizáció folyamatában, ez esetben ráadásul egy olyan területen (munkajog), ahol az uniós hatáskör egyébként is korlátozott. Nem kötelező eszköz, nem jogalkotási javaslat, hanem egy szakmapolitikai stratégia (aminek középpontjában a „flexicurity” áll), ennek megfelelően nem jelent a tagállamok számára (azonnali) jogalkotási kényszert.
A folyamat jelenleg a vita szakaszában van (hozzávetőleg 450 javaslat érkezett a Bizottsághoz), a Parlament a nyáron állást foglalt és lényegében szembehelyezkedett a koncepcióval, ez év végén, pedig várhatóan az Európai Tanács fog Közleményt kibocsátani. A Bizottság tervei szerint 2008-ban lezárja a vitát és „megteszi a szükséges lépéseket”.
2. mi a probléma lényege?
Általános szakmai vélemény, hogy a munkajogi szabályozás válságban van, tekintettel arra, hogy a világban végbement változásokat a munkajog nem követte. A jogi szabályozás tárgyát illető társadalmi viszonyok jelentős átalakuláson mentek át a klasszikus munkaviszony (egy munkáltató, határozatlan idejű munkaszerződés teljes munkaidőben, nagy létszámú egységes munkaszervezetek) helyett és mellett atipikus munkaviszonyok jönnek létre egyre nagyobb számban, a klasszikus ipari munkahelyeket felváltják – és főleg a szolgáltatás területén – a „kisfoglalkoztatók”.
További általános jelenség a „menekülés a munkaviszonyból”, aminek oka, hogy a munkaviszony – legalábbis az alternatív megoldásokhoz képest - merev és drága. Általánosságban elmondható, hogy kettészakadt a munkaerőpiac, aminek következtében a hagyományos munkaviszony továbbra is jelentős (jogi) védelem alatt áll, míg az ezen túli világot a munkanélküliség, az inaktivitás, a bizonytalan foglalkoztatási státusz és nem utolsósorban az illegális foglalkoztatás jellemez, ami szükség szerűen együtt jár az elégtelen szociális és munkajogi védelemmel.
3. mik a vitatott kérdések?
A leginkább vitatott kérdés, annak eldöntése, hogy a munkajog által védett hagyományos munkaviszonyok és az azon túli jogviszonyok (atipikus foglalkoztatási formák, egyéb jogviszonyok) közelítése milyen módon történjen meg, hogyan segítheti a munkajogi szabályozás a foglalkoztatási szint emelését, a munkaerőpiaci átmenetek kezelését, a munkaerőpiac rugalmasságának növelését.
4. mire nem ad választ a Zöld Könyv?
A Bizottság anyaga – azontúl, hogy fogalmi rendszere bonyolult, és nem egyértelmű – nem szól az alapvető munkajogi normákról, és a kollektív munkajogról. Figyelmen kívül hagyja továbbá a szociális biztonsági rendszerek különbözőségét és elégtelenségét. A legfőbb problémának azonban az tekinthető, hogy lényegében a munkaviszony gyengítése árán képzeli el a munkajogi szabályozás korszerűsítését.
5. mi a helyzet Magyarországon?
Egészen az elmúlt napokig úgy tűnt, hogy a magyar kormány ezzel a kérdéssel nem kíván különösebben foglalkozni, eltekintve attól, hogy a munkaadók – a kormányzat támogatásával – rendre kísérletet tettek a számukra egyoldalú előnyöket jelentő, azaz rugalmasabb szabályok „becsempészésére” a munkajogba. A közelmúltban ugyanakkor nyilvánosságra került a fent említett szakértői anyag (tézisek), ami már egy éve a kormány rendelkezésére áll. Elkerülhetetlen tehát, hogy ezek után itthon is megkezdődjön a vita a munkajogi szabályozás megújításáról, aminek eredménye lehetne akár egy Magyar Zöld Könyv is.
A mellékelt anyagban összefoglaljuk ennek a tézis gyűjteménynek a főbb megállapításait, annál is inkább, mert úgy tűnik, hogy mind a Kormány, mind a munkaadók az ebben megfogalmazottakat kiindulási alapnak tekintik (bár hivatalosan nem tekinthető a Kormány álláspontjának), és az eddigi tapasztalatok szerint az anyag fő vonalaiban meg is felel a törekvéseiknek.
Budapest, 2007-10-31
Dr. Szabó Imre
Hozzászólások 0 hozzászólás
