Vita az egészségbiztosító pénztárakról szóló törvénytervezetről
Az OÉT mai ülésén Matejka Zsuzsanna, az Egészségügyi Minisztérium kabinetfőnöke, a következő lényegi elemeket emelte ki az elfogadott módosító javaslatok közül, amely gyakorlatilag hangos olvasata volt az alig 12 órával korábban megküldött „összefoglalónak”.
A rövid, három oldalas anyag szerint a nemzeti kockázatközösség megmarad, szolidáris elvű marad a rendszer, jövedelemarányos lesz a befizetés, amit az APEH szed be, és szükség szerinti a kifizetés, úgy hogy senki nem marad ki. Aki nem fizetőképes, a helyett az állam fizet, aki önhibájából nem fizet, azokkal szemben az APEH fog eljárni.
A menedzsmentjogok terén az alábbi lényeges változásokat fogadták el: az igazgatóság hat tagból áll, elnökét a többségi tulajdonos jelöli, szavazata egyenlő súlyú a többi taggal. Ugyanakkor bekerült a rendszerbe egy ún. operatív cégvezető, akit a kisebbségi tulajdonos nevez ki.
Az EB pénztárak kötelesek lesznek ügyfélszolgálatokat működtetni. Szigorodnak a panaszkezelési szabályok. Új elem, hogy az EBP-k 2009. elejéig tagjaik számára elektronikus adatkártyát adnak. Pénztárak közötti átlépések ügye is finomodott, évente egy alkalommal lesz erre lehetőség, kivéve a lakcímváltozás esetét. A pénztáraknak lehetősége lesz arra, hogy a vizitdíjakat átvállalják bizonyos esetekben.
Az OEP jogutódja a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ (NEK) lesz, amely jogállását tekintve kormányhivatal, vagyis függetlenebb, mint az OEP.
A pénztárak kötelesek lesznek várólistákat működtetni.
A fejkvóta meghatározásával kapcsolatban a módosító javaslatok meghatározzák az EBP-nak a fejkvóta-rendszerbe járó bevétel kiszámításához szükséges képletet. A képlet tükrözi a fejkvótán alapuló forrásallokációs rendszer két alapvető elemét: a szükségletalapú elemet és az igénybevétel alapú elemet.
A pénztárak méretét 500.000 és 2.000.000 fő között szabja meg.
A munkavállalói oldal nevében a soros elnök elmondta, hogy miután a szakszervezetek nem kapták meg időben a kormány előterjesztését, csak tegnap este, érdemben nem tudják tárgyalni. Azt is fontos megjegyezni, hogy a megkapott anyag nem az elfogadott módosító javaslatokat tartalmazta, hanem egy három oldalas, összefoglaló esszét. Mindezzel együtt is, a megküldött módosítások semmit nem változtatnak az alapkoncepción, így a szakszervezeti oldal továbbra is elutasítja a törvényjavaslatot, hiszen nem fogadhatják el az üzleti érdekeltségű biztosítók beengedését a társadalombiztosításba. Mindezeken túl úgy látjuk, hogy a politikai és a politikai szakmai viták lezárultak, így most kezdődhetne az érdemi társadalmi egyeztetés. Ezzel szemben a Kormány ezt az OÉT ülést tekinti a tárgyalások lezárásának.
A munkaadói oldalról elhangzott, hogy ugyan áttekintették a 324 listázott módosító javaslatot, de sajnálattal tapasztalták, hogy a megküldött anyagban ezeknek alig egy tizede szerepel. Ezzel együtt is, megjegyzendő, hogy például a táppénz kérdése teljesen kimaradt a javaslatokból. Hozzáfűzték, a változtatás céljával, irányával egyetértenek, de a részetekben elveszik a létrejövő rendszer működőképességének mikéntje.
A Kormány oldal ezek után hosszasan fejtegette, hogy a magántőke bevonása a társadalombiztosításba, nem jelenti a társadalombiztosítás magánosítását. A biztosítók 51%-ban állami tulajdonban maradnak, a járulékfizetés jövedelemalapú marad és az ellátás finanszírozása szükséglet szerint történik. Azt is hangsúlyozta, hogy a járulékok emelését nem tervezik. Igaz, azt is hozzátette, hogy hosszútávú (évekre szóló) kötelezvényt nem vállalhat egyetlen kormány sem.
Miután az álláspontok a legkisebb mértékben sem közeledtek, a Kormány továbbra sem hajlandó legalább látszatra a szociális partnerek elé tárni módosító indítványait és megtárgyalni azokat, sajnos a további tárgyalások elég kilátástalanokká váltak.
A LIGA ettől függetlenül az utolsó percig megpróbálja tárgyalásos úton rendezni a konfliktust, bízva abban, hogy végre a Kormány is így tesz majd.
OÉT 2007. december 7.
Hozzászólások 0 hozzászólás
