Budapest: 5.98°
HUF/EUR: 336.79
szechenyi
Hírek » Részletek

A társadalom támogatja a december 17-i sztrájkokat, egyetért a LIGA céljaival


A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Liga Szakszervezetek megbízásából felmérést készített a november 21-ei sztrájk megítéléséről és a december közepére tervezett sztrájk céljai-nak, feltételeinek fogadtatásáról. Az adatfelvétel november 27-én és 28-n készült az ország közel 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1000 felnőtt állampolgár telefonos megkérdezésével.

A minta kisebb torzulásait a 2005-ös mikrocenzus adatait felhasználva matematikai eljárással, többszempontú súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes népesség tekintetében ±2-4 százalék.

Az emberek a novemberi sztrájkokat ítélték az elmúlt hetek legfontosabb közéleti-politikai eseményének: A kérdésre válaszolván ezt háromszor annyian (74 százalék) említették, mint az egészségbiztosítás rendszeréről folyó vitát (27 százalék), és hétszer annyian, mint a (részben szintén ekörül kialakult) koalíciós konfliktust és a népszavazási kampányt (11-11 százalék). A demonstrációk azok körében is ismertek voltak, akik nem tulajdonítottak neki ekkora jelentőséget: csaknem mindenki (99 százalék) hallott a munkabeszüntetésekről, illetve tüntetésekről.

A sztrájk a válaszadók kevesebb mint egyharmadát akadályozta napi teendőiben (8 százalékukat jelentős mértékben, 22 százalékukat kismértékben), de ennél lényegesen nagyobbnak érzékelték a sztrájk hatását az ország életére. A politikai beállítódás a személyes érintettség mértékének megítélését befolyásolja: az ellenzéki szavazók jelentősebbnek ítélik a sztrájkot (kellemetlen következményeivel együtt is), mint a kormánypártiak (1. ábra). A sztrájk összességében valamelyest kisebb, kevésbé jelentős lett, mint amilyenre előzetesen számítottak az emberek, legalábbis 11 százalékponttal többen (27 százalék) mondták azt, hogy jelentősebb eseményre számítottak, mint ahányan az ellenkező irányban „tévedtek” (16 százalék), a többség (51 százalék) azonban olyan jelentőségűnek ítélte a demonstrációt, amilyenre számított (2. ábra).

A sztrájk céljaival a lakosság 29 százaléka teljesen egyetértett, és további 41 százalékuk is inkább rokonszenvezett a célkitűzésekkel. Az ellenzéki szavazók kilenctizede összességében kedvezően fogadta a célokat, de a kormánypártiak körében is kétötöd, a nem szavazók körében pedig kétharmad a támogatók aránya (3. ábra). A válaszadók döntő többsége (84 százalék) úgy látja, hogy a sztrájkolók nem érték el a célokat, és csupán 9 százalék szerint teljesültek a követelések.

A sztrájkban résztvevő szervezetek sorában átlagosan hármat is megemlítettek az emberek, de csaknem mindenki legalább említett legalább egyet. A legtöbb válaszban a vasutasok és a busz-vezetők szerepeltek, a Liga szakszervezeteket 37 százalékuk említette (4. ábra).

A megkérdezettek háromnegyede szerint pártoknak is volt szerepe a demonstrációkban: 27 százalékuk szerint a szervezésükben is részt vettek, 47 százalékuk szerint pedig politikailag támogatták az ügyet. A pártok szerepvállalását általában véve közel azonos arányban érzékelték a kormánypártiak és az ellenzékiek, de az előbbiek relatív többsége szerint a szervezésben is közreműködtek, az utóbbiak többsége szerint pedig csupán politikailag támogatták a megmozdulást (5. ábra). A többség úgy gondolja, hogy nem helyes, ha a sztrájkban résztvevő szakszervezetek elfo-gadják pártok segítségét: a kormánypártiak körében egyértelműen ez a többségi vélemény, de az ellenzékiek körében is csupán egyharmaddal kevesebben vélik így, mint amennyien helyesnek ítélik (6. ábra). A többség nemcsak helyteleníti a pártok szerepvállalását, hanem úgy véli, hogy az inkább nehezíti (44 százalék), mint segíti (30 százalék) a célok elérését. Az „erkölcsi” és a „hasznossági” vélemények összefüggenek egymással: azok körében, akik szerint helyes, hogy pártok is részt vesznek a sztrájkban, háromnegyed azok aránya, akik szerint ez előmozdítja a demonstráció eredményességét, és ugyanennyien gondolják azt, hogy a pártok szerepvállalása nehezíti a célok elérését azok körében, akik helytelenítik a jelenlétüket.

A december közepére bejelentett sztrájkról a válaszadók 82 százalékának volt tudomása a felmérés időszakában. A demonstráció céljai közül az ő körükben a nyugdíjszámítás megváltoztatásának megakadályozását 65 százalék, az egészségbiztosítás átalakításának megakadályozását 58 százalék említette, 24 százalék pedig általában (is) utalt a kormány elleni tiltakozásra. A két konkrét cél közül 84 százalék válaszában szerepelt legalább az egyik (42 százalékéban mindkettő). A szerveződő sztrájk céljaival a válaszadók döntő többsége rokonszenvezik: 34 százalék teljesen egyetért velük, 40 százalék inkább egyetért, 13 százalék inkább nem ért egyet, és csupán 10 százalék utasítja el azokat (3 százalék nem formált véleményt).

Mindkét konkrét céllal a válaszadók többsége ért egyet, közülük a kevésbé ismertet, az egészségbiztosítás átalakításának a megakadályozását többen (73 százalék) helyeslik, mint a nyugdíjszámítási módmegváltoztatásának a megakadályozását (64 százalék), de 59 százalékuk mindkettővel egyetért (14 százalék csak az előbbivel, 5 százalék csak az utóbbival, 22 százalék pedig egyikkel sem). Mindkét követelés támogatottsága elsöprő az ellenzéki szavazók körében, és mérsékelt elutasítással találkozik a kormánypártiak körében. A „harmadik oldal” véleménye ebben a tekintetben is a két pólus között van: az ellenzékieknél kisebb mértékben, de egyértelműen támogatják a két követelést (7-8. ábra).

A kormánytól elsősorban a tárgyalások elkezdését várják az emberek (52 százalékuk ezt említette elsőként), és további 18 százalékuk válaszában szerepelt más mellett. A követelések teljesítését 32 százalék mondta elsőként, és további 17 százalék is említette. A válaszadók 14 százaléka szerint a kormány legfontosabb feladata az ország zavartalan működésének biztosítása, és további 17 százalékuk utalt erre más dolgok mellett. Azt, hogy a sztrájkolókat rendőri segítséggel is korlátozni kellene, 16 százalék említette, ezen belül 11 százalék elsőként.

A felmérés befejező szakaszában a sztrájk általános megítélése mellett három konkrét kérdést is feltettünk a demonstrációról. Ami az általános vélekedést illeti, csaknem kétszer annyian (63 százalék) tartják helyesnek a kormány döntéseinek visszavonása érdekében folytatott sztrájkot, mint amennyien helytelenítik. Ami a pártpreferenciákat illeti, ugyanazokkal az összefüggésekkel találkozunk, mint amilyeneket a konkrét célok megítélése tekintetében tapasztaltunk: az ellenzéki szavazók egyértelműen támogatják, a kormánypártiak kismértékben ellenzik, a többiek pedig közöttük állnak, kismértékben támogatják. Mindezek eredményeképpen a sztrájk általános támogatottsága a politikai megosztottság alapján várhatónál nagyobb mértékű (9. ábra).

A demonstrációról a többség (54 százalék) úgy véli, hogy mivel a benne résztvevők az egész ország érdekeit képviselik, ezért a sztrájk okozta kellemetlenségeket is mindenkinek el kell viselnie, de 39 százalék szerint a sztrájkolók csak a saját érdekükben tiltakoznak, és ezzel hogy másoknak is kellemetlenséget okoznak. A politikai preferenciák ebben a tekintetben is a korábban tapasztaltaknak megfelelően függenek össze a véleményekkel (10. ábra).

A sztrájk jellemzői közül kettő volt, amelyek tekintetében a nem egyértelműen rokonszenvező vélemények kerültek túlsúlyba: a sztrájk határozatlan időre szóló meghirdetése és összekapcsolása tüntetésekkel. Ezek a korábbi kérdéseknél tapasztaltaktól különböző módon függenek össze a pártpreferenciával: a kormánypártiak egyértelműen elutasítják, az ellenzékiek mérsékelten fogadják el, míg a párt nélküli, „bizonytalan” szavazók véleménye a kormánypártiakéhoz áll közelebb (11-12. ábra).


Letölthető állományok:

liga_-_median.pdf (166 kb)

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.94.129.211 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »