Budapest: 28.92°
HUF/EUR: 330.51
szechenyi
Hírek » Részletek

Az OVB elnöke ne ismerné az alkotmányt?


Szigeti Péter az Országos Választási Bizottság elnöke, ma reggel, a Kossuth Rádiónak adott interjújában igencsak felszínesen, saját döntéseit sem ismerve, erősen félrevezetően nyilatkozott.  Hivatkozott ugyanis két áprilisi alkotmánybírósági határozatra, melyek szerint önmagában a hároméves tilalom miatt nem lehet a népszavazást megtartani, ha a jogalkotó elvégezte a feladatot, amire a kezdeményezés irányulna, azaz nincs eldöntendő kérdés. Nyilatkozatában odáig ment, hogy akár az országgyűlés is leszavazhatja a kezdeményezést. Fejtegetése azonban kicsit sem helytálló, hiszen ezek a határozatok más témában és körülmények között születtek, továbbá az alkotmány minden félreértést kizárva fogalmazza meg a tennivalókat.

Egyrészt az Országgyűlésnek végrehajtó szerepe van a népszavazás elrendelésénél; nem mérlegelhet, a népszavazást ki kell írnia. A népszavazásról szóló törvény alapján ugyanis kizárólag arról kell határoznia, hogy a népszavazás ügydöntő vagy fakultatív, mi a népszavazásra bocsátott kérdés, és rendelkeznie kell a népszavazás költségvetéséről. Nincs tehát jogalap arra, hogy a parlament úgy döntsön, nem rendeli el a népszavazást. Ezt igazolja az Alkotmány 28/C. § (2) bekezdésében foglalt egyértelmű rendelkezés is, miszerint „Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.

Másrészt a 105/2007. számú határozatában az Alkotmánybíróság már megállapította, hogy a feltett kérdés egyértelmű, az alapján a választópolgároknak azt kell eldönteniük, hogy meg kívánják-e akadályozni az egészségbiztosítási rendszernek kötelezően választandó üzleti alapon működő biztosítókra épülő rendszerré való átalakítását. Ha az ügydöntő népszavazás eredményes, és az „igen” válasz mellett döntenek a választópolgárok, az Országgyűlés nem dönthet az egészségbiztosítási rendszer e modellje mellett. A kérdés tehát arra irányul, hogy a választópolgárok népszavazás útján válasszanak az egészségbiztosítási modellek közt. Nem pedig arra, hogy egy adott törvényt – amely a kérdés hitelesítésekor éppúgy nem létezett még, ahogy a népszavazás napján sem fog már – elfogadjon vagy sem a parlament. 

A Szigeti Péter által citált, április 30-án meghozott két AB határozat és az abban kifejtettek nem állíthatók a kérdésünkkel párhuzamba. Az Alkotmánybíróság az OVB hitelesítő eljárása elleni jogorvoslati eljárásban hozta döntését, amelyben magát a kérdést is vizsgálhatta. A kérdés kifejezetten arra irányult, hogy eredményes népszavazás esetén az országgyűlés alkosson jogszabályt a kérdésben szereplő tartalommal. Mivel közben az országgyűlés megalkotta a vonatkozó törvényt, a kérdés időszerűtlenné és okafogyottá vált. A TB mentő népszavazás kapcsán azonban, amikor az országgyűlés – alkotmányos kötelezettségének eleget téve – határozatban elrendeli a népszavazást, a határozat elleni kifogás elbírálásánál az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a feltett kérdés alkotmányosságát, a kérdés hitelesítését, hanem csak az elrendelés törvényességét, alkotmányosságát.

Mindezek ismeretében érthetetlen, hogy az Országos Választási Bizottság elnöke, akinek mindenkinél pontosabban kellene ismernie az OVB határozatait, döntési mechanizmusát, továbbá az alkotmányt és a népszavazásról szóló törvényt, miért nyilatkozik úgy, mintha a TB mentő népszavazás még elkerülhető – mitöbb, okafogyott – volna.

Fiedler - Schnider


Letölthető állományok:

nepszavazas_jogszabalyok.doc (40 kb)

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.212.90.230 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »