Budapest: 28.44°
HUF/EUR: 335.32
szechenyi
Hírek » Részletek

Eredménytelen érdekegyeztetés péntek 13-án


2008. június 13-án, pénteken ült össze legutóbb az Országos Érdekegyeztető Tanács. A meghirdetett napirendi pontokon kívül – 36 órás munkahét, Európai Szociális Karta, munkavállalók utazási kedvezménye – a három napirend előtti felszólalás is igazán említésre méltó volt.

A munkaadói oldal elhatárolódását kérték a szakszervezetek attól a beszédtől, amit dr. Szirmai Péter, a VOSZ társelnöke mondott el a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éves közgyűlésén a napokban. Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek alelnöke szerint példátlanul szélsőséges módon ragadtatta el magát az egész munkaadói delegátus nevében Szirmai Péter, lejáratva ezzel egész Magyarországot. Alig háromoldalas írásában minden magyarországi belpolitikai eseményt összemosva, azt találta többször is állítani, hogy a magyarországi szakszervezetek bűnözők módjára viselkednek, gyújtogatnak, garázdálkodnak, túszokat ejtenek. Beszédében szubjektíven, igaztalanul, félrevezetően és dühösen vádolt. A leírtaknak nemcsak valóságalapja nincs, de értelme sem lett. Azért kiutazni Genfbe, egy nemzetközi, háromoldalú egyeztető fórumra, hogy ott a magyar szakszervezeti mozgalmat erőszakkal és bűnözéssel vádolja, értelmetlen és érthetetlen cselekedet. A szakszervezeti oldal ezért követeli a munkaadói oldaltól – kiváltképp a Vállalkozók Országos Szövetségétől – hogy határolódjanak el dr. Szirmai Pétertől, kérjenek bocsánatot a magyar munkavállalóktól és levélben írják meg elhatárolódásukat az ILO-nak is.
Horváth Gábor, a munkáltatói oldal szóvivője nem kívánt állást foglalni a kérdésben, mert szerinte először azt kellene tisztázni, hogy valójában mi hangzott el pontosan. Habár a munkaadói oldal elismerte, hogy nem egyeztették a szöveget annak elhangzása előtt, és néhány szervezet – így például a STRATOSZ – teljesen elhatárolódott az elhangzottaktól, Horváth Gábor kézlegyintéssel elintézte a dolgot, csacskaságnak nevezve a felolvasott szöveget.
A kormány oldal nevében Csizmár Gábor is kifejtette, hogy az ügyet igenis komolyan kell venni és ki kell vizsgálni. Emlékeztette a résztvevőket, hogy az ILO kongresszusán a delegáltak hivatalosan Magyarországot képviselik, és eszerint kell cselekedniük, megnyilvánulniuk.

Szintén napirend előtt a szakszervezetek arra kérték a kormányt, egyértelműen fejtse ki véleményét azokról a közelmúltbeli önkormányzati rendelkezésekről, amelyek közmunkát írnak elő a rendszeres szociális segély folyosítása feltételeként. Az oldal világossá tette, hogy ez a „kényszermunka” nem oldja meg a problémát,  a rendszeres szociális segélyben részesülők foglalkoztatását, ráadásul segély nem járhat munkáért, csak bér.
Csizmár Gábor válaszában azt hangsúlyozta, hogy az Út a munkához program többször is vitára lett bocsátva az OÉT-ben, és a felhozott ellenérvek alapján nem terjesztette a kormány az Országgyűlés elé. További egyeztetésekre van tehát szükség. Újabb kérésre kihangsúlyozta azt is, hogy az önkormányzati rendeleteket nem a jelenleg hatályos foglalkoztatási jogszabályok alapján hozták, de a kormánynak az önkormányzatok felett ilyen jellegű felügyeleti eszköze nincs.

Utoljára az Európai Unió miniszteri tanácsának a munkaidő-irányelvre vonatkozó döntéséről esett szó, amely ellen a LIGA Szakszervezetek a többi konföderációval közösen már felléptek, sőt levelet is küldtek minden EP képviselőnek, hogy segítsék a törvény leszavazását. A szakszervezeti oldal szóvivője szerint Magyarországnak sokkal határozottabb álláspontot kellett volna képviselnie az opt-out ügyében, ennek fokozatos megszüntetését követelve. A túlmunka intézménye lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló a munkáltatóval a törvényesnél magasabb túlmunkáról állapodjék meg, de a magyar munkavállalók egyrészt nincsenek abban az alkupozícióban a munkáltatókkal szemben, amiből valóban szabad akaratuk szerint dönthetnének a túlmunka vállalásáról, másrészről az ilyen mértékű túlmunka fokozott egészségügyi kockázatot rejt, továbbá negatív családi és társadalmi kihatásai is vannak. A magyarországi munkaerőpiac ráadásul így is szűkös, és a munkaidő ilyen jellegű kényszeres növelésével eleve csak tovább szűkülne.
A kormány oldal képviseltében Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára úgy reagált erre, hogy Magyarország a miniszterek tanácsának ülésén több más országgal együtt tartózkodott a szavazáson. Elmondása szerint a miniszterek tanácsának döntése csak egy lehetőség arra, hogy az irányelv vitáját ne ismét elnapolják, hanem érdemben foglalkozzanak vele az Európai Parlamentben.
A kormány tehát sajnálatos módon nem elég határozottan utasította el a kezdeményezést.

Első napirendi pontként az OÉT a kormány előterjesztésében megvitatta a módosított Európai Szociális Karta ratifikálására, kihirdetésére vonatkozó előterjesztést. Herczog László szerint Magyarország eddig is csak azoknak a cikkeknek a teljesítését vállalta, amelyek biztosan teljesíthetők. Így például a szakszervezetek által régóta szorgalmazott, a tisztességes bérezésre vonatkozó cikk vállalására sincs lehetőség, mert az a jelenlegi minimálbér alapján nem teljesíthető.
A munkavállalói oldalról válaszul elhangzott, hogy inkább arra kellene törekedni a kormánynak, hogy további cikkek teljesítéséhez is biztosítsák a feltételeket.

A szakszervezetek már tavaly tiltakoztak, amikor a GKM megszüntette a dolgozóknak járó évi egyszeri 50 százalékos utazási kedvezményt. A Gazdasági Minisztérium részéről delegált szakértő elmondása szerint a tervezet egyeztetésein személyesen is jelen volt, és így biztos benne, hogy azt az OÉT is tárgyalta.
Pataky Péter a szakszervezeti oldal szóvivője cáfolta mindezt, sérelmezve hogy semmiféle írásos anyagot nem kaptak ennek a kedvezménynek a megszüntetéséről, így az OÉT sem tárgyalhatta.
Csizmár Gábor felvetésére, hogy ezt az utazási kedvezményt csak más kedvezményekkel együtt lehet megvizsgálni, és hogy ismerni kell hozzá a várható költségvetési hatásokat is, a munkavállalói oldal elmondta, hogy többszöri kérésükre sem tudta senki megmondani a minisztériumnál, hogy az elmúlt években hány adóforintot számoltak el erre a kedvezményre. Így a kormányzat hanyagságából adódik, hogy a költségvetési hatásokat nemigen forintosítani.

A harmadik napirendi pontként tárgyalt egészségre ártalmas munkakörökben 36 órás munkaidőt előíró rendelet újraírásában sem történt sajnos előrelépés. Mint ismeretes, az AB döntése szerint nem egy rendelettel kell szabályozni ezt a kérdést, ezért azt június 30-val hatályon kívül helyezte, időt hagyva egy új szabályozás megalkotásának. A kormány álláspontja eddig az volt, hogy az egészségre ártalmas munkaköröknél az egészségre ártalmas állapotot kell megszüntetni, és nem munkaidő-kedvezményt kell adni. A szakszervezetek szerint azonban ez csak egy szép elv, mert sok munkahelyen változatlanul egészségre ártalmas körülmények között dolgoznak a munkavállalók, és ha nem sikerül ma megegyezni, akkor július elsejétől heti 40 órában lesznek kénytelenek ezt folytatni. Kivéve azokat, akiket a megnövelt munkaidőből következő kapacitásnövekedés miatt elbocsátanak.
A kormányzati oldal – szerinte – kompromisszumként azt javasolta, hogy az OÉT tegyen országos ajánlást a munkáltatóknak egy átmeneti időszakra, amely alatt nem emelnék a 36 órás munkaidőt, illetve ágazati szinten kollektív szerződéssel rendeznék a problémát.
Ez a javaslat ugyan a szakszervezetek számára sem lett volna elfogadható, de mivel azt a munkáltatói oldal élből elutasította, így megállapodás sajnos itt sem született.
Külön elfogadhatatlan volt a kialakult patthelyzet a munkavállalói oldal számára, hiszen a május 15-i OÉT-en abban egyeztek meg a felek, hogy a mai ülésre – ad hoc bizottság által előkészített, előzetesen egyeztetett – anyag kerül, amelytől joggal volt elvárható, hogy az AB határozat adta határidőn belül mindenki elfogadja. Ehhez képest az egyeztetések nem igazán sikerültek és a munkáltatói oldal érdemi vita nélkül vetette el  javaslatokat.
A szakszervezeti oldal – látva, hogy az AB határozat adta időből kicsúszik a folyamat –, arra figyelmeztette a munkáltatói oldalt és a kormányzatot, hogy az érintett munkavállalók az érdekérvényesítés különféle eszközeivel adnak majd nyomatékot véleményüknek.

 

Fiedler


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.236.190.216 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »