Budapest: 2.38°
HUF/EUR: 336.54
szechenyi
Hírek » Részletek

A LIGA Szakszervezetek is ott van a Nemzeti Csúcson


A LIGA Szakszervezetek több mint 100.000 tagjának érdekeit Gaskó István, a LIGA Szakszerveztek elnöke képviseli a mai Nemzeti Csúcson. Honlapunkon röviden összefoglaljuk a nap történéseit. A beszámoló pár óránként frissül.

Összeült a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által összehívott nemzeti csúcs, ahol a pénzügyi világválság Magyarországra gyakorolt hatásait, és az erre adható válaszokat vitatják meg.

Pálinkás József, az Akadémia elnöke szerint a kialakult helyzetért nem közös a felelősség.
Gyurcsány Ferenc 800 milliárd forint átcsoportosítását jelentette be. A kormány meg akarja menteni a devizahiteleseket, és nem fog félni cselekedni, ha durva megelpetések jönnek.

Orbán Viktor és Semjén Zsolt szerint a válság magyarországi hatásaiért a szocialisták a felelősek. A FIDESZ elnöke azt mondta, a kormány rossz válaszokat próbál adni a válságra, és durva megszorításokra készül.

Fodor Gábor azt kérte a két politikai oldaltól, hogy ismerjék el egymásról, mindegyikük az ország javát akarja.

Dávid Ibolya durva konkrétumokat javasolt: függesszék fel a 13. havi nyugdíjakat, a miniszterek vásároljanak magyar részvényeket, a tárcák hagyják abba a marketingtevékenységeket.

Stabilitás, bizalom, összefogás kell, mondta Futó Péter, az MGYOSZ elnöke. Rövid távon devizapiaci egyensúly kell, meg kell előzni a forint összeomlását. A válság miatt nem lehet adóreform, de a gazdaság felpörgetése elengedhetetlen. A munkaadók a verseny- és a közszférában is csak a nominális béreket tartanák szinten, tehát semmilyen béremelést nem támogatnak. A válság végén is csak szinten tartanák a reálbéreket, tehát a kereseteket az infláció szintjével emelnék.

A munkavállalók nevében az első körben az OÉT munkavállalói oldal soros elnöke, Borsik János szólalt fel 5 percben. Elmondta, az emberek számára a látható rossz kisebb fenyegetés, mint a bizonytalanság, mert az kikezdi az embert. A szociális és nyugdíjellátások problémájával kapcsolatban tény, hogy nincs mindenkit kielégítő megoldás, de a döntéshozóknak komoly társadalmi támogatottságra van szükségük. A recesszió nem lesz rövid, a válságnak elhúzódó hatásai lesznek. Magyarország keresztúthoz érkezett, az értékrendünkben nagyobb szerepet kell adni a társadalmi szolidaritásnak és az egyenlőségnek.

Az ebédszünet után, az eddig szigorúan a forgatókönyv szerint haladó, szabott idejű felszólalásokat bejelentkezés utáni, kötetlenebb hozzászólások követték. Ezek között szép számmal akadt a munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezeti vezetői beszéd is.

A közszféra méretét radikálisan vissza kell fogni, mondta Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) alelnöke. Az állami szerepvállalása csökkentése rendben van, ésszerűen takarékos államot kell teremteni. De úgy érzi, az eddigi reformok és reformtervek nem erről szólnak.

Szükség van a hosszú távú gondolkodásra, a szellemi tőkébe be kell fektetni a válság idején is, mondta az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke. Kuti László szerint kellemes azt elmondani, hogy csökkenteni kell a közszférát, de ez nem igaz: használni kell azt.

A válság oka a modern kapitalizmus által létrehozott buborék kidurranása. Ezután újfajta gazdaságpolitika kell, a középpontba ezután nem a profitot, hanem az embert kell állítani, mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A szakszervezeti vezető szerint nem tartható tovább, hogy megint a bérből és fizetésből élőkre hárítsák a válság miatti megszorításokat. Áldozatot csak akkor lehet elvárni, ha azt mindenki meghozza.

Elfogadhatatlan, hogy a válság csak a bérből élőket, a munkavállalókat sújtsa. Sokak számára már az emberi léthez méltó megélhetés körülményei sem biztosítottak - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. A válságos helyzetekben azoknak az országoknak, amelyek saját erőből nem tudnak talpra állni, külső segítséget kellene nyújtani. Átmeneti enyhítést kellene adni a kamatok, törlesztések fizetése alól az országnak.

Veres János elmondta, egyetért a kormány azzal, hogy az adóegyszerűsítéssel és fehérítéssel kapcsolatos javaslatokat tárgyalja a parlament, ezeket be is nyújtja a kormány. A pénzügyminiszter azt szeretné, ha ezekről a kérdésekről minél nagyobb egyetértés lenne. Egy észrevétel kapcsán megjegyezte, hogy 1999-ben volt az adóterhelés csúcsa, akkortól 2006-ig az adók folyamatosan csökkentek, majd az utóbbi két évben ismét emelkedett a terhelés. A költségvetés új változatáról elmondta: a főbb változásokat pénteken ismertették.
Járai Zsigmond mindeközben egy újságírónak úgy nyilatkozott, az egész tanácskozást egy látszategyeztetésnek tartja, "de hát úgy jópofa különben"...

Zs. Szőke Zoltán a szövetkezeti munkaadók képviseletében elmondta, már a válság előtt baj volt a versenyképességgel, a krízis csak felerősítette ezt a jelenséget. Reméli, rövid időre kell elhalasztani az adócsökkentést. Az OÉT-ben gyorsan meg kell születnie a bérmegállapodásnak, hogy a bizonytalanság rövid ideig tartson.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a tanácskozás szervezőjének, a kormányfőnek a javaslatait hiányolta. Szerinte nincs eldöntve, hogy a pénzügyi válság kezelése, vagy az ezt követő belső válság kezelése a célja ennek a tanácskozásnak. Gaskó szerint az azonnali válságkezelés a kormány feladata. Jó megoldásnak nevezte a betétgarancia megemelését, elkeserítőnek azt, hogy a válság azokat a bérből és fizetésből élőket fogja a legrosszabban érinteni, akiktől az elmúlt két évben is türelmet kértek. A szakszervezeti vezető szerint nem várható el az emberektől, hogy a harmadik évben is ők vigyék a vállukon az országot. Gaskó István, mielőtt letelt volna a felszólalási ideje, figyelmeztetett: meg kell teremteni a kormányzati többséget.

 

index.hu


Letölthető állományok:

nemzeticsucs.pdf (60 kb)

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.214.184.124 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »