Budapest: -8°
HUF/EUR: 325.05
szechenyi
Hírek » Részletek

Gazdasági csúcs


A gazdasági csúcs összehívását a múlt héten a parlamentben jelentette be Gyurcsány Ferenc, arra politikai és gazdasági szereplőket hívtak meg. A pártelnökök közül csak a kormányfő vesz részt a tanácskozáson, az ellenzéki pártok elnökei előzetesen jelezték a távolmaradásukat. A kormányt Gyurcsány mellett Bajnai Gordon gazdasági és Veres János pénzügyminiszter képviseli. A fórumon részt vesznek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mindkét oldala, a kamarák képviselő, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Magyar Bankszövetség képviselői.

A kormány négy témakörre épülő kerettervet ajánl megvitatásra a gazdasági csúcsnak. A gazdaság finanszírozási helyzetének megoldását, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra; az export- és a hazai piacok szűküléséből fakadó keresletcsökkenés ellensúlyozását; a munkahelyek megtartásának eszközeit; valamint a versenyképesség kérdését. Erről a megnyitó után Bajnai Gordon gazdasági miniszter beszél majd egy nagyjából félórás előadásban. Hétpontos gazdaságélénkítő programra tesz majd javaslatot a Fidesz. Ennek elemei: piac-, jövedelem- és beruházás bővítés, bizonyos vállalati szektorok feltőkésítése; uniós források átcsoportosítása közvetlen gazdaságfejlesztésre; célzott adó- és járulékcsökkentés; energiatakarékossági program; mezőgazdasági és élelmiszerprogram; építőipari program; bürokráciacsökkentő program.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdi a felszólalásokat. Szerinte az elmúlt 80 év legsúlyosabb nemzetközi gazdasági válságának elején politikusnak nem politikus, munkáltatónak nem munkavállaló, munkavállalónak nem munkáltató az ellenfél. A fő ellenfél a válság, a megszűnő munkahelyek, leálló beruházások. A kormányfő azzal indokolta a tanácskozás összehívását, hogy olyan új helyzet van, amire nem lehet régi megoldásokat találni. Össze kell fogni, hogy a lehető legkevesebb veszteséggel éljük túl a válságot.
Rettenetes bizalmatlanság alakult ki a világban, emiatt egészségesen működő vállalkozások is veszélybe kerülnek, mondta a gazdasági miniszter. Bajnai szerint pénzt kell pumpálni a gazdaságba, ha ez sikerül, akkor jön a második lépés, meg kell menteni a munkahelyeket. Ha ez is sikerült, akkor a piacokat is be kell indítani, hiszen készletre senki nem fog termelni. Ha mindez megvan, vonzóvá kell tenni az üzleti környezetet. Ezt követően több munkavállaló kell, több embernek kell dolgozni, vagyis bővíteni kell foglalkoztatást. Ezután alapvető szerkezeti reformok kellenek, hogy elhárítsuk a tartós növekedés korlátait.
A kormány 1400 milliárd forint direkt forrást szeretne a gazdaság forrására fordítani, mondta a gazdasági miniszter. Az MFB-forrásokat szeretnék bővíteni, a kis- és középvállalkozások mikrohitelezését kibővítették. A bankrendszernek forrásokat akarnak adni, ehhez nemzetközi intézményekkel is próbálnak megállapodást elérni. Ha kapnak pénzt a bankok, akkor sem biztos, hogy ki merik helyezni, ezért állami garanciát fognak nyújtani. Továbbá kamattámogatás is kell a magas alapkamat miatt. Ennek a forrásait az uniós pénzek átcsoportosításával érik el.

A vállalkozásoknak tőkére és támogatásra is szükségük van. Eddig a növekedésre koncentráltunk, most már a talpon maradásra kell, mondta Bajnai Gordon. Közölte, hogy az EU-forrásokat átcsoportosítják, a következő két évben sokkal több pénzt kapnak a vállalkozások. A pénz 33 százalékát direkt vállalkozástámogatásra lehet költeni, az eddiginél nagyobb, 50-70 százalékos arányban. Az előleget 40 százalékosra növelik, és megkönnyítik a pályázati részvételt is. A fejlesztési tervből 500 milliárd forint, egyéb forrásokból 400 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Igaz, ennek ára lesz, az átcsoportosítások komoly érdekeket fognak sérteni.
A munkahelyek megtartására térségi válságkezelő alapokat hoznak létre. Ha foglalkoztatási katasztrófaövezet alakul ki egy-egy térségben, a kormány egyedi döntésével gyors beavatkozásra lesz lehetőség. Emellett járulékkedvezményeket adnak, hogy fent tudják tartani a foglalkoztatást. Munkahely megtartásáért is adnak uniós pénzt, ígért Bajnai Gordon.

A gazdaság élénkítéséhez kamatcsökkentés kell, ez a munkaadók európai szövetségének állásfoglalása, de ez igaz Magyarországon is, mondta Futó Péter, a kilenc munkaadói szervezet véleményét képviselő MGYOSZ elnöke. Egyetért Bajnaival, hogy a válságnak 3 fázisa van, az első talán már véget ért, és a kormány a nemzeti bankkal összefogva jól kezelte a válságnak ezt a szakaszát. Az MGYOSZ-elnök szerint ugyanazokkal kell foglalkozni, mint Bajnai szerint: likviditás, forgóeszköz-hitelek fenntartása, majd munkahely- és piacteremtés.
A foglalkoztatottság szinten tartása csak akkor képzelhető el, ha egyelőre nem lesz béremelés. Egy olyan bérmegállapodás kell, amely szinten tartást javasol, de ettől az egyes cégek eltérhetnek. Az év közepén újra lehet tárgyalni a béremelés kérdéséről - fogalmazott Futó Péter, akinek tetszik, hogy az uniós pénzek egyharmadát a vállalkozások kapják, de szerinte ezt a folyamatot nagyon fel kell gyorsítani. Az euróbevezetés nagyon fontos, legalább az ERM-II-höz csatlakozásra kellene céldátum.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke szerint elfogadhatatlan, mert elviselhetetlen következményeket jelent, hogy a közszférában 12-13 százalékkal csökkenjenek nominálisan is a bérek, hogy a versenyszférában ne legyen béremelés, és a munkaadók megpróbálják a minimálbért eltörölni. A munkaadók is vállaljanak a terhekből.
A rendszerváltás óta szinten minden pluszteher, ami a gazdaságot sanyargatja, a munkavállalók vállára kerül, mondta. Példaként említette a rendszerváltást, Bokros-csomagot, valamint a 2006-ban egy évre ígért, 2007-re bejelentett reálbércsökkenést, amit most már a harmadik évben kell lenyelniük a munkavállalóknak. Jövőre ez lesz Európában is, de ott nem voltak az elmúlt években is válságkezelés, míg Magyarország válságból válságba bukdácsol. A kormánynak a feketegazdaságot kellene felszámolni, az ezermilliárdokat jelentene, amiből lenne pénz az egyensúly megteremtésére.

Borsik János, az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke hozzátette, a legfontosabb a jelenlegi helyzetben a stabilitás, ehhez azonban meg kell állapodni a bérekről. Ezt a megállapodást nem könnyíti meg a minimálbér vagy a korkedvezmény támadása, mert ez irritálja a dolgozókat. Elutasítják az országos bérajánlás elleni munkáltatói javaslatot, nem értik, miért kellene félévet várni, és visszamenőleges hatállyal megállapodni. A bizonytalanságot, a kiszámíthatatlanságot, a bizalomvesztést nem lehet újabb bizonytalansággal tetézni, mondta.

 

Forrás: MTI



Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.210.61.41 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »