Budapest: 19.99°
HUF/EUR: 330.92
szechenyi
Hírek » Részletek

Az ITUC/Global Unions, az IMF és a Világbank magas szintű találkozója


Kétévente kerül megrendezésre a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség és szakmai szervezetei delegációjának az IMF-fel és a Világbankkal folytatott magas szintű találkozója, melyet ezúttal 2009. január 14-16-ig tartottak Washingtonban.

Az idén a kritikus magyar helyzet, és a nemrégen felvett IMF hitel miatt a LIGA névre szóló meghívót kapott a delegációban való részvételre. Konföderációnkat Gaskó István, a LIGA elnöke és Koller Erika nemzetközi osztályvezető képviselte.
A találkozó a szakszervezeti delegációk előkészítő értekezletével kezdődött, melyen az ITUC vezetésétől tájékoztatót kaptunk azokról a témákról, amelyek az IMF-fel és a Világbankkal a találkozók során megtárgyalásra kerültek, és megvitattuk a találkozó stratégiáját.


Az első ülés témája az IMF és a Világbank bemutatása volt, és előadást hallottunk a pénzügyi válságról, az arra adandó politikai válaszokról és a munkavállalókra gyakorolt hatásáról. Megtudtuk, hogy a nemzetközi pénzügyi intézetek milyen módon nyújtanak segítséget az országoknak, és hogy mi az IMF szerepe az új szabályozási keretek kidolgozásában. Az IMF és a Világbank előadói tájékoztatást adtak azokról a szükség programokról, amelyeket elindítottak annak érdekében, hogy támogassák a globális pénzügyi válság által érintett országokat. Az IMF október óta több, fizetési mérleg problémával küszködő  országnak nyújtott több milliárdos (USD) kölcsönöket Európában, Ázsiában és Afrikában. A Világbank pár kivételtől eltekintve többnyire olyan országoknak nyújtott támogatást, amelyeket leginkább érintettek a magas élelmiszerárakban. Az IMF elkötelezte magát a pénzügyi szektor jobb szabályozása érdekében,  a 2008. novemberi G20-as csúcs után javasolta, hogy az Alap a bázeli központú Pénzügyi Stabilitási Fórummal együtt vállaljon jelentős szerepet ebben a kérdésben.
Bár az IMF és a Világbank jelenlegi támogatási feltételei kevésbé szigorúak, mint az egy évtizeddel ezelőttiek, az ázsiai pénzügyi válság idején nyújtott  kölcsönök, - amelyek miatt az IMF-et súlyosan kritizálták - negatív hatással lehetnek a jövedelmekre és a foglalkoztatásra.

A következő téma a Világbank, az IMF  és az élelmiszer- és üzemanyag árak emelkedése volt, hatásuk a szegényekre és a munkavállalókra és a hosszú távú stratégiák kidolgozásának lehetősége az élelmiszerellátás biztonsága érdekében. 2008 elején mindkét intézmény  szükségprogramokat hozott létre, hogy támogassák azokat az országokat, amelyeket leginkább érintettek a növekvő élelmiszer és üzemanyag árak. Bár  az ezekhez a programokhoz kapcsolt feltételrendszerek kevésbé voltak szigorúak, mint a hagyományos IMF és világbanki kölcsönök esetében, a nemzetközi pénzügyi intézményeknek fel kellett eleveníteniük olyan politikai lépéseket, amelyeket az importfüggő országok esetében alkalmaztak. Ezek között volt az állami szerepvállalás csökkentése a mezőgazdaságban, az államilag finanszírozott gabona tárolás megszüntetése és az élelmiszerről bio-üzemanyagra való átállás.
Az ITUC és szakmai szövetségei kérték mindkét intézmény képviselőjét, hogy támogassák nagyobb mértékben a fejlődő országok élelmiszer biztonsági törekvéseit, valamint az IMF-et hogy olyan politikát valósítson meg, amely hozzájárul a spekuláció csökkentéséhez, amely részben oka volt a 2008-as élelmiszer és olaj árcsúcsoknak.

Az ITUC Munkaügyi szabványok a nemzetközi pénzügyi intézmények működésében című blokk az alapvető munkaügyi szabványok megvalósításával foglakozott. A Világbank privát szektornak kölcsönző ága (IFC: International Finance Corporation) 2006 májusában vezette be a Társadalmi és Környezetvédelmi Teljesítési Szabványokat, amelyek minden, kölcsönt felvevő vállalat számára követelményként határozták meg, hogy tartsák tiszteletben az ILO alapvető munkaügyi szabványait, valamint néhány egyéb munkaügyi feltételt. Az IFC különböző intézkedéseket vezetett be az megvalósítás monitorozása érdekében és nemrégiben olyan eljárást hoztak létre, amely foglalkozik a szakszervezeti panaszokkal, ha ezt nem teljesítik. 2009-ben az IFC elvégzi a Teljesítési Szabvány felülvizsgálatát.  Az állami szektor számára kölcsönt nyújtó divíziók, (az IBRD és az IDA) még nem fogadtak el olyan politikát, amely minden, általuk támogatott tevékenységre vonatkozóan alkalmazná a szabványokat. A Bank azonban 2007-ben integrálta ezek nyelvezetét a Beszerzések Szabványos Tender  Eljárás Dokumentációjába, amelyet infrastruktúraépítésnél alkalmaznak - és támogatta annak alkalmazását a multilaterális fejlesztési bankoknál is. Az IFC-től eltérően  a Bank nem adott meg információt, erre vonatkozóan. A kollégák érveket sorakoztattak fel annak érdekében, hogy a Bank tegye meg.

A Világbank szerepe a klímaváltozásban és a "zöld munkák" című téma megtárgyalása következett, mivel az vezető szerepet kíván vállalni a klímaváltozás által okozott problémák megoldásában. Néhány donor ország létrehozta a Bank által irányított Klíma Beruházási Alapot olyan fejlődő országokban létrehozott projektek számára, amelyek a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célozzák. Több környezetvédelmi csoportosulás megkérdőjelezte a Bank hitelességét ebben a szerepében, tekintve hogy a továbbiakban is finanszírozza a fosszilis tüzelőanyagok előállítását és nem fenntartható erdészeti projekteket a fejlődő országokban,  és azzal vádolták, hogy aláássa az Egyesült Nemzetek vezetését. A beszélgetés során felmerült, hogy pl. Indonéziában a gazdasági válság miatt munkanélkülivé vált emberek ismételten favágásból és az ehhez kapcsolódó vállalkozásokkal próbálják meg túlélni a válságot, és a nagymértékű erdőirtás nagyban veszélyezteti klímát is, tehát figyelni kellene az ilyen jelenségekre is.

A Világbank és nyugdíjreform panel egy már régen megkezdett ITUC - Világbank tárgyalás felélesztése volt, melynek következő fázisa egy technikai ülés lesz 2009-ben a Világbank nyugdíjreformmal kapcsolatos szerepéről. Egy korábbi közös értekezlet során 2003-ban a szakszervezetek kritizálták a Bankot, mivel az támogatta az állami nyugdíjrendszer részleges privatizációját, amely egyenlőtlenségekhez vezethet. A Bank bejelentette, hogy rugalmasabb megközelítést fog alkalmazni és konzultál annak az országnak a szakszervezeteivel, amelyek érintettek a reformban. Az ez évben megtartandó közös tanácskozáslehetőséget ad arra, hogy a szakszervezetek meggyőződjenek arról, hogy a Bank eleget tett-e ennek a kötelezettségének.
A kollégák hangot adtak aggodalmuknak a Bank jelenlegi,  nyugdíjreformban vállalt szerepével kapcsolatban.
A nyugdíjreform megtárgyalása után a kollégák beszámoltak az „IFI politikák női munkavállalóknak: Jelentés a nemi esélyegyenlőség konferenciáról”, melyet január 12-13-án tartottak, majd „A nemzetközi szervezetek közötti politikai koherencia a méltó munka tárgyában” című rész következett.
Ez a szekció a nemzetközi szervezetek közötti politikai koherenciával, valamint a specifikus "Politikai koherencia kezdeményezés" tárgyával  foglalkozott, amelyet 2003-ban hoztak létre. Jelenleg néhány komoly ellentmondás figyelhető meg a politikai megközelítésben. Például amíg az ILO támogatja a Méltó Munka Agendát,  a Világbank legismertebb publikációja a "Doing Business" sürgeti a munkaügyi szabályozások és a szociális védelem csökkentését vagy elhagyását, azzal a feltételezéssel, hogy az ilyen dereguláció hozzájárul a munkahelyek teremtéséhez, jóllehet a Bank saját értékelői nem találtak kapcsolatot a Doing Business indikátorai és a növekedés között. A szakmai szervezetek kérték a munkaügyi pontok kiemelését a "Doing Business"-ből.
 
Az egyik legfontosabb napirendi pont a Világbank elnökével Robert Zoellick-kel lefolytatott találkozó volt. Zoellick  2007 júliusában lett a Világbank elnöke, de most találkozott először egy nagy létszámú szakszervezeti delegációval.  A Bank ígéretet tett arra, hogy növeli a támogatást az élelmiszer és a pénzügyi krízis kapcsán, bár az utóbbi esetében a források csak kamat érdekeltségű kölcsönök formájában érhetők el az IBRD-től és az IFC-től. (Nem koncessziós támogatások formájában az IDA-tól.)
 A kollégák kezdeményezték, hogy a Bank támogassa a” zöld munka" stratégiát, és hogy a Bank támogassa a fejlődő országok élelmiszer biztonságát a gabona exporttal és a bio-üzemanyaggal szemben. A leggyengébb a munkaügyi szabályozású országok képviselői kérték, hogy a Bank fordítson figyelmet az alapvető munkaügyi szabályok betartatására és működjön együtt a szakszervezetekkel.

Sor került egy találkozóra az IMF és Világbank vezetőivel is, melyek során ismét az eddig tárgyalt témák kerültek ismét elő.
A számunkra legfontosabb találkozó következett, az IMF igazgatójával Dominique Strauss-Kahn-nal. A globális pénzügyi helyzet drasztikusan megváltozott, mióta Strauss-Kahn lett az IMF feje 2007 novemberében. Az IMF szerepe újjáéledt az elmúlt hónapok során, több új kölcsönt nyújtva azoknak az országoknak, - köztük Magyarországnak, is - amelyek fizetési mérleg problémával küszködtek és az Alap vezető szerepet kapott az új finanszírozási szektor szabályozásában. Strauss-Kahn novemberben, a  G20-szal való találkozás alkalmával támogatta a szakszervezetek bevonását az utóbbi eljárásba. A főigazgató éppen a találkozó előtt járt Magyarországon, és a bemutatkozója után mód nyílott arra, hogy feltegyünk egy kérdést. A LIGA elnöke kérdésében azt feszegette, hogy amikor a főigazgató Budapesten járt, megkérdezte-e a miniszterelnököt arról, hogy tesznek-e valamit a szürkegazdaság és a korrupció ellen, mert ha ezeket sikerülne megfékezni, nem kellene olyan intézkedéseket bevezetni, ami a legsebezhetőbbeket, a nyugdíjasokat és a közalkalmazottakat sújtja. A válaszból az derült ki, hogy a Valutaalap ezeket a forrásokat nem tartja elegendőnek a kölcsön fedezetül, de Dominique Strauss-Kahn véleménye szerint is mindkettővel foglalkozni kell, mert jelentős összegeket vonnak el a költségvetésből, de ha egy országnak nincs fedezete arra, hogy 13. havi nyugdíjat és bért fizessen, akkor azokat vissza kell vonni.
Az utolsó ülés megvizsgálta az ITUC/Global Unions - Világbank- és IMF közös munkáját, amit a HIV/AIDS területén végzett.  Ezek a programok Afrikában folynak, mindenki beszámolt a  korábbi kötelezettségvállalásokról és azok előrehaladásáról.

A találkozón kívül Gaskó István és Koller Erika találkoztak az IMF magyar ügyekért felelős osztályának helyettes vezetőjével és két másik, országunkért felelős munkatársával. Az osztályvezető elmondta, hogy mi történik akkor, amikor egy IMF tagország hitelért folyamodik. Az adott ország a szervezet általános hitelfeltételei szerint nyújt kölcsönt, a kamat tehát nem alku tárgya. Az IMF soha nem diktál, csak javaslatokat tesz és tanácsokat ad és a folyamodó ország kormánya tesz javaslatot arról, hogy miből fogja a kölcsönt kifizetni. A magyar kormány garanciáit elfogadhatónak tartották, ezért már „csak” monitorozni fogják a kölcsönfizetés körülményeinek foganatosítását. Titkos záradék meglétét tagadták, mert olyan természetesen nincs.
Miután elnökünk bemutatta a LIGÁ-t, elmondta, hogy azon kívül, hogy nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a magyar kormány a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek megkurtításából óhajtja a kölcsönt visszafizetetni, azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy mindezt a szociális partnerek megkerülésével, mindenféle egyeztetés nélkül, az információk „ködösítése” mellett tette meg. Az IMF képviselői azt mondták, hogy tudomásuk szerint volt érdekegyeztetés, mert volt egy Szociális- és egy Gazdasági Csúcstalálkozó is, és mindent nyilvánosságra hoztak, miután az Igazgatótanács jóváhagyta a kölcsönt. Ebből teljesen világossá vált számunkra, hogy a kormány ezzel az ügyes kommunikációs trükkel hitette el az IMF-fel, hogy minden átlátható módon történt. Gaskó István felvilágosította az IMF munkatársait, hogy milyenek voltak ezek csúcstalálkozók, és hogy ezek nem helyettesíthetik az Országos Érdekegyeztetési Tanáccsal lefolytatott vitát.


Összességében a nemzetközi pénzügyi intézetekkel lefolyatott találkozót informatívnak és hasznosnak értékeljük.

Budapest, 2009. január 19.

 

Koller Erika


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.204.36.101 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »