Budapest: 6°
HUF/EUR: 340.89
szechenyi
Hírek » Részletek

A 2010-es adótervekről (szakmai összefoglalóval!)


Bajnai Gordon célkitűzései a gazdasági válságot kezelő programja kapcsán a következők voltak: egyensúlyi helyzet és a növekedés feltételeinek megteremtése, fenntartható rendszerek kialakítása és bizalom helyreállítása. Bajnai Gordon csomagját megküldte, lássuk, szolgálja-e ez a csomag ezeket a célokat?

1., Az egyensúlyi helyzet megteremtése kétséges, mert annak érdekében az állami adóbevételek nem volnának csökkenthetők. Mégis nagy volumenű személy jövedelemadó és járulék bevétel csökkenés várható, miközben nem látható, hogy a mérleg másik oldalán miből teremtődik meg az egyensúly. A program ezen része egyfajta szerencsejáték: vagy bejön, vagy nem.

2., A növekedés feltételeinek megteremtése a munkavállalói oldalról nézve kézben jár a  foglalkoztatás növelésével. Sajnos azonban az adó és járulékcsökkentés nem látható, hogyan hatna erre a célra. Az eddigi intézkedések és a most körvonalazottak inkább csak a munkáltatók kedvére, és a munkavállalók kárára voltak.
Súlyos kérdés, hogy a tervezett járulékcsökkentés mellett, az egészségügy finanszírozását hogyan oldja meg a kormány, milyen forrásból. Nem mellékes, hogy a tételes EHO bevezetése annak idején a feketegazdaság elleni harc egyik eszköze volt. Amennyiben ezzel a kormány most azt kívánja jelezni, hogy a harc véget ért, nos, ez rossz üzenet.

3., A leírt változtatásoktól az államháztartási rendszerek nem válnak fenntarthatóvá. Azok pusztán technokrata módosítások, ráadásul átgondolatlanok, hiszen hétköznapi szinten megvalósításuk nem kidolgozott. A most vizionált újításoktól nem lesznek fenntarthatóak a munkahelyek, és a legkisebb mértékben sem függetlenedik a magyar gazdaság a nemzetközi környezettől.

4., Miután semmi konszenzus nincs a csomag mögött, sem az emberek, a társadalom, sem a következő politikai elit nem fogadja el, nem nevezhető egy kifejezetten bizalomerősítő intézkedési tervnek. Ami várható és már most látszik az az, hogy a belső bizalom csökken, a társadalmi feszültségek tovább nőnek.


Habár a pénteken tárgyalandó újabb részletekről a kormány küldött egy előzetes anyagot, a műsorváltoztatás jogát fenntartotta. Ezért ha mélységeiben nem is, de alapvető momentumaiban a következőkben világítunk rá a javaslatok egy-egy elemének hibáira.

Vagyonadó: A munkához tartozó terhek csökkentése mellett vagyon adó bevezetése egy szakszervezetileg támogatandó cél, csakhogy nem így. A jelen javaslat ugyanis az egyes adóztatandó jövedelmeket nem összegzi, nem kapcsolja az SZJA-hoz, nem sávos progresszív. Azaz bárki, akinek egyes vagyontárgyainak értéke nem haladja meg a 30 millió forintot, nem adózik; míg bárki, akinek egyetlen vagyontárgya (lakása) értéke 1 forinttal is meghaladja, a teljes 30 millió és 1 forint után adózik. Problémát jelenthet az is, hogy a vagyon nagyobb halmaz, mint amit a törvény tervezett szövege jelenleg bevon ebbe a kategóriába. A vagyon nem csak járművek és ingatlanok formájában létezik.
Mindezek tetejébe ezzel a szabályozással költségvetési bevétel alig várható ezekből a tételekből, kiváltképp nem 2010-ben.

Jövedéki adó: Bár elméletileg egyet lehet érteni azzal, hogy a káros termékek jövedéki adója emelkedjen, de felmerül a kérdés, valóban hoz-e ez bevételt. Nem sokkal valószínűbb az, hogy a mértéktelen emelés végül a forgalom csökkenését és a szürke gazdaság előretörését eredményezi? Továbbmenve a gázolaj nem feltétlen luxuscikk. Jövedéki adója emelése direkt inflációgerjesztő hatású. Szolgálja-e a gazdaság és az ország érdekeit jelenleg a tömegközlekedés és fuvarozás szolgáltatási árainak növelése?

Adókedvezmények: Mint arra sok tanulmány rámutatott már, a természetbeni juttatások megadóztatása minimális bevételt hoz, míg 100 milliárdos ágazati bevétel kiesést jelent, ráadásul közvetve munkahelyek megszűnését és a nettó jövedelmek csökkenését vonja maga után. Az önkéntes pénztárakba való befizetések bármilyen megadóztatása az eleddig olyan nagyon szorgalmazott öngondoskodásra való ösztönzést súlytalanítja el, ami nem ismerve az omladozó társadalombiztosítási intézményrendszert, rövid- és hosszútávon is elmondhatatlanul káros.
A mellékletben megküldött táblázatból kitűnik az is, hogy a kormányt bár deklaráltan nem ez a szándék vezérli, mégis megvalósítja az egykulcsos adórendszert Magyarországon, hiszen az 5 millió forint alatti adósávba tartozik az adófizetők 90%-a.
Érthetetlen az is, hogy miért szünteti meg a vállalkozások különadóját a kormány, miközben a munkavállalókét megtartja úgy, hogy szinte a legmagasabb jövedelműek körében is érezteti nettó bérnövelő hatását az adórendszer átszabása.

Hagyományos szakmai juttatások: A közlekedési dolgozók, a villamosenergia-ipariak, bányászok ágazati kedvezményei, fegyveresek egyenruhája tradicionálisan adott juttatások, melyek a jövedelemkalkuláció alapját jelentik ma már. Ezek hirtelen megvonása nettó jövedelemveszteséget jelentene, amely szintén nem a munkavállalókat szolgálja, és bevételi oldalon sem jelentene olyan tételt, ami feltétlenül szükségessé tenné ezt a lépést.


Mindezek után felmerül a kérdés, mivégre hát a nagy sietség? Jól látható, hogy a most körvonalazott program  nem éri el a kitűzött célokat, és több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol. Érthetetlen tehát, hogy Bajnai Gordon kormánya miért akarja tűzzel-vassal átverni ezt a csomagot úgy, hogy még a látszatra sem ad, amikor egyeztetésről, társadalmi párbeszédről van szó.


Letölthető állományok:

ado2010.pdf (390 kb)

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.205.109.82 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »