Budapest: 2°
HUF/EUR: 328.42
szechenyi
Hírek » Részletek

Ha van rendőr, van biztonság! - RFKB konferencia Orosházán


Lipták István, a LIGA képviselője a Dél-Alföldi RFKB-ban, nyugállományú rendvédelmi alezredes nyitotta meg Orosháza-Gyopárosfürdőn a LIGA Szakszervezetek által szervezett „Rendészet és oktatás” című szakképzési konferenciát.

„A munkaerő-piaci helyzet egyre romlik, a foglalkoztatási ráta csökken. Nyilvánvaló vált, hogy a jelenlegi állami vezetés nem képes kezelni a fennálló pénzügyi, gazdasági válságot. A LIGA minden megpróbál elkövetni, hogy ’enyhítse a fájdalmat’, de az eszközeink korlátozottak és még nem vagyunk elegen ahhoz, hogy érdekeinket a legkeményebb szakszervezeti eszközökkel jutassuk érvényre. Azonban reméljük, hogy ez a helyzet javulni fog a jelenlévő szervezetek segítségével is.”
Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke ezekkel a szavakkal kezdte meg konferenciaindító előadását. Beszédében szólt a jelenlegi politikai és szakszervezet politikai helyzetről. Bizakodását fejezte ki arra nézve, hogy a konferencia előremozdítja a szakképzési hazai helyzetét.


Lipták István, a LIGA képviselője a Dél-Alföldi RFKB-ban, nyugállományú rendvédelmi alezredes. Részt vett a konferencia szervezésében és összeállításában. „A téma ismert volt, de így is sok érdekes dolgot hallottam ma. Valóban nagyon nagy gondot kell fordítani a szakképzésre, azonban a mai napon is egyértelművé vált, hogy a gondok jelentős része nem a szakképzésben keresendő, hanem magában az egész oktatási rendszerben.”


„A rendőrség anyagi és morális válságban van. Komoly változtatásokat kell tenni, ugyanis az uralkodó típusú rendőrség helyett szolgáltató típusú rendőrségre van szükség.” A következő, szónoki hangvételű előadást, dr. Lázár János, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke, Hódmezővásárhely polgármestere tartotta. „Az állam erőszak monopóliuma megbonthatatlan!” – hangsúlyozta a képviselő úr, erősen célozva arra, hogy Magyarországon csak és kizárólag a rendőrség hivatott a rendet és biztonságot fenntartani. Habár az képviselő úr kerülte az pártpolitikát, erős kritikát fogalmazott meg a jelenlegi állami vezetésről, különös tekintettel annak a rendészetet érintő politikájáról. A közel egy órás előadásban alapvető motívum volt annak hangsúlyozása, miszerint ma Magyarországon az emberek szubjektív biztonságérzete jelentősen megromlott az elmúlt 5-10 évvel ezelőttihez viszonyítva. Márpedig ha az állampolgárok nem érzik biztonságban önmagukat, vagyontárgyaikat, akkor az állam elhanyagolja az egyik legalapvetőbb kötelességét. Lázár képviselő úr az beszédében vázolta, hogy mi az a három dolog, amin változtatni kéne a hazai rendészetben. „Először is, a humánerőforrás sorsát, jelenét és jövőjét kell megreformálni. Letisztult karriermodellre van szükség, olyanra, ami nem változik évről-évre.” Csak így várható el, hogy ez a pálya vonzó váljon, egzisztenciális és morális biztonságot nyújtson. Ehhez többek között új HSZT-re (fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény) lenne szükség. „Másodsorban, a rendőrség szervezeti struktúráját kell megújítani, mert a jelenlegi rendszer 30-40 éves, ami nem követte az elmúlt évtizedek társadalmi változásait. Hiába van 41100 rendőr az állományban, ha mégis objektív rendőrhiány van. Állandó és erős rendőri jelenlétre van szükség. És ebben – pártállástól függetlenül – az állampolgárok túlnyomó többsége egyetért.” A változás elindításához épp ezért elengedhetetlen a képzési rendszer megváltoztatása. „Végül, a képzésnek a minőség irányába kell eltolnia a rendszert. Folyamatos tanulásra, és folyamatos vizsgákra van szükség. A szakmai időmenetel ne legyen automatikus. 5 évente kötelező megfelelőségi vizsgát tennie mindenkinek, a járőrtől a dandártábornokig. Csak így lehet garantálni az aktualizált tudást, amennyiben erre valaki nem képest, azt vissza kell minősíteni.” Minderre persze olyan jelentkezőkre van szükség, akiknek „az átlaga nem 2,3” – ugyanis ma ez a helyzet, hiszen amíg egy asztalos többet keres, mint egy rendőr, addig a képzésen sem lehet változtatni, hiszen nem lesznek megfelelően képezhető jelentkezők. Ezt a problémát csak úgy lehet orvosolni, ha megfelelő egzisztenciát tesz elérhetővé az állam a rendészeti dolgozók számára.

„A mai magyar rendőr szakképzés évek óta az európai élvonalba tartozik!
Képzési rendszerünket egészében, vagy részben átvették a következő országok:
Hollandia, Ausztria, Románia, Moldávia, Ukrajna, Szerbia.”

Dr. Szabó László, nyugállományú határőr dandártábornok, az IRM (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) Oktatási Főigazgatóság Főigazgatója tartott előadást „A rendészeti képzés jelene és jövője” címmel.
„A fenti idézetben foglaltak egyértelműen és világosan bizonyítható. Ez nem azt jelenti, hogy milyen rendőr kerül ki a rendészeti szakközépiskolákból, hanem, hogy ez a struktúra tartozik az európai élvonalba. Kemény nemzetközi tapasztalatok alapján állítottuk össze a mostani képzési rendszert.” - e szavakkal kezdte meg prezentációját a főigazgató.
Az előadásból a jelenlévők megismerhették a magyar rendészeti képzés sajátosságait, a képzése fűzött elvárásait.


„Az európai uniós tagsággal nem szűntek meg a határok. A határok – a belső határok – átjárható váltak.” Dávid Károly rendőr dandártábornok távollétében megbízottja, Péter Zsolt rendőr alezredes tartott előadást „A pályakezdő határrendészek szolgálatba állása, beilleszkedése, munkavégzésük a képzés tükrében” címmel. A rövid, ámde tömör és lényegre törő előadás nyomán a megjelentek betekintést nyerhettek a határrendész szakképzési jövőbeni szükségességébe. Emellett szóba került az is, hogy bizonyos kiemelt esetekben, például a mostani sertésinfluenza néven megismert H1N1 nevű vírus világjárvánnyá válásakor hazánknak lehetősége nyílt arra, hogy lezárja a határokat és a „régi rendszerű” határellenőrzést visszaállítsa. Ebből a példából is jól látszik, hogy a határrendészet mai is épp olyan aktualitásnak örvend, mint a schengeni övezetbe való belépés előtt.

„A kompetenciákat figyelembe véve a munkáltató megtalálhatja a dolgozója számára a megfelelő munkakört, feladatrendszert a szervezeten belül, vagy képezheti őket annak érdekében, hogy alkalmasak legyenek az adott munkára.”
A programtól eltérően a következő előadást Schádné Zámolyi Judit munka-és szervezetpszichológiai szakpszichológus tartotta, az előadót Dr. Lukács János rendőr dandártábornok megyei főkapitány, rendőrségi főtanácsos megbízottja, Reményik Andrea rendőr őrnagy konferálta fel.
Az előadó bemutatta a hallgatóságnak a Csongrád Megyei Rendőr Főkapitányság megbízásából készített áttekintő felmérést, amely a szakközépiskolában végzett
– már egy éve állományban lévő – rendőrök beilleszkedéséről és munkahelyi szocializációjával foglalkozik.
„Szakítani kell azzal az idejétmúlt hiedelemmel, hogy a rendőri szakmát a mindennapi élet gyakorlatában, a ‘csinálása’ közben kell megtanulni. Az állománynál sokkal inkább hangsúlyt kell fektetni azoknak a készségeknek, képességeknek – az egyéni kompetenciáinak az átfogó fejlesztésére (ami nevezhető jó kommunikációs készségnek, helyzetfelismerésnek, konfliktuskezelésnek, hatékony és eredményes feladatmegoldásnak), amelyeket a megadott törvényi keretek, lehetőségek között kell, hogy megjelenítsenek, alkalmazzanak.” – nyomatékosította Schádné az előadás végén.

„Általános európai tendencia, hogy valamennyi rendészeti-oktatási modellnél erősödik a munkahelyi gyakorlatok szerepe.”
A folytatásban Dr. Gyurosovics Tibor rendőr dandártábornok, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság megbízottja, Nagy Csaba alezredes tartott előadást a Szakképzési igények a rendészeti képzés keretében címmel.
Az előadásban megismerkedhettünk a rendőr szakképzés különböző formáival, betekintést kaptunk a különböző európai modellek képzési sajátosságaiba is. Az előadó kiemelten fontosnak tartotta a kompetenciaalapú oktatás fontosságának kihangsúlyozását. Emellett külön kiemelte, hogy nagy az igény a pszichológiai minimálkövetelmények szigorú érvényre juttatására.

„Próbatűrő, nagy fizikai és szellemi terhelést bírni vállaló és bírni képes rendőröket kell képezni.”
„Az oktatás és a nevelés rendészeti anomáliái” címmel tartott előadást dr. Bardócz Csaba rendőr ezredes, a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola Igazgatója.
„Iskolaigazgatóként nagy örömmel tölt el amikor sok a jelentkező az iskolába, azonban amikor meglátom a 163 centis, 40 kilós lányokat, akkor elfog a kétely…Olyan embereket kell a rendőrségbe bevonni, akikre rá lehet nézni, akihez az állampolgár bizalommal fordul, mert úgy véli, hogy rendőr tud és képes is segíteni neki.”
Bardócz Csaba igazgató úr sok mindent érintett előadásban, egyebek mellett szó esett a rendőr szakképzés általános és alapvető kérdéseiről és problémáiról, a pálya klasszikus buktatóiról.
Előkerült a roma integráció kérdése is. „A jövő kormányzatainak mindenképpen szembe kell nézniük ezzel a kérdéssel.” Azonban ez az integráció nem lehet „erőszakos”, csak olyan roma fiatalokat lehet bevonni, akik részt akarnak ebben venni. Komoly gondot okoz, hogy a roma társadalom gyakorlatilag kiközösítik rendőrtársaikat. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a színes bőrű lakosság integrációjához nagyban hozzájárult, hogy sikerült őket bevonni a rendészetbe.
„Az alapképzésnek olyannak kell lennie, hogy a diákok minél előbb megtapasztalják, hogy mire vállalkoznak. Hóban, fagyban, kánikulában kell állniuk az útszélén, nem pedig egy klímatizált irodában ülni. Inkább az iskolában derüljön ki, hogy ha valaki nem ilyen lovat akart, minthogy bekerüljön az állományba és ott jöjjön rá minderre.”

„A 2009/2010-es évben már közép- és emeltszintű érettségit is lehet tenni belügyi rendészeti ismeretekből.”
A fórum utolsó, rövid előadását Gyuri István, a Harruckern János Közoktatási Intézmény Mezőhegyesi Telephely Oktatási Telephelyvezető Helyettese (rendészeti oktatásvezető) tartotta. Előadásának címe: „Belügyi rendészeti ismeretek”, mint a rendészeti pálya előszobája.
Az előadó bemutatta a rendészeti ismeretek sajátosságait, a képzés általános jellemzőiről is szót ejtve. „Közel 3000 fő tanul ebben a képzésben, kilenc gimnáziumban – csak a megyében. Intézményünk igyekszik reális alternatívát kínálni azoknak, akik nem a rendőri pályát választják.” Azok, akik ilyen képzésben vesznek részt, de nem lépnek tovább rendészeti pályára, szintén sokat profitálnak ebből, hiszen jogkövető, törvényt ismerő és tisztelő állampolgárok lesznek belőlük. „Kritikus állampolgárokat nevelünk, akik tisztában vannak például a rendőri intézkedés pontos menetével, és ez érdemi visszacsatolást is jelenthet majd a rendészeti szervekben dolgozók felé is.”

 


 

Villáminterjú Gaskó Istvánnal, a LIGA elnökével

- A LIGA Szakszervezetek a konferenciasorozat főszervezője, ha jól tudom.
- Valóban, a LIGA munkatervének ez a tevékenység szerves részét képezi, persze nem csak a rendészet, de a versenyszféra területén is.
- Mik a benyomásai a mai konferencia után?
- Sok probléma van a rendészet területén. A mai előadások nagyon hasznosak voltak, sok olyan előadó volt, aki a mesterség „mélyéről” jött, akiknek a problémák sokrétűségére is kellő rálátásuk van.
- Ma jelenvolt a politikai elit egyik prominens képviselője, Lázár János is. Bízik abban, hogy ez komolyabb súlyt ad a mai eseménynek?
- Hogyne. Lázár úr az egyik legfontosabb ember ezen a területen. Talán egy-két dolog így eljut a megfelelő körökbe és megoldódnak. Aztán majd még kettő, és így haladunk majd tovább ezen a területen…
-    Összességében miként vélekedik a konferenciasorozatról?
- Olyanok jönnek el ide, akik közel állnak a feladatokhoz, a szakszervezetek és munkaadók azon része, akik közelebb állnak a szakképzéséhez időnként tapasztalatot cserélnek, hiszen sok fa van, amit még ki kell vágni és ebben a favágásban az itteni előadók hathatósan tudnak közreműködni.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 107.21.16.70 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »