Budapest: 4.12°
HUF/EUR: 324.01
szechenyi
Hírek » Részletek

Az egyén számára a munkanélküliség nem egy arányszám.


Nagykanizsán, a Hotel Kőnigben tartotta meg a Nyugat-dunántúli regionális szakképzési fórumot a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája.

„Nagykanizsa a régiók kapuja.”
Az előre meghirdetett előadások előtt Szmodics Józsefné, a nagykanizsai önkormányzat osztályvezetője mutatta be a megjelenteknek a város jellegzetességeit, nevezetességeit.
A város a XIX. Században élete virágkorát, amikor is kereskedelmi központként szolgált. A mai városvezetésnek is célja, hogy a város ismét ilyen jelentős helyzetbe kerüljön. „Nagykanizsa Délnyugat-Magyarországon, vadakban és hévizekben gazdag, gyönyörű erdős vidéken fekszik, az M7-es és a tervezett M9-es autópálya metszéspontjában. Városunktól karnyújtásnyi távolságra található Horvátország, Szlovénia, Ausztria, 35 km-re található a sármelléki reptér, és 40 km-re a magyar tenger, a Balaton.” – kezdte előadását Szmodicsné.
Habár a lakosság számához viszonyítva sok gyermek van a városban, Kanizsán is jellemző folyamat, hogy az idősebbek kiáramlanak a városból.
Összességében azonban a gyermekek száma itt is csökken, ami bizony jelentős hatással van a város egész iskolarendszerére, ezen belül pedig az alkalmazásban lévő tanárok számára is.

Habár a pedagógusok számának csökkenése követi a gyerekszám csökkenését, az önkormányzat változatos, élénkítő programokkal igyekszik felvenni ez ellen a harcot.


„A válság nem csak globális válságként érint minket, hanem foglalkozási válság is, ezen keresztül pedig a szakképzés válsága is.”
A nyitóelőadás után, dr. Szabó Imre, a Liga országos koordinátora tartotta meg összefoglaló előadását. Az elmondottakból a hallgatóság betekintést nyert a gazdasági válság hazai és globális jellemzőiről, hatásairól.

„A régió és ezen belül a kistérség munkaerő-piaci helyzete, hiányszakmák a régióban, a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdései.” – címmel tartott előadást Pölöskei János a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Nagykanizsai Kirendeltség és Szolgáltató Központ igazgatója.
Az előadásban legelőször megismerhettük a régió munkaügyi helyzetét, ami összehasonlítva az ország többi régiójával még viszonylag szerencsésnek is mondhatja magát. Érdekes adat például az, hogy habár Győr-Moson-Sopron megyében nagyobb a foglalkoztatás aránya, azonban Zala megyében jóval magasabb az álláskeresési igény.

„Alapvetően elmondható, hogy ebben a régióban is még mindig az ipar a legfőbb foglalkoztató, a foglalkoztatottak 40% az iparban dolgozik. Jellemzően exportra termelnek, vagy pedig azok beszállítói. Ez jelenleg komoly gondot okoz, hiszen mind az autóipar, mind az elektronikai ipar jelenleg komoly megrendelési hiányokkal rendelkezik.”
A hiányszakmák ebben a régióban is hasonlóak a többihez: a fémipar területéről (hegesztő, gépészmérnök, autószerelő), építőipari szakmák közül, (kőműves, ács,vasbeton-szerelő), valamint a kereskedelmi és vendéglátó szakmák (szakács, felszolgáló, cukrász, pék) között is sok a betöltetlen lehetőség.

„A mai világban a szakmai tudás megléte nem elégséges feltétele a vonzó munkaerőnek, ha az nem társul az adott munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákkal.”
Herman Miklós a GE Hungary ZRT. Nagykanizsai Fényforrásgyár területi igazgatója és Szita Zsuzsanna regionális HR vezető közös előadása következett, amely a munkaadói oldalról nézve beszéltek szakképzést érintő kérdésekről, és a cég igényeiről.
A vállalat, amely 2004 óta közel öt milliárd lámpát gyártott le a régió egyik legjelentősebb foglalkoztatója.
A GE igen komolyan veszi a szakképzést, konkrét, jól megfogalmazott elvárásaik vannak az alkalmazottak képzettségét illetően.

„Ha a munkaerő-piacra kilépő szakképzettek nem a gazdaság által igényelt szakmai tudással, és kompetenciákkal rendelkeznek, akkor romlik a pályakezdők munkaerő-piaci esélye.” – jelentette ki Herman Miklós.
Épp ezért nagy szükség van a folyamatos munkaerőpiaci előrejelzésekre, és az igények felmérésére, és azokra való gyors reagálásra. Mindemellett persze elengedhetetlenül szükséges a kor követelményeinek megfelelő szakmai oktatás is.
Azonban a szakképzettség megléte csak szükséges, de nem elégséges feltétele a vonzó munkaerőnek. Csak abban az esetben, ha szociális kompetenciákkal, és érzelmi intelligenciával is párosul.
„A hangsúly a személyiség építésén legyen és a kulcskompetenciákon, a tanulékonyságon, szociális készségeken.”
Nagyon nagy fontossággal bír az is, hogy a fiatalokat megfelelően vezessék át a munkavilágába. Összhangba kell hozni a munkavállalói lehetőségeket és elvárásokat, mert csak így indítható el egy érdemi karrier.
Mindezek mellett az igazgató rámutatott arra is, hogy feltűnően nagy a hiányosság a munkavállalók nyelvtudásának terén, márpedig e nélkül egy ilyen csúcstechnológiákat alkalmazó cégben nem lehet boldogulni.

Rövid szünet után következett Mérksz Andor a Kanizsa TISZK (Térség integrált szakképzés) ügyvezető igazgatójának különös az alábbi különös címre hallgató előadása:
„Az iskolarendszerű képzés lehetőségei, kihívások és realitások, a szakképzés átalakított intézményrendszerének (TISZK-ek) tükrében, a szakképzés aktuális helyzete és jövője – regionális tapasztalatok. A vállalkozások szakképzési szerepvállalásának lehetősége és gyakorlata.”
Az előadó először körképet adott a TISZK-ek sokféleségéről, a különböző szerveződési és társulási formákról, és azok jellegzetességeiről. (Az országban jelenleg 77 TISZK működik, ebből 8 a Nyugat-dunántúli régióban.)
A TISZK-ek alapvető feladatai közé tartoznak az alábbiak: Első sorban szakképzés fejlesztési stratégia készítése, felülvizsgálata. Továbbá a szakmai fejlesztési folyamatok támogatása, nyomon követése; iskolák szakmai programjának elfogadása, jóváhagyása. És persze az RFKB által meghatározott szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel meghatározzák a társaság tagjai által fenntartott iskolákban az indítható osztályok, és szakmák számát.
Az előadáson elhangzott a kérdés: „Miért szükséges a magyar szakképzési feladatellátás átalakítása?” Felsorolás szerűen az alábbiak a lehetséges válaszok: Először is a „munka” szerepének leértékelődése az egész oktatási rendszerben olyan folyamat, ami mindenképpen meg kellene állítani. Emellett meg kell reformálni a mostani szétaprózott intézményrendszert, ugyani ennek jelenleg túlméretezett a kapacitása (~30 000/év üres szakképzési hely).
További erősen érzékelhető a szakképzésben jelenlévő magas lemorzsolódási arány, valamint a fennálló rezisztencia a munkaerő-piaci igényekkel szemben.
Mindezen kérdésekre, problémákra keresik a választ a régió TISZK-jei is.

„A szakképzési rendszer rendkívül bonyolult. Ember legyen a talpán, aki képes megfelelően eligazodni benne.”
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok valamint a Regionális Konzorciumi Tanács szerepe, feladata, kompetenciája címmel tartotta meg a konferencia záróelőadását Erdeiné Horváth Klára regionális szakképzési koordinátor.
Az előadás az iskola rendszerű szakképzésről és az RFKB-k kapcsolatáról, a támogatások, erőforrások – elsősorban a regionális fejlesztési források – elosztásáról és a szervezet működéséről szólt.
A szakképzés alapvető gondjai is szóba kerültek: „Ez a rendszer nem fog egyhamar megváltozni. Hiszen 20 éve kezdődött el az érdekellentét, miszerint az iskolát az érdekli, hogy legyen tanulója, a szülőt meg az érdekli, hogy a gyerek ne azt csinálja, amit ő, hanem főiskolára, egyetemre menjen.”
Ezért fontos, hogy beleszólhasson a bizottság az oktatás alapvető irányaiba és arányaiba.


Kövecses László közel öt éve segíti az RFKB munkáját, az alábbi gondolatokat fűzte hozzá a konferenciához: „Jó hangulatú volt a rendezvény, kellő létszámban jelentek meg az érdeklődők is…Ezek a konferenciák elengedhetetlenek ahhoz, hogy az RFKB tagjai teljes képet alkothassanak a fennálló helyzetről.”


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.242.115.55 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »