Budapest: 4.12°
HUF/EUR: 324.01
szechenyi
Hírek » Részletek

Ismét lehet költségmentesség a munkaügyi perekben - megegyezett az OÉT


Az Országos Érdekegyeztető Tanács mai plenáris ülésén az egyéni vállalkozásokról és egyéni cégekről szóló törvényről, az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról, az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségek végrehajtásáról, és a munkaügyi perek tárgyi költségmentességének megszüntetéséből eredő helyzet kezeléséről esett szó.

Jövőre az egyéni vállalkozások indításához csak bejelentés szükséges, amit elektronikusan kell megtenni. A bejelentést a körzetközponti jegyzőnél kell megtenni, az egyéni vállalkozásokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala tartja nyílván. A bejelentés után az adószám megkérését és az egyéb formaságokat az elektronikus rendszer végzi, így a vállalkozó néhány perc után visszaigazolást kap arról, hogy a formaságok megtörténtek, nyilvántartásba vették, megkezdheti a tevékenységét. Vállalkozói igazolványt csak külön kérésre kap, az nem szükséges a tevékenység gyakorlásához. Az egyéni vállalkozó kérheti, hogy a cégbíróság jegyezze be őt a cégjegyzékbe, ekkor egyéni céggé alakul át. Ennek nincs jogi személyisége, aminek elvileg azért van jelentősége, mert a létező cégformák közül csak a jogi személyiséggel rendelkezők - ilyen a kft. és az rt. - felelőssége korlátozott. A többiek korlátlanul - a tulajdonosaik vagyonával is - felelnek a tartozásaikért. Ezzel szemben az egyéni cég alapítója választhat a korlátlan és a korlátolt felelősség között. Az egyéni cég gazdasági társasággá is átalakulhat.

Az adótörvények kapcsán a következő változások várhatók:

Korábbi módosítás nyomán 2010. január 1-jétől életbe lép az az új szabályozás, amelynek értelmében az ingatlannal rendelkező társaságok vagyoni betétjének megszerzése illetékkötelesnek minősül. Ennek kapcsán a mostani törvényjavaslat rögzíti, hogy a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét is ingónak minősül. Ezen túlmenően a szabályozás kijátszhatóságának kizárása érdekében a javaslat meghatározza az ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát is, rögzítve, hogy az Itv. alkalmazásában ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak kell tekinteni az ingatlanok tulajdonjogával közvetve – vagyis egy vagy több társaság közbejöttével – bíró társaságot is.

A törvényjavaslat értelmében 2010-től az illetékekről szóló törvény szabályait (a továbbiakban: „Itv.”) az átadás helyétől függetlenül minden Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, emellett a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése esetén alkalmazni kell. A javaslat a jelenlegi szabályozás kiterjesztésnek tekinthető, mivel az Itv. hatályos rendelkezései alapján csak a belföldön átvett ingó vagyontárgyakra terjed ki a törvény hatálya, a külföldön megszerzettekre pedig nem.

A tartós befektetések ösztönzése céljából a jogalkotó a befektetéseken elért kamat, hozam, ügyleti nyereség tekintetében az általánostól eltérő, alacsonyabb mértékű adókulcsok bevezetését tervezi. Az adókulcsok mértéke a tartós lekötés időtartamától függően változik.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályok (pl. kedvezőbb adómérték, ügyleti eredmények egymással történő elszámolhatósága) a törvényjavaslat értelmében kiterjednének minden olyan ügyletre, amely a törvényben meghatározott szolgáltatók igénybevételével köthető. Az érintett ügylet tárgya így az értékpapírokon - például befektetési jegyeken, kötvényeken, részvényeken - kívül más pénzügyi eszköz, áru és deviza is lehet. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék.

A korábban elfogadott adószabályok egyik rendelkezése volt, hogy az amnesztia szabályok alkalmazásának alapfeltétele, hogy a társaság illetve a magánszemély az amnesztiával érintett jövedelemének 50%-át magyar államkötvénybe fektesse. A javaslat törli az amnesztia feltételei közül a magyar állampapír vásárlására vonatkozó előírást, mivel ez a kitétel az Európai Bizottság álláspontja alapján ellentétes a tőke szabad mozgásának elvével.

Tekintettel a válság nyomán kialakult gazdasági környezetre, a javaslat az adózókra nézve kedvezőbb szabályokat vezet be a fejlesztési adókedvezmények tekintetében. A javaslat lehetővé teszi ugyanis, hogy az adózó a jelenértéken legalább 3 vagy 1 milliárd forint – KKV esetén legalább 500 millió forint – nagyságrendű beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezmény igénybe vételéhez a létszámot, vagy bérköltséget választása szerint a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagához viszonyítsa – nem szükséges tehát ennek bázisaként a beruházás megkezdése előtti adóév adatát kezelnie.

Az Európai Szociális Kartában foglalt kötelezettségek teljesítéséről szóló jelentést a munkavállalói oldal nem fogadta el, annak hiányosságai és tartalmi elemei miatt. A szakszervezetek szerint ugyanis jóval kedvezőbb képet fest a jelentésben a kormány a valós helyzetnél, valamint nem a fejleményekkel és eredményekkel foglalkozik, hanem a jogszabályi változásokkal. A munkaadói oldal ugyanakkor nem emelt kifogást, a Kartát elfogadta.

A munkaügyi perek tárgyi költségmentességének megszüntetéséből eredő helyzet rendezésére a munkavállalói oldal előterjesztette javaslatát, miszerint a költségmentesség a mindenkori bruttó átlagbér kétszereséig járna. A kormány oldal támogatta a javaslatot, a munkaadók 3 perc tárgyalási szünet után úgy határoztak, hogy elfogadják a javaslatot.
Ennek a tárgyalássorozatnak köszönhetően jövőre ismét költségmentessé válhatnak a munkaügyi perek egyes esetekben.


Forrás: LIGA/MTI/Orientpress


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.242.115.55 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »