Budapest: 12.17°
HUF/EUR: 339.71
szechenyi
Hírek » Részletek

Az állam átvenné a hatalmat a versenyszférában


Szankcionálná a magánszférában az Országos Érdekegyeztető Tanács bérajánlásától elmaradó bérfejlesztéseket a jövő évtől Rogán Antal és öt másik kormánypárti képviselő minden bruttó 300 ezer forint alatti fizetés esetén.

"A törvény ösztönzi azt, hogy hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete csökken az előző évihez képest" - ezzel a mondattal kezdődik annak a törvényjavaslatnak az indoklása, amely biztosítaná a béremelést a magáncégeknél.

A parlament gazdasági bizottságát vezető Rogán Antal mellett négy másik fideszes - Koszorús László, Balla Mihály, Ágh Péter, Kara Ákos - és Pálffy István KDPN-s képviselő által benyújtott javaslat szerint büntetéssel számolhatnak azok a cégek, amelyek a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek esetén az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megállapított béremelést nem hajtják végre. A várhatóan 2012-től életbe lépő törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a kormány rendeletben határozza meg a béremelést mértékét. (Az idei béremelésekről és a minimálbérről tavaly decemberben 2-án született megállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Akkor a felek - a munkáltatói, munkavállalói és kormányoldal - elfogadták a 4-6 százalékos béremelési ajánlást. )

Csak béremelés esetén jár támogatás

Az előterjesztés szerint az előírt munkabéremelést elmulasztó munkáltatók a rendezetlen munkaügyi kapcsolattal rendelkező munkáltatókra vonatkozó jogkövetkezményeket kockáztatják. Ez azt jelenti, hogy ha a törvényjavaslat zöld utat kap, akkor azok a munkáltatók, amelyek nem emelik meg a bért az előírt mértékben, nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a költségvetésből és az elkülönített állami alapokból, valamint elesnek a különböző ágazati szabályozásokban meghatározott kedvezményektől. A javaslat értelmében az elvárt béremelések végrehajtását a munkaügyi ellenőrzés keretében ellenőrzi majd a hatóság, és a törvény hatályba lépését követően indult valamennyi ellenőrzés esetén vizsgálni kell, hogy a megfelelő mértékű béremelés megtörtént-e a vizsgált munkáltatónál.

A törvény indoklásából az is kiderül, hogy ha egy munkáltató igazolja, hogy a dolgozók kétharmadának a bérét megemelte, akkor a munkaügyi ellenőrzés után nem kell szankciókkal számolnia. "Ezen kimentési ok teszi lehető vé, hogy a munkavállaló érdekkörébe n
felmerült okból elmaradt béremelés egy ésszerű határon belül kimenthető legyen" - áll a törvényjavaslatban.

Rogán már korábban beígérte a törvényjavaslatot

A szóban forgó törvényjavaslat benyújtása nem meglepetés. Idén február 16-án hozta létre a kormány a bér- és adómonitoring-bizottságot, amelynek vezetője Rogán Antal lett, aki az elmúlt hónapokban több interjúban és sajtótájékoztatón is utalt arra, hogy azoktól a cégektől, amelyek nem teljesítik az OÉT-megállapodásban foglalt négy-hat százalékos bruttó béremelést, esetleg megvonnák az uniós támogatásokat egy - várhatóan májusra elkészülő - törvényjavaslat segítségével. Márciusban Balla Mihály, aki a bérmonitoring-bizottság egyik tagja, az [origo]-nak azt mondta: nagyon messze vannak a törvényjavaslat kidolgozásától, egyelőre hétről hétre dolgozzák fel az adatokat, majd ezután vizsgálják meg a lehetőségeket.

A munkáltatók pedig korábban jelezték, hogy nem örülnének egy ilyen javaslatnak. A munkáltatók egy részét képviselő Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc márciusban az [origo]-nak azt mondta: ha életbe lépne egy ilyen bérszabályozás, akkor húsz évvel visszaforgatnánk az idő kerekét. "Ha lesz jogszabály, az biztos, hogy mi minden jogi eszközt felhasználunk arra, hogy ezt megakadályozzuk. Ebbe beleértem azt is, hogy esetleg az Alkotmánybírósághoz fordulunk" - fogalmazott márciusban Dávid Ferenc, és hozzátette: a munkabér nem kompenzáció tárgya, az piaci kategória, amely a gazdasági folyamatok alakulásának az eredménye.

Még a munkavállalók érdekeit képviselő Liga Szakszervezetek elnöke, Gaskó István is kritizálta a kormányzati politikusok tervét. Gaskó márciusban közölte: "A béremelési javaslatokat támogatjuk, de hogy törvénnyel kényszerítsenek cégeket a béremelésre, azzal kapcsolatban annyit mondok, jobb, ha a kormány nem avatkozik törvénnyel az ilyen bérügyekbe."


Csak hab a tortán, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsot a kormány pár hete már felszámolta, a minimálbér és kötelező bérminimum megállapításának jogát magára ruházta, a "bérajánlás" mint fogalom pedig a szociális partnerek kizárásával értelmét vesztette.

Hivatkozás: http://www.origo.hu/allas/20110620-rogan-tobb-tarsaval-beremeles-osztonzeset-celzo-torvenyjavaslatot-nyujtott-be.html

Letölthető állományok:

03589_Torvenyjavaslat.pdf (298 kb)

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 100.26.182.28 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »