Budapest: 19.83°
HUF/EUR: 329.34
szechenyi
Hírek » Részletek

Munkából élnénk - nemzetközi konferencia


A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája – a Munkástanácsok Országos Szövetségével, mint társrendezővel közösen – 2011. augusztus 30-án 10 órától “Munkából élnénk!” címmel nemzetközi konferenciát szervezett az új munkatörvénnyel kapcsolatban.

Gaskó István, a Liga elnöke hangsúlyozta: a munkamorált, a munka intenzitását, eredményességét, hatékonyságát dönti el a Munka törvénykönyve, de a tervezet, jelenlegi formájában a lehető legrosszabb üzenet ezekre a tényezőkre nézve. Az Mt. minisztériumi tervezete csorbítja a munkavállalói jogokat, beleértve a kollektív jogokat, valamint csökkenti a pótlékokat, a béreket. Gaskó István hozzátette: a mostani tervezet a Polgári törvénykönyv szabályaihoz próbálja közelíteni a munka világát, ugyanakkor a Ptk. egyenrangú felek jogviszonyát szabályozza, míg a munka világában a munkaadó és a munkavállaló nem egyenrangú partnerekként jelennek meg. Reményét fejezte ki, hogy a tervezet jelenlegi formájában nem kerül a parlament elé. Elmondta azt is, hogy a keddi nemzetközi konferenciára a tervezet készítőit is meghívták, ők azonban "elzárkóztak előle". Hozzáfűzte: Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert is meghívták, aki annyit válaszolt, hogy nem vesz részt, és helyettest sem küld. A Liga elnöke úgy fogalmazott, hogy a javaslat majdnem "kinyírja" a szakszervezeteket, míg az érdekegyeztetés jövőbeli terepének szánt Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alkalmatlan a munka világát érintő kérdések érdemi kitárgyalására. Gaskó István kiemelte: a Liga is újra sztrájkot, tiltakozó akciókat kezd, ha nem születik érdemi kompromisszum az Mt.-ről.


   
Palkovics Imre, a MOSZ elnöke az Mt. tervezetét "Tesco gazdaságos" javaslatnak nevezte, utalva arra, hogy többek között a Tesco munkajogásza is részt vett annak elkészítésében. Hangsúlyozta: tűrhetetlen, hogy a munka világát, egy "szűk befektetői kör" érdekei szerint alakítsák át. Elmondta: a döntéshozóktól azt kérik, hogy üljenek le az érintettekkel, és vegyék sorra, hogy mely pontokon kell megváltoztatni az Mt.-t az ország versenyképességének érdekében. De nem megengedhető, hogy a szabályok korszerűsítése alatt a Kádár-rendszer, vagy a feudális viszonyok visszahozását értsék - fogalmazott. Az Mt. tervezete jelenlegi formájában embertelen, keresztényietlen, és alattvalóvá teszi a munkavállalót, miközben szerződéses szabadságról beszél - hangsúlyozta Palkovics Imre. Beszélt arról is, hogy mindenkivel együttműködnek, aki tisztességes vitát szeretne, de ha ez nem jön létre, akkor összefognak, és más nyomásgyakorló eszközökhöz folyamodnak.

Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség, az  ITUC főtitkára szerint a dialógust a kormány verte szét. Az alapvető sztrájkjogot a törvényen kívül szabályoznák, és ez nem felel meg az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) előírásainak. Ezekre az alapokra nem lehet szociális, demokratikus jövőt építeni. A kormányt alighanem nem érdeklik ezek a jogok, s nem törődik a következményeivel. A régióban mindenhol megsértik a munkavállalói jogokat. A Világbank írja például az ukrán foglalkoztatási törvényeket, ami nonszensz. Burrow ezért levelet írt az ILO-nak, amelyikben kéri, hogy készítsenek egy nemzetközi összehasonlító tanulmányt, mert: „hihetetlen, mi mindenre képes a hatalom.”

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a versenyszféra szakszervezeteivel akarnak tárgyalni. Ott ugyanis vannak olyan közös érdekek, amelyek alapján meg lehet egyezni. Demján viziója szerint 2040-ben az Európai Unióban megtermelt GDP a világénak pusztán 5 százalékát fogja adni. A kínai ennek a 2,5-szöröse lesz egy főre vetítve, de az USA-é még ezt is meghaladja. A hatalmas átrendeződés nem hordoz jó kilátást sem a magyar vállalkozóknak, sem a magyar munkavállalóknak.

Szerinte probléma, hogy a nyugati világban menedzseruralom van, nincsenek igazi tulajdonosok, s ezért a vállalatoknál is választási ciklusok vannak. Ez volt a válság kirobbanásának is az oka. Magyarország nem ment át az alapvető reformokon, s ezért ma a legsebezhetőbb, mert senki sem védi meg senkit, s az adósságot is bevasalják rajta. A szakszervezetek és vállalkozók is Magyarországon szeretnének boldogulni. Ez a közös alap – fogalmazott Demján Sándor. Szerinte nincs vita abban, hogy nem lehet a védett kort eltörölni, a gyermekvállalást elő kell segíteni, a képzésükben pedig azonos jogokat kell élvezni.

Kijelentette, hogy az államnak integráló vállalatokat kell létrehozni, mert ez egy tőkeszegény ország, ahol 40 százalék a külföldi finanszírozás. Termelnünk kell, de ehhez európai szinten kell megfizetni a szakmunkát. Amikor viszont nem produktív embereket képeznek nagy számban, az nem liberalizmus, hanem lopás. A foglalkoztatási szerkezet helyreállításához egymillió termelő fizikai munkás kell, de ma nincs meg a termelő munka tisztelete – szögezte le a VOSZ elnöke. Elmondta, hogy a szövetség érdekelt az erős szakszervezetekben. Az üzemi tanács nem jó megoldás, mert a demokratikus tripartit rendszerből az üzemi tanács kilóg. Vezessék be a szolidaritási adót is a magasabb jövedelműeknél. Aki viszont tud dolgozni és van munkaalkalma, az dolgozzon. A kulcskérdés a kkv-nél lévő szabályoknál le kell rögzíteni az alapjogokat, s a családi vállalkozásokra ki kell dolgozni a foglalkoztatás feltételeit, s a szakszervezetek működését e területen. Végül kifejtette, hogy a nemzeti tőke tisztességesebben nyúl a foglalkoztatáshoz, mint a racionalizáló multik. Kell új Munka törvénykönyv, de közösen kialakított és elfogadott szabályokkal.

Lehoczkyné Kollonay Csilla az ELTE és a CEU egyetemi tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország jelenleg is megsérti a korábban aláírt Szociális Charta 6. cikkelyét, amely előírja, hogy a kormány köteles a munkáltatók és a szakszervezetek konzultációját biztosítani a munkahelyitől az országos szintig.

Munkajogi előadásában sorra vette azokat a pontokat a Munka Törvénykönyve tervezetében, amelyek minden fejlett demokráciában tanult munkajogász számára elfogadhatatlanok, de legalábbis erősen megkérdőjelezhetőek. Ilyen például az egyenlő felek közötti szerződési elv átemelése a Munka Törvénykönyvébe, amely éppen azért fejlődött ki és vált külön törvénykönyvvé, mert a jogalkotók felismerték és elismerték, hogy a munkaadó és munkavállaló közötti alkuban olyan erős egyensúlyeltolódás van, amely szükségessé teszi az állam szabályozó és védő közbelépését a munkavállaló oldalán.

A konferencián ezenkívül részt vett többek között még Patrick Istchert, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkár- helyettese, valamint Mark Levin, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) budapesti regionális központjának igazgatója, valamint az országos szakszervezeti konföderációk elnökei, akik mind egyetértettek abban, hogy a szociális párbeszéd nem csak egy elkerülhetetlen eszköz egy XXI. századi demokráciában, hanem tények igazolják, hogy hasznos mind a nemzetgazdaságra nézve, mind pedig a munkáltatók profitjára és a munkavállalók életkörülményeire nézve is.


Letölthető állományok:

Konferencia_programterv.doc (1666 kb)
Mt_terv_eloadas.ppt (165 kb)
NovelaZP_anglicky.ppt (204 kb)
Cimkék: Munka törvénykönyve munka konferencia
Galéria

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.147.29.160 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »