Budapest: 12.2°
HUF/EUR: 339.71
szechenyi
Hírek » Részletek

32 órán múlik az országos sztrájk


Az országos pedagógussztrájk veszélye nem múlt el, a tanárok túlterhelésének törvénybe kerülése lehet a gyutacs a megmozduláshoz. A szakszervezetek szerint 30-40 ezer pedagógus állása van veszélyben.

Kifogásolják a valós egyeztetés elmaradását, és rossz iránynak tartják a közoktatási koncepció által leírtakat. Keserű évnyitó beszélgetés a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet vezetőjével.

Többször is felmerült az utóbbi években, a nyáron az oktatási kormányzat is utalt arra, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a pedagógusok csak egy kisebb körének érdekeit képviseli. Mekkora pontosan a taglétszámuk?

Mendrey László (PDSZ): Hoffmann Rózsa azt is mondta nyáron, hogy nem tekint bennünket legitim tárgyalópartnereknek a csekély taglétszámok miatt. A PSZ és a PDSZ a két legnagyobb érdekvédelmi szervezet, de ha hozzávesszük még a másik három kisebb, pedagógusokat képviselő szakszervezetet is, akkor ennek az ötösnek – a májusban formálisan is megalakult - szakszervezeti szövetsége már lefedi az országban tanító mintegy 140 ezer pedagógus több mint felét. Erre azt mondani, hogy nem legitim, az sajátos megközelítés. De, hogy konkréten is válaszoljak: a PDSZ 23 ezer tagot tudhat magáénak.

És a PSZ?

Galló Istvánné (PSZ): A nyugdíjas tagokkal együtt nekünk több mint 50 ezer tagunk van. Tavasszal volt egy reprezentativitásvizsgálat, amelyen 39 ezer tagot tudtunk regisztrálni. Ez nem a teljes létszám, mert ebben nincsenek benne a kiszervezett, nem közalkalmazotti státuszú kollégák, technikai dolgozók, illetve azok, akik nem töltötték ki időben a megfelelő űrlapokat. De szerintem sem azt kellene forszírozni, hogy legitimek vagyunk-e vagy sem. A jelenleg még hatályos törvények alapján a szakszervezetekkel egyeztetési kötelezettsége van a kormányzatnak. Azt is mondhatnám, hogy mulasztásos törvénysértést követ el az Orbán-kormány – és nem csak a közoktatás területén -, amikor sorozatosan megkerüli az egyeztetéseket.

Egyeztetés: hol volt, hol nem volt

Az oktatási államtitkár ezzel szemben azt mondja, hogy soha nem látott, széles körű nemzeti konzultáció volt az oktatási törvényekről, s ennek részeként a szakszervezetekkel is többször tárgyalt. Hol az igazság? Most tárgyaltak vagy sem?


ML: A kérdőíves módszerek nem tekinthetők érdemi érdekegyeztetésnek. Legutóbb ilyen volt a szociális konzultáció, amelynek eredményéről egyébként azóta sem értesültünk, valamint ilyen volt az államtitkárság által az igazgatóknak kiküldött rapidkérdőív. Az sem egyeztetés, hogy e-mailben vártak hozzászólásokat a vitaanyagokhoz. Az érdekegyeztetés ugyanis arról szól, hogy leülünk egy asztalhoz, érveket ütköztetünk, vitázunk és valamiben megegyezünk. Velünk ilyen nem volt.

GI: Egyeztetésféle a közoktatási törvény tervezetéről két alkalommal történt, a Közoktatási Érdekegyeztető Tanácsban, illetve a Közoktatás-politikai Tanácsban. Ez utóbbi egy tanácsadó testület, tehát nem egyeztetési színtér. Ha az államtitkár elővenné az ezekről szóló jegyzőkönyveket, jelenléti íveket, és a nyilvánosság elé tárná, kiderülne, hogy hol az igazság az egyeztetésről folyó vitában. Hoffmann Rózsa ugyanis ezzel kapcsolatban a szakszervezeteket folyamatosan meghazudtolja.

32 órán múlik a sztrájk

Június 5-én, pedagógusnapon demonstrációt tartottak többek között az egyeztetés hiánya, illetve a tanári óraszám emelése ellen tiltakozva. Ott elhangzott az is, hogy szeptemberben országos pedagógussztrájkkal is nyomatékot adnak a véleményüknek. Nem sok minden változott sem az egyeztetésben, sem a tanári óraszámok (iskolában töltendő idő) tekintetében. Sztrájkról mégsem hallani. Elálltak ettől a szándékuktól?


ML: A „corpus delicti” valóban az óraszámemelés kérdése, aminek tervét hivatalosan nem cáfolta, igaz nem is erősítette meg senki. Ez egy olyan pont, ami ellen határozottan fel kell lépnünk. De sztrájkot hirdetni nem lehet csak úgy, mert az felelőtlenség. Várni kell a konkrét kormányzati lépésekre.

GI: Májusban Hofmann Rózsa kategorikusan kijelentette, hogy amíg a kormány nem fogadja el, nem adja oda nekünk a közoktatási koncepciót. A júniusi tüntetés előtt egyébként mindketten voltunk nála, le akart beszélni minket a demonstrációról. Én akkor kifejtettem neki, hogy mit jelent szerintem a valós érdekegyeztetés, és hogy a koncepció kormányjóváhagyása után ennek lehetősége erősen beszűkül vagy semmissé válik.

Szóval akkor lesz sztrájk, ha a kormány elfogadta a koncepciót, benne a 32 órás iskolában töltött idővel?

GI: A tanári óraszámok emelését Hoffmann Rózsa sokáig elfogadhatatlannak nevezte. Nem is tőle, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériumtól hallottuk, hogy 28 órára emelnék a kötelező óraszámot. Leírt anyagban egyébként sehol nem találkoztunk vele, csak a sajtóból értesülünk róla, mint ahogy a különböző oktatást érintő tervekről, ötletekről, szándékokról. Az biztos, hogy a kollégáinkat a leginkább a munkaterhek további növelése érinti. Ha ezt jogszabályban rögzítik, nem kizárt egy nagyon erőteljes szakszervezeti tiltakozás.

Puzzle az oktatás jövőjéről

Márpedig Hoffmann Rózsa az évnyitókon kijelentette, hogy a köznevelési koncepció napokon belül a kormány elé kerül, benne a pedagógusok 32 órás heti iskolában töltendő óraszámával. 2012. szeptembertől életbe is lép a törvény.

ML: Ha ezt mondta, saját magát hazudtolta meg. Többször kijelentette, hogy a 32 órás kötelező benntartózkodás csak akkor léphet életbe, ha a pedagógus-életpályamodell is azzal egyidejűleg életbe lép. Arról pedig tudjuk most már, például Réthelyi Miklós nyilatkozatából, hogy 2013 előtt nincs rá esély. Ha a 32 óra életbe lép, akkor a szakszervezeteknek le kell ülni, és a tagságot igen komolyan mozgósítani kell egy hatásos akcióra. Emlékeztetnék arra a 2010-es felmérésre, ami bebizonyította, hogy a pedagógusok átlagosan heti 51 órát töltenek a munkájukkal az iskolában, otthon és másutt. Ha ezt 10 órával még megemelik, akkor ez már 61 óra lesz! Nem az a probléma, hogy nem akarunk dolgozni, de azért ez már a sokadik bőr, amit le akarnak húzni rólunk, másrészt a feltételek sincsenek meg arra, hogy ennyi időt az iskolaépületekben töltsünk.

GI: Egyébként a kérdés azért is bonyolult, mert hogy mi lesz az oktatással, azt úgy kell, puzzle-szerűen összerakni az Alaptörvényből, a Széll Kálmán Tervből, a szakképzést érintő elképzelésekből, az önkormányzati törvényből és a - tegnapelőtt óta Nemzeti Köznevelési Rendszer névre keresztelt - közoktatási koncepcióból. Ezek közül mindössze egy tartozik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) hatáskörébe. Mi már az első közoktatási koncepció véleményezésénél leírtuk, hogy amíg a többi jogszabály nem születik meg, addig nem szerencsés új közoktatási törvényt alkotni. Most ugyanott vagyunk. Készült egy anyag, de még nincs elfogadva az önkormányzati törvény, az alaptörvény még nincs hatályban, tehát nem lehet rendszerszinten kidolgozni a koncepciót.

Ki fog itt tanítani?

Ebből a puzzle-ból önök szerint mindenesetre a tanárok tízezreinek elbocsátása jön ki. Hoffmann Rózsa ezt határozottan tagadja, bár annyit hozzátesz, hogy a demográfiai hullámvölgy azért néhány álláshelyet veszélyeztethet. Miért gondolják, hogy ennyi pedagógust fognak elbocsátani?

GI: A szakképzés átalakítása kimondja, hogy több mint 7 ezer pedagógus elbocsátása várható. Azt is leírja, hogy a gimnáziumi férőhelyek számát negyven százalékkal csökkentenék, ez nyilván nem kevés tanári álláshely megszűnésével jár. A tankötelezettség leszállításából szintén következik, hogy kevesebb tanárra lesz szükség. Jó lenne tudni, hogy mennyi lesz a diákok óraszáma, mert ezzel is összefügg a kérdés. A tanárok kötelező plusz tízórás benntartózkodása alatt az igazgató elvileg elrendelhet egy-két szakkört, helyettesítést, túlórát, korrepetálást, tanulószobát, napközit – csak az igazgató fantáziájától függ. Azt látjuk, hogy 30-40 ezer pedagógus állása van veszélyben a következő 3-4 évben.

ML: Ráadásul alig van 25-40 éves tanár a pályán. A pedagógusok jó része 10-15 év múlva nyugdíjba megy. Ha elbocsátások lesznek, akkor nem az idősebbeket fogják elbocsátani, akiknek sok végkielégítést kell adni, hanem a fiatalabbakat. Így aztán az idősebbek nemsokára nyugdíjba mennek, utánpótlás pedig nem marad. Ki fog itt tanítani, akármilyen életpályamodell mellett? Nem gondolták át a koncepcióalkotók ezt sem.

GI: A pedagógus-életpályamodell egyébként sem teszi vonzóvá a fiatalok számára ezt a hivatást. A tanárok persze várják az életbelépését, hiszen valamennyivel megnőne ezzel a bérük. De most úgy tűnik, hogy ennek súlyos ára lesz: az ezzel járó magasabb bért az addig elbocsátandó kollégák után fennmaradó pénz biztosítja majd.

Az iskola olyan mint a foci: mindenki ért hozzá

A köznevelési koncepció és a többi emlegetett törvénytervezet nem titkolt szándéka a forrásmegvonás, de eközben az oktatás színvonalának emelkedését is célul tűzi ki. Önök nem látják ez utóbbi esélyét?

GI: A puzzle rakosgatása közben az jól kirajzolódik, hogy a közoktatásból pénzt kívánnak kivonni. Hogy ezenkívül mi az indoka a nagy átalakításoknak, az nem világos. Miért lesz az jobb például, ha az iskolák fenntartását elvonja az állam az önkormányzatoktól? És miért lesz ez olcsóbb? Ma az állami büdzsé nagyjából az 50 százalékát adja az iskolák fenntartási forrásainak, a többit az önkormányzatok gazdálkodják ki. Honnan lesz pénz a másik 50 százalékra? Onnan, hogy elvonják az önkormányzatoktól azt a pénzt is. De akkor mi az értelme az átalakításnak? Onnan lehet megtakarítás, ha a kormányhivatal kizárólag gazdasági szempontok alapján bezár, átszervez iskolákat. De még így is kérdéses, hogy nem kerül-e többe a kormányhivatalok szükségszerű felduzzasztása annak érdekében, hogy működtetni tudják az oktatási rendszert. A közoktatás színvonalának emelése pénzbe kerül.

ML: A kérdés valóban az anyagiakról szól. Azok a kistelepülések, amelyeknek semmilyen bevételük nincsen, szabadulnának az iskolájuktól. Ezt mutatja az egyre több egyházaknak átadott intézmény. Most az állam nagylelkűen felajánlja, hogy átveszi a fenntartást, de ezeknek az iskoláknak a működtetése így is rengeteg pénzbe fog kerülni. Ezt most is le lehetne utalni az önkormányzatoknak. Ez csak döntés kérdése. Szerintem az állam egyszerűen nem akarja ezt megtenni, s így hozza lehetetlen helyzetbe az önkormányzatokat. Az iskolákat pedig az állam által kinevezett komisszár-igazgatók fogják irányítani, akik azt fogják végrehajtani, amit a központból megmondanak nekik. Ha kell, bezárják az iskolát. Pedig nagyon fontos lenne, hogy a közösség bele tudjon szólni az iskolai nevelés folyamatába, lássa, hogy milyenek a pedagógusok, hogyan foglalkoznak a gyerekeikkel, és abba is, hogy ki lesz az igazgató.

Eddig se sok beleszólásuk volt a nevelőtestületeknek az igazgatók kinevezésébe. Megszavazták az ő jelöltjeiket, aztán a helyi politika döntött.

ML: Azért nagyon sok önkormányzat meghallgatta és el is fogadta a nevelőtestületek véleményét. Most viszont az a helyzet állt elő, hogy hol a nemzetgazdasági, hol a belügyminisztérium, hol különböző politikusok diktálnak egy sor fontos kérdésben a közoktatás átalakítása kapcsán, s ezzel tulajdonképpen külsősök szólnak bele a szakmai kérdésekbe. Lassan olyan érzése lesz az embernek, mint a focinál, hogy mindenki ért hozzá. Ez elég degradáló, nem értem, miért hagyja azt a Nefmi.

Tanterv és utasítás

A szerkezeti változásokon túl, jelentős tartalmi változások is várhatók az új alaptantervtől a kerettantervekig, Az államtitkár asszony azt mondta, hogy nagyon várják már ezt a pedagógusok, mert az eddigi liberális szabályok miatt sokan elbizonytalanodtak. Úgy fogalmazott például, hogy eddig elképzelhető volt olyan jogszerűen működő iskola is, ahol nem tanították Petőfit. Önök is úgy látják, hogy van egy ilyen pozitív várakozás e tekintetben?

ML: Ez a megjegyzése kifejezetten sértő a pedagógusokra nézve, nincs olyan iskola, tanár, aki ne tanította volna Petőfit. A központból előírt kötelező tananyag pedig nekem a hetvenes évek rossz emlékű „Tanterv és utasítás”-rendszerét idézi.

GI: Azzal indokolják az „egy tanterv, egy tanmenet, egy tankönyv”-világra való visszatérést, hogy ma azt csinál minden iskola, amit akar. De ez nem igaz! Ma is ott van a Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv és egy sor más szabályozó. A mostani tervekkel a magyar közoktatás sokszínűségét számolják fel. A kormány meg fogja mondani, mit, mikor, hogyan tanítsunk.

ML: A politika fokozottabban fog megjelenni az iskolában. Az állami alkalmazotti státusz elve lojalitást követel a mindenkori állammal szemben, a központi tanterveket ez az állam írja le, s aki attól eltér, el lehet bocsátani.

Arra nem válaszoltak, hogy támogatják-e a pedagógusok az önök tapasztalati szerint az új elképzeléseket vagy sem?

GI: Azt tény, hogy sok kolléga belefáradt a négyévenkénti új irányba…

ML: …és beleöregedett…

GI: … mert itt mindig négy évig tartott az új világ. Ők azt mondják, hogy elegük van, mondják meg nekik, hogy mit akarnak tőlem, és akkor majd ő megcsinálja, hagyják békén. Van egy ilyen beletörődés, ami ebből a folyamatos változásból adódik. De beletörődésre nem lehet építeni. Ha most is csak azért reformálják meg a közoktatást, mert ott van a politikai kétharmad, és nem szakmai alapon, átgondoltan, a modern kor kihívásaira reagálva, a pedagógusok támogatását megszerezve (és nem a beletörődésüket kihasználva) újítják meg, akkor ez meg fog bukni. És ezt azok a gyerekek sínylik meg, akik ott vannak ma az iskolában, és az az ország sínyli meg, amelyik 10-20 év múlva Magyarország lesz.

ML: Májusban kiderült, hogy nagyon mást gondolnak a pedagógusok, mint amit Hoffmann Rózsa tervez. Kell változás, fokozatosan, lassú átmenettel, a résztvevők támogatásával. De itt már a kormánypártokon belül is homlokegyenest más elképzelésekről hallani, nem beszélve az önkormányzatokról, a szakképzési szereplőkről, a pedagógusokról. Így keresztülvinni egy ilyen reformot, az katasztrófát, káoszt szül.

GI: Én azt látom, hogy a pedagógusok bizonytalanok, elkeseredettek. És sokszor a bizonytalanság jobban felőrli az embereket, mint egy biztos rossz ismerete.

Hivatkozás: http://www.fn.hu//belfold/20110826/32_oran_mulik_orszagos/
Cimkék: pdsz sztrájk pedagógus Mendrey
Galéria

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 34.231.247.139 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »