Budapest: 21.81°
HUF/EUR: 330.92
szechenyi
Hírek » Részletek

Mit tett a LIGA Szakszervezetek eddig?


2010 végén a LIGA Szakszervezetek még érdeklődve figyelte a kormány kialakulóban lévő gazdaságpolitikáját, azonban az időközben meghozott – munkavállalókat sújtó – döntéseit folyamatosan kritizálta, majd azokat az alkotmánybíróságon támadta meg. Az Országos Érdekegyeztető Tanács negligálásával majd megszüntetésével végül azonban a LIGA arra kényszerült, hogy demonstrációkkal és sztrájkokkal szerezzen érvényt a munkavállalók érdekeinek.

Márciusban az Európai Szociális Csúcson, Gaskó István a magyar munkavállalókat ért sérelmekre hívta fel a résztvevők figyelmét. Elmondta, hogy Magyarországon nettó és reál keresetcsökkenés tapasztalható a bevezetett egykulcsos adórendszer következtében. Elítélte a magyar kormány azon intézkedéseit, mellyel 98%-os adót terhelnek az elbocsátott köztisztviselők juttatásaira, s mindezt visszamenőleges hatállyal is megteszik, valamint a sztrájktörvény módosítása miatt is elégedetlenségét fejezte ki. A legnagyobb probléma azonban az, hogy ezek az intézkedések a magyar szociális partnerekkel történt egyeztetés nélkül születtek.

A LIGA Szakszervezetek az Alkotmánybíróságon támadta meg a különadóról (a magánszemély egyes jövedelmeinek különadója) szóló törvény első változatát, majd annak 5 évre visszamenőlegesre kiterjesztett változatát is. Hasonlóképpen támadta meg a LIGA az úgynevezett cselédtörvényt, azaz "Az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése" című törvény fejezetet. Ugyanebben a salátatörvényben szerepelt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány "átalakításáról" szóló néhány paragrafus is, amely nem összeegyeztethető a magyar alkotmány szellemiségével, így a törvénynek ezt a részét is megtámadta a LIGA az Alkotmánybíróságon.

A kormány következő súlyos intézkedése az indokolás nélküli felmondás intézményének bevezetése volt, előbb csak a kormánytisztviselőknél, majd kiterjesztve a köztisztviselőkre is. A LIGA Szakszervezetek már a tervezet megismerése idején aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a rendelkezés fokozatosan minden jogviszonyra, így az Mt-re is kiterjed majd. Ezt a beadványt végül pozitívan bírálta el az AB. Nem született viszont döntés még a sztrájktörvény módosításáról szóló beadvány ügyében.

A leghosszabb ideig az AB előtt a LIGA Szakszervezetek népszavazási kezdeményezése hevert, amelyet a nyugdíjkorhatár 62 évben való maximalizálása érdekében kezdeményeztünk. Habár az Országos Választási Bizottság átengedte a kérdést, egy magánszemély megtámadta azt az Alkotmánybíróságon, amely aztán megsemmisítette azt arra hivatkozva, hogy a kérdés nem elég egyértelmű.

Márciusban a LIGA Szakszervezetek több, nem a konföderációhoz tartozó szakszervezettel és szövetséggel akcióegységre léptek a korhatár előtti nyugdíjak védelme érdekében.

Az ebben a hónapban napvilágot látott újabb és újabb, munkavállalókat hátrányosan érintő kormányzati tervek miatt, a hat magyar szakszervezeti konföderáció az ETUC-val közösen 50.000-es létszámú demonstrációt szervezett Budapesten április 9-én, majd a LIGA részt vett a fegyveres és rendvédelmi szféra által szervezett 15.000 fős demonstráción is.

Mindeközben folyamatosan leveleztünk a kormánnyal és annak képviselőivel, annak ellenére, hogy ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak. Végül április 20-án a miniszterelnök személyesen látogatott el a LIGA Szakszervezetek székházába, ahol arról biztosította a LIGA elnökét, hogy folyamatosan egyeztetnek majd a Munka Törvénykönyvéről.

Az április végén, május elején bejelentett újabb megszorító intézkedések hatására, valamint a szociális párbeszéd elmaradása miatt a LIGA az ETUC XII. kongresszusán és az ILO 100. jubileumi ülésén is élesen bírálta a kormány gyakorlatát.

Ekkora a LIGA Szakszervezetek elérkezettnek látta az időt, hogy fenyegetéseit valóra váltsa, így a június 16-i, a konföderációk közös szervezésében létrejött országos autós felvonulások után, június 29-ére – a konföderációk közül egyedüliként – országos sztrájkot hirdetett. A sztrájkokat a megváltoztatott sztrájktörvény gumiszabályai alapján a bíróságok országszerte ellehetetlenítették, így 29-én az FRSZ koordinálásában országos félpályás útlezárásokkal demonstráltunk.

A kormány július 4-én kezdte meg a sztrájktárgyalásokat, amelyeket aztán jelentős szünetekkel nyújtva folytatott csak.

Júliusban aztán megjelent az új Munka Törvénykönyve tervezete a minisztérium honlapján, amely minden addigi tervnél durvábban korlátozná a munkavállalók jogait. A LIGA Szakszervezetek a sztrájktárgyalások felgyorsítását szorgalmazta, ellenkező esetben újabb demonstrációkat helyezett kilátásba. Az augusztusban elkészített mintegy 80 oldalas szakértői anyagot a LIGA Szakszervezetek megküldte a kormányzatnak, egyúttal nemzetközi konferenciát szervezett többek között a munkaadói oldal, az ITUC, az ETUC és az ILO képviseletével. Ezt követően az ETUC sürgetésére soron kívül fogadta Andor László foglalkoztatásért felelős EU biztos a konföderációk vezetőit, és az ILO is megkezdte vizsgálatát.

Végül szeptember 6-án a Czomba Sándor államtitkár egyeztetésre hívta a Munka Törvénykönyve tervezetéről a munkaadói oldalt és két szakszervezeti konföderációt, melynek során komoly előrelépéseket sikerült elérni. Jelenleg tehát végre elkezdődtek a háromoldalú tárgyalások a Munka Törvénykönyvének megváltoztatásáról, ám mivel ígéretekkel tele a padlás, a LIGA Szakszervezetek elnöksége október végéig adott időt a kormánynak arra, hogy ezek a tárgyalások eredménnyel le is záruljanak.


Hozzászólások 1 hozzászólás

Jóci
Ez nem sztrájk amit a szakszervezetek müvelnek. Igen is oda kel csapni. Az országot teljesen meg kel bénítani egy két hétre. Több ezer embert nem csuknak le. Üdv;

Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 184.72.212.254 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »