Budapest: 22.2°
HUF/EUR: 332.56
szechenyi
Hírek » Részletek

A szociális partnerek szerepe az európai elvek és eszközök megvalósításában


Az oktatás és a képzés értékének erősítése a munkaerőpiacon konferencia - 2011. november 24-25., Brüsszel
Az oktatási és szakképzési kérdéseket meghatározó európai szervezet, a CEDEFOP által összehívott találkozó célja volt, hogy beszámoljon a szakképzések európai harmonizációjának eredményeiről, és a szociális partnerek segítségét kérje az európai politika formálásához, népszerűsítéséhez és megvalósításához.

Bevezetőjében Nadja Hirsch, az Európai Parlament tagja elmondta, egyértelmű, Európának jobban működő munkaerőpiacra és képzettebb munkaerőre van szüksége. Kérdés, hogyan szolgálhatják az európai eszközök az oktatási intézmények és rendszerek rugalmasságát, relevanciáját és modernitását? Hogyan szolgálhatják ezek az eszközök az egyének mobilitását és élethosszig tartó tanulását? Mit várnak a szociális partnerek az európai eszközöktől és elvektől, és hogyan tudnak hozzájárulni ezen elvek megvalósulásához?

Ezután az európai munkáltatók (Business Europe) álláspontja következett. Elhangzott, Európában 9 millió a fiatal munkanélküliek száma, amely 40 százalékos fiatal munkanélküliségnek felel meg, de a munkáltatók nem gondolkodnak eléggé a képzés fejlesztésében. A dublini alapítvány adatai szerint legtöbbet 1995-ben fektettek a cégek a képzésbe, azóta ez a szám csökken. Amit az európai szabályozás jelent, az több mint szimbolikus akció, annak az útnak a kialakítása, amely a leginkább hatékony a célok eléréséhez. Vannak országok, ahol nagyon hatékony a szakképzési rendszer. Ugyanakkor a rendszerek modernizálásához sok pénz kell, így kérdés, hogyan lehetne az EU alapjaival segíteni ezt a folyamatot.

Luca Visenti konföderációs titkár elmondta, az ESZSZ szerint ez fontos kezdeményezés, mert a szociális partnerek a munkaerőpiac meghatározó szereplői. Továbbá a kormányok felelősségét hangsúlyozta, mert alapvető feladatuk a szakképzés rendszerének átformálása. A szakszervezetek a szociális dialógust nagyon fontosnak tartják, de fontosnak tartják a kétoldalú dialógust is. Továbbá széles körű hálózatot tartanak fenn, annak értekében, hogy a különböző országokban elért eredményeket a tagjaikkal megismertessék.

Elhangzott, 2010 decemberében Bruge-ben írták alá a szakképzés minőségbiztosításáról szóló megállapodást (ECQVET). Európában minden ország fenntart nemzeti szakképesítési keretrendszert (NQF). Viszont az Európai Szakképesítési Keretrendszerhez (EQF) jelenleg csak a következő országok csatlakoztak: Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Franciaország, Írország, Lettország és Litvánia, Málta, Hollandia, Portugália és az Egyesül Királyság. A többi országnak a következő két évben kell csatlakoznia ehhez, mivel az európai rendszer 2012-ben indul el. Az európai keretrendszerben 8 képzési szint került meghatározásra – Magyarországon is –, de néhány országban 5-12 képzési szintet határoztak meg a partnerek.

Jens Bjornavold, a CEDEFOP képviselője elmondta, a szervezet nem csak a nemzeti keretek kialakítását segíti, tágabban gondolkodik. Ki kell alakítani az élethosszig tanulás keretrendszerét, a minőségbiztosítás keretrendszerét és vizsgálni kell, hogyan lehet relevánssá tenni a szakképzésben oktatottakat. Továbbá, hogyan lehet a létező közös európai eszközökkel a kitűzött célokat megvalósítani. Elmondta, ezt az érdekelt szervezetek közös tárgyalóasztalhoz ültetése nélkül nem lehet.

A szakképzések harmonizációjának története

  • 2001/2002-ben a képzés kimeneti mérésének elve lett elfogadva.
  • 2004-ben az Europass bizonyítvány,
  • 2008-ban az Európai Képesítési Keretrendszer 
  • 2009-ben a minőségbiztosítási referenciakerete,
  • 2004-ben (2010) lett elfogadva a nem formális és informális tanulás értékelésének elvei,
  • 2009-ben az európai szakképesítési keretrendszer, valamint a szakképzési minőségbiztosítási referencia-keretrendszer,
  • 2010-ben ESCO, a foglalkozások közös terminológiája került elfogadásra.

Elhangzott, az ECVET rendszer individuális rendszer, és ez a kreditrendszer Európában egyre fontosabb. Az Europass bevezetése pozitív tapasztalatot hozott, ám az országok különböző mértékben használják. A rendszer 10 éve működik az Európai érában, de fejleszteni nem lehet elszigetelten. Hogyan lehet a globális kihívásokkal szembesíteni? Kellenek-e eszközök? A 2011-ben a 10 legkeresettebb szakma még nem létezett 2004-ben! Milyen eszközök kellenek a versenyképesség növeléséhez?

Ami történt eddig, hogy általánosan elfogadottá vált a végzettség „kimeneti megközelítésének” elve. Ma az oktatás a bemenet által, valamint a tartalom által meghatározott. Ugyanakkor, ha az EVCET kreditrendszert csak pontokra bontjuk, a legfontosabb részét leegyszerűsítjük a folyamatnak. Miért mérjük a teljesítményt és a tudást pontokban? Németországban például, ahol 1.6 millió tanuló szerez szakképzettséget, néhány cég úgy gondolja, alapvető a szerepe, de vannak, akik szerint csak kiegészítő a szerepe. Sok képzettség nincs formálisan lepapírozva. Portugália és más országok is ebben előreléptek, de Németország lemaradt.

Gerhard Riemer a német munkáltatók képviselője elmondta, ellentétek vannak országos szinten is a gazdasági miniszterek konferenciája, a szövetségi állam, és a tartományok vezetői között a szakképzés értékelésében. Lehet, hogy a görög és latin tudás értékesebb, mint egy bonyolult gépet kezelni, de ez utóbbinak van értéke az üzlet szempontjából. A szociális partnereknek nem az a feladatuk, hogy támogassák a változásokat, hanem, hogy formálják őket. Elhangzott, néhány országban kettős bizonyítványt adnak ki, amely jelzi a bizonyítvány értékének az oktatási rendszerben és a szakképzési rendszerben elfoglalt helyét is.

Néha még meg kell győzni az iskolákat, a szociális partnereket, hogy írják le a szakmai kompetenciákat, a különböző gyakorlati fogásokat, de vannak szociális kompetenciák is. Például közös döntéshozás, és vannak egyéni kompetenciák is, például a kritikai elemző gondolkodás.  Bizonyos szintekig ezeket teljesíthetik az egyének úgy is, hogy soha nem vesznek részt oktatásban. Több országban bizonyos szintek azok számára vannak fenntartva, akik felsőoktatásból érkeztek. Németországban a tartományi szinten dől el sok képesítés besorolása, ami problémás.

Laurence Martin elmondta, Franciaországban paritásos alapon működik a szakképzés menedzselése. A franciák az oktatási és a képzési feladatok között különbséget tesznek. A szakképzés lehet kiegészítő de nem helyettesítheti az oktatás szerepét. A szociális partnerek találkozója elengedhetetlen, negyven éve így működik: a partnerek az összes szerződést és megállapodást együtt írják alá. A partnerek aktív szerepet vállalnak. Élethosszú orientáció – életvezetés eszközök számára léteznek pénzügyi alapok, amelyeket közösen kezelnek. Az Europass rendszerbe integrálni kellene még más kompetenciákat is. A fiatalokat érdekeltté kell tenni az európai programokban. Kérdés, hogyan fejlesztik ki az európai eszközöket, mit szeretnének a szakszervezetek, hogyan lehet optimalizálni azt a képzést, amelyet a fiatalok választottak.

A vitában elhangzott, a kezdeti és a szakmai képzés közötti átmenetet meg kell könnyíteni, nem pragmatikus, hanem nagyon strukturált bizonyítványrendszer létezik. Olyan kell, amely a munkavállaló valódi szükségletére épít. És amit elismernek a szektorban, azt államilag is elismerik.

Azon az országokkal, amelyek nem bizotsítanak validált képzettséget, problémák lehetnek, mert ezek nem tartanak lépést a technológiai fejlődéssel. 2003-óta létezik az a rendelkezés, hogy az értékelés, önértékelés után, valorizálni kell a végzettséget. (Tehát tanúsítani, mit ér a munkaerőpiacon) Ugyanis a kompetencia fontosabb, mint a szakképzettség önmagában!

Ez után munkacsoportokban folytatódott a munka. Az első munkacsoport azt tanulmányozta, hogy az európai határozatok, és egyéb eszközök mennyiben járulnak hozzá a nemzeti szintű keretrendszer átalakításához. Loukas Zahilas, aki az ESZSZ részéről oktatási és szakképzési kérdésekkel foglalkozik, nyitotta meg. A magyar részről elhangzott, a jobboldali kormány megszüntette az országos szintű szociális dialógust, a szakképzés tartalmi kidolgozását és értékelését a kamarára bízta. A vitában elhangzott, veszélyes folyamat, ha másik szereplő lép a szociális partnerek helyébe, kérdéses, hogyan lehet visszaállítani a dialógust szakszervezeti szinten.

Bolgár részről elhangzott, nincs elég felkészült szakértő a szakszervezetek részéről. A szociális partnerek bevonása valójában követelmény. És fontos, hogy a szakszervezetek kapjanak támogatást a szakmai munkához. A kérdés, hogy van-e erre lehetőség. Elhangzott, az ágazati dialógust is fel kell fejleszteni. Tudni kell, hogy a Thesszalonikiben működő CEDEFOP központ is a szakszervezeti nyomásra lett megalakítva. Fontos értékelni a nem formális képzéseket is. Elhangzott, Litvániában a minisztérium a felelős a szakképzés fejlesztéséért, de ha a koncepcióból kihagyják a szakszervezeteket, akkor mi az esély arra, hogy beleszólásuk lehessen. Sok szerződés záradékában benne van, hogy a szociális partnerek bevonásával kell azt végrehajtani. Franciaországban erős az együttműködés, ezért a szociális partnereknek van lehetőségük az európai intézményrendszert alakítani. A szociális partnereket be kell a folyamatba vonni, a szó tágabb értelmében, és nem csak tájékoztatni.

A második nap a munkacsoportok beszámolója hangzott el, majd a munkavállalók és a munkáltatók képviselői szóltak a vitához. Benedikte Steiner a Norvég Szakszervezetek részéről elmondta, különbséget kell tenni a szociális partnerek bevonása között. Tisztázni kell, hogy kik a szociális partnerek, nem a civil szervezetek és nem a szakmaiak. Fel kell erősíteni a szociális partnerek szerepét. Olyan környezetet kell teremteni, amely a hosszú távú fejlődés feltételeit lehetővé teszi. A a fragmentációt el kell kerülni, keresni kell a szinergiákat a különböző eszközök között. Az Európa 2020 elveit be kell tartani, hogy megreformálhassuk az oktatást.

Thomas Mayr az UAPME képviselője elmondta, a folyamat elején tartunk még, és bár az Europass formula többmilliószor lett letöltve az internet oldalról, talán ha 3-4 százalékban használják a munkáltatók. Az Európa 2020 terv szerint a periódus végére 40 százalék lesz a felsőoktatást elvégzett munkavállalók aránya. A munkáltatók nagyon támogatják az értékelési és minőségbiztosítási rendszerek bevezetését, mert könnyebbé teszi a munkáltatók számára a munkavállalók alkalmazását.

A konferencia végén a CEDEFOP vezetői és a szociális partnerek értékelték a szakképzés európai fejlesztésének tapasztalatait. Christian Lettmayr igazgató elmondta, a munkaerőpiac nem jó csatlakozásai nem csak a világgazdasági válságtól, de az egyéntől függnek. Az oktatásnak és annak értékelésének valamit kell kezdenie a szakképzéssel, és azzal, hogy találjon is munkát a kiképzett. A konferencia végén a szociális partnerek véleményezték a CEDEFOP a témakörben tett ajánlását, de annak elfogadására nem került sor.

Kozák László 


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 35.153.135.60 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »