facebook_36 youtube_36 twitter_36 indavideo_36 bloghu_36 linkedin_36 android_36 ios_36

Budapest: 13°C
HUF/EUR: 315.69
Hírek » Részletek

Az új Mt. története


2010 végén a LIGA Szakszervezetek még érdeklődve figyelte a kormány kialakulóban lévő gazdaságpolitikáját, azonban az időközben meghozott – munkavállalókat sújtó – döntéseit folyamatosan kritizálta, majd azokat az alkotmánybíróságon támadta meg. Az Országos Érdekegyeztető Tanács negligálásával majd megszüntetésével végül azonban a LIGA arra kényszerült, hogy demonstrációkkal és sztrájkokkal szerezzen érvényt a munkavállalók érdekeinek.

Márciusban az Európai Szociális Csúcson, Gaskó István a magyar munkavállalókat ért sérelmekre hívta fel a résztvevők figyelmét. Elmondta, hogy Magyarországon nettó és reál keresetcsökkenés tapasztalható a bevezetett egykulcsos adórendszer következtében. Elítélte a magyar kormány azon intézkedéseit, mellyel 98%-os adót terhelnek az elbocsátott köztisztviselők juttatásaira, s mindezt visszamenőleges hatállyal is megteszik, valamint a sztrájktörvény módosítása miatt is elégedetlenségét fejezte ki. A legnagyobb probléma azonban az, hogy ezek az intézkedések a magyar szociális partnerekkel történt egyeztetés nélkül születtek.

A LIGA Szakszervezetek az Alkotmánybíróságon támadta meg a különadóról (a magánszemély egyes jövedelmeinek különadója) szóló törvény első változatát, majd annak 5 évre visszamenőlegesre kiterjesztett változatát is. Hasonlóképpen támadta meg a LIGA az úgynevezett cselédtörvényt, azaz "Az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése" című törvény fejezetet. Ugyanebben a salátatörvényben szerepelt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány "átalakításáról" szóló néhány paragrafus is, amely nem összeegyeztethető a magyar alkotmány szellemiségével, így a törvénynek ezt a részét is megtámadta a LIGA az Alkotmánybíróságon.

A kormány következő súlyos intézkedése az indokolás nélküli felmondás intézményének bevezetése volt, előbb csak a kormánytisztviselőknél, majd kiterjesztve a köztisztviselőkre is. A LIGA Szakszervezetek már a tervezet megismerése idején aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a rendelkezés fokozatosan minden jogviszonyra, így az Mt-re is kiterjed majd. Ezt a beadványt végül pozitívan bírálta el az AB. Nem született viszont döntés még a sztrájktörvény módosításáról szóló beadvány ügyében.

A leghosszabb ideig az AB előtt a LIGA Szakszervezetek népszavazási kezdeményezése hevert, amelyet a nyugdíjkorhatár 62 évben való maximalizálása érdekében kezdeményeztünk. Habár az Országos Választási Bizottság átengedte a kérdést, egy magánszemély megtámadta azt az Alkotmánybíróságon, amely aztán megsemmisítette azt arra hivatkozva, hogy a kérdés nem elég egyértelmű.

Márciusban a LIGA Szakszervezetek több, nem a konföderációhoz tartozó szakszervezettel és szövetséggel akcióegységre léptek a korhatár előtti nyugdíjak védelme érdekében.

Az ebben a hónapban napvilágot látott újabb és újabb, munkavállalókat hátrányosan érintő kormányzati tervek miatt, a hat magyar szakszervezeti konföderáció az ETUC-val közösen 50.000-es létszámú demonstrációt szervezett Budapesten április 9-én, majd a LIGA részt vett a fegyveres és rendvédelmi szféra által szervezett 15.000 fős demonstráción is.

Mindeközben folyamatosan leveleztünk a kormánnyal és annak képviselőivel, annak ellenére, hogy ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak. Végül április 20-án a miniszterelnök személyesen látogatott el a LIGA Szakszervezetek székházába, ahol arról biztosította a LIGA elnökét, hogy folyamatosan egyeztetnek majd a Munka Törvénykönyvéről.

Az április végén, május elején bejelentett újabb megszorító intézkedések hatására, valamint a szociális párbeszéd elmaradása miatt a LIGA az ETUC XII. kongresszusán és az ILO 100. jubileumi ülésén is élesen bírálta a kormány gyakorlatát.

Ekkora a LIGA Szakszervezetek elérkezettnek látta az időt, hogy fenyegetéseit valóra váltsa, így a június 16-i, a konföderációk közös szervezésében létrejött országos autós felvonulások után, június 29-ére – a konföderációk közül egyedüliként – országos sztrájkot hirdetett. A sztrájkokat a megváltoztatott sztrájktörvény gumiszabályai alapján a bíróságok országszerte ellehetetlenítették, így 29-én az FRSZ koordinálásában országos félpályás útlezárásokkal demonstráltunk.

A június 29-re meghirdetett sztrájkra válaszul a kormány kijelölte delegációját, és július 4-én reggel 8-kor megkezdődtek a tárgyalások a kormány és a szakszervezetek között a Munka Törvénykönyve módosításáról, a korengedményes, korkedvezményes és szolgálati nyugdíjról, illetve az országos érdekegyeztetési rendszer átalakításáról. Az első fordulóban nem született megállapodás, de a szakszervezetek mindenképpen pozitívumként értékelték, hogy az elmúlt egy év gyakorlatával szemben, a kormány legalább megkezdte a tárgyalásokat a szakszervezetekkel.

Júliusban aztán megjelent az új Munka Törvénykönyve tervezete a minisztérium honlapján, amely minden addigi tervnél durvábban korlátozná a munkavállalók jogait. A LIGA Szakszervezetek a sztrájktárgyalások felgyorsítását szorgalmazta, ellenkező esetben újabb demonstrációkat helyezett kilátásba. Az augusztusban elkészített mintegy 80 oldalas szakértői anyagot a LIGA Szakszervezetek megküldte a kormányzatnak, egyúttal nemzetközi konferenciát szervezett többek között a munkaadói oldal, az ITUC, az ETUC és az ILO képviseletével. Ezt követően az ETUC sürgetésére soron kívül fogadta Andor László foglalkoztatásért felelős EU biztos a konföderációk vezetőit, és az ILO is megkezdte vizsgálatát.

Habár időben megküldtük részletes szakmai kritikánkat az új Munka Törvénykönyve tervezetéhez a minisztériumnak, az augusztus 11-i tárgyaláson nem sikerült előbbre jutni. A minisztérium képviselői ugyanis még nem dolgozták fel az írásos észrevételeket, ennek hiányában pedig nehézkes érdemben tárgyalni. A szakszervezetek egyértelműen elutasították a tervezetet és előzetes, háromoldalú politikai és szakmai egyeztetést követeltek, amelynek alapján elkészülhetne egy tárgyalásra egyáltalán alkalmas javaslat.

A találkozó zárásaként - Kardovács Kolos helyettes államtitkár úr felhatalmazása híján - sajnos még abban sem sikerült megállapodni, hogy lesz-e és ha igen, mikor lesz folytatás. A szakszervezetek javaslata mindenesetre az volt, hogy miután sikerült feldolgozni az írásban megküldött javaslatokat, rögtön azután találkozzanak a felek újra, kibővülve a munkaadók képviselőivel.

Nemhiába a folyamatos levelezés, figyelmeztetések, demonstrációk, sztrájkbejelentés, félpályás útlezárás, nemzetközi nyomás: szeptember 6-án végre megkezdődtek a háromoldalú tárgyalások az új Munka Törvénykönyve tervezetéről, ezúttal a kormány részéről államtitkári szinten, felhatalmazással.

A találkozón alapelvként mindhárom fél egyet értett abban, hogy semmilyen változtatás nem eredményezheti a bérek csökkenését - gondolva például a műszakpótlékok csökkentésére és megszüntetésére. A munkáltatókkal azt is sikerült tisztázni, hogy a tervezettel ellentétben nem lehet korlátlanul növelni a munkavállalók kártérítési felelősségét, vagy hogy a nyugdíjkorhatár emelése mellett nem lehet eltolni a szabadság mértékének növelését akár csak egy évvel sem. A túlóra kifizetése helyett, annak szabadidővel való megváltása kapcsán felmerült, hogy ez kizárólag a munkavállaló egyértelmű és egyoldalú kérésére történhessen, ahogyan a rendes szabadság egy részének adott évet követő kivételének a lehetősége is.

A munkáltatói rendes felmondás esetén - a mai megbeszélésen elhangzottak szerint - továbbra is valós és egyértelmű indoklást kell adnia a munkáltatónak, és egy esetleges munkaügyi per esetén megmarad a bizonyítási kényszer a munkáltató oldalán.

Mindezek mellett kompromisszum kezdett körvonalazódni az elrendelhető maximális túlóra terén is, amennyiben a minisztérium és a munkáltatók mindenképpen növelnék a jelenlegi 200 órás keretet, de nem 300 órára.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban szeptember 14-én folytatódtak a tárgyalások a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel. Az egyeztetésen számos kérdésben - például rendkívüli munkavégzés, műszakpótlék, szabadság - közeledtek az álláspontok, a legtöbb vita azonban várhatóan a szakszervezetekre és az üzemi tanácsra vonatkozó szabályok kapcsán lesz.
Az egyeztetésen a szakszervezetek közül a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) vezetői vettek részt, de Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke képviselte az Autonómokat, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF), és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést (ÉSZT) is. A munkaadói oldal képviseletében a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vezetői vettek részt a megbeszélésen.

Hogy hangsúlyt kapjanak a tárgyalások a kormánnyal, szeptember 20-án Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára és Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a parlamentben, a miniszterelnökségen egyeztetett Demján Sándorral, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökével és Gaskó Istvánnal, a LIGA Szakszervezetek elnökével a Munka Törvénykönyvéről folyó tárgyalások eddigi eredményeiről.

Az egyeztetések szeptember 22-én folytatódtak a kormány, munkaadói és munkavállalói szervezetek között a Nemzetgazdasági Minisztériumban. A felek szót váltottak a bejelentett költségvetési csomagról, és a bérkompenzációs rendszerről is.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke az egyeztetés után elmondta: szót váltottak a bejelentett költségvetési csomagról, és a bérkompenzációs rendszerről. A LIGA Szakszervezetek abban érdekelt, hogy a jövő évi költségvetési intézkedések ne vezessenek keresetcsökkenéshez a munkavállalóknál, a kompenzáció tényével egyetértenek, de a módját egyelőre még nem ismerik.
Gaskó István szerint a tervezett minimálbéremelés nem kompenzálja a teljes keresetveszteséget jövőre, például az egészségbiztosítási járulék emelkedését is figyelembe véve 92.000 forintnál nagyobb minimálbéremelésre lenne szükség. Gaskó István fontosnak nevezte a résztvevő munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselőinek egyetértését abban, hogy Magyarországon erős munkavállalói érdekvédelmi szervezetek működjenek.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke az egyeztetést követően hangsúlyozta: a munkáltatókkal azonos állásponton voltak abban, hogy érdekük az erős munkahelyi és ágazati szakszervezetek léte, és nem érdekük a szakszervezet gyengítése, ahogyan az eredetileg szerepelt az új Munka Törvénykönyve tervezetében.

A LIGA Szakszervezetek szeptember 30-án kapta kézhez a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Munka törvénykönyvének újabb tervezetét, amelyet a tárca azután készített el, hogy a munkaadókkal és a munkavállalókkal egyeztetett a vitatott pontokról.

A LIGA elnöke szerint bár történt előrelépés az előző tervezethez képest, de összességében elfogadhatatlannak nevezte a második tervezetet is, különösen annak kollektív jogokat érintő részét.
Hangsúlyozta: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az érdekképviseletei jogosultságok az Európai Unió és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szabályaival összhangba kerüljenek. Nem fogadható el a munkaidő-kedvezmény mértékére, valamint a szakszervezeti tisztségviselő védelmére tett javaslat sem, mert utóbbi jelentősen enyhíti a jogi védelmet, és elfogadhatatlan a LIGA szerint a szakszervezetek működésének feltételeit biztosító paragrafusok kihagyása is. Hozzátette: továbbra is tárgyalni szeretnének a vitatott pontokról az NGM-mel, kifogásaikat már jelezték a tárcának, és ígéretet kaptak a további tárgyalásra.

Gaskó István kiemelte, hogy a tiltakozó akciók szervezésétől továbbra sem állnak el, fenntartják a készültséget, és ha addig nem sikerül megállapodni, november 4-én tiltakozó akciósorozatot kezdenek.

Néhány kérdésben közeledtek az álláspontok, azonban továbbra is éles vitapont a Munka törvénykönyvének érdekegyeztetési tárgyalásain a szakszervezetek jogainak kérdése. A túlórában, a kártérítési felelősségben és a szabályozás fél évvel való elcsúsztatásában egyetértettek a partnerek az október 13-i egyeztetésen a szakszervezeti vezetők beszámolója szerint.

Apró előrehaladás volt, de nem vagyunk elégedettek a tárgyalások állásával - mondta Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke a kormánnyal és a munkaadói oldallal tartott tárgyalások után. A szakszervezeti vezető szerint csak elvi megállapodások születtek, nem vetették papírra ezeket.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke azt mondta, hogy azért nem tudnak elégedettek lenni, mert "nem látjuk az eredményt", vagyis a tárgyalófelek az álláspontjaikat egyeztették, de nem rögzítették mindenben, hogy miben közeledtek egymáshoz. A szakszervezeti vezető szerint jövő héten kerül kormány elé a tervezet, ha onnan kikerül a döntés, akkor lehet megmondani, mi valósult meg az ajánlásaikból.

A legfőbb változás, amelyben egyetértett mindhárom oldal, hogy több időre lesz szükség az új Munka törvénykönyvének bevezetésére. Bár hivatalos döntés nem született, várhatóan júliusra tolódik az új szabályozási csomag életbe lépése az eredetileg januárra tervezett időpontról.

Gaskó István szerint előre haladtak az állami cégeknél dolgozókat érintő egyes szabályokban. Kikerülhet a Munka törvénykönyvéből az állami cégeknél dolgozókra vonatkozó bérplafon, illetve több más szabály.

Október 19-i ülésén a Kormány elfogadta az új Munka Törvénykönyv tervezetét. A dokumentumról Czomba Sándor szakállamtitkár a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a jelenkor kihívásaira fog választ adni. A tájékoztatóból kiderült, a kormány túlnyomórészt a legutóbb ismertetett törvényjavaslati szöveget fogadta el, de a kollektív jogi részben történtek változások. Ugyanez a szöveg az országgyűlés honlapján T/4786. irományszámon jelent meg egy héttel később, az új Munka törvénykönyve elfogadására irányuló törvényjavaslatként.

A LIGA Szakszervezetek 20 pontban foglalta össze a szövegben továbbra is szereplő rendkívül súlyos változásokat, és mintegy azonnali válaszként november 4-ére országos, félpályás útlezárásokat hirdetett meg.

November 4-én, a LIGA Szakszervezetek országos demonstrációjának kezdetén, pénteken már kora reggel torlódás alakult ki az M1-M7 bevezető szakaszán és a XV. kerületben, az M3-as autópálya fővárosba vezető részén. A mintegy száz helyszínt érintő félpályás útlezárások 7 órakor kezdődtek országszerte, a fővárosban meghirdetett közel tucatnyi pontból azonban reggel – a szmog riadó elrendelésére tekintettel – lemondtak a szervezők. A nap végére az összesítés alapján elmondható, hogy 85 helyszínen, több mint 2000 autó vett részt a LIGA Szakszervezetek forgalomlassító akciójában. Az akció sokak számára meglepetésszerű siker volt, aminek eredményeként az elkövetkező hetekben szinten minden bejelentett helyszínen és időpontban megtiltotta a rendőrség az újabb félpályás útlezárásokat.

Amikor újra sikerült „időpontot egyeztetni”, december 2-ára és 5-ére Budapestre és a dél-alföldi régióba, a kormány hirtelen újra szükségét érezte a tárgyalások felújításának. Így november 29-én újabb háromoldalú tárgyalási fordulóra került sor, amelynek fő témája immár elsősorban a kollektív jogok voltak. Ennek során sikerült hat olyan fő pontban megegyezni, amelyek nélkül a szakszervezetek többsége január elsejével gyakorlatilag megszűnt volna létezni. A nagyon közeli megállapodás reményében a LIGA Szakszervezetek felfüggesztette akciósorozatát.

A tárgyalások utolsó fejezetére december 2-án került sor, amikor sikerült egy, mindhárom fél számára elfogadható kompromisszumot jelentő megállapodást írásba foglalni. Így a miniszter többek között vállalta, hogy a Munka Törvénykönyve kollektív jogokat tartalmazó részébe bekerül a szakszervezetek helységhasználati joga, a szakszervezet méretétől függetlenül járó munkajogi védettség, valamint az eredeti elképzeléshez képest nő a védett tisztségviselők létszáma és az igénybe vehető munkaidő-kedvezmény.

Cimkék: Munka törvénykönyve Mt.

Kapcsolódó cikkek:


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.80.29.228 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »