A Visegrádi 4-ek orvos szakszervezetei közös akciója
A visegrádi koalíció országai a hasonló társadalmi-gazdasági fejlődés hatására alakítottak ki szoros együttműködést a parancsuralmi rendszer végét követően. A közös problémák, melyekkel ezen országoknak meg kell küzdeniük, hatványozottan jelentkeznek a közfinanszírozott társadalmi elosztó rendszerek- így az egészségügy területén.
A súlyosbodó problémák vezettek oda, hogy 2011 őszén ezen országok orvos szakszervezetei szoros együttműködés mellett döntöttek, megalakítva a Visegrádi Chartát. Ez a szervezet megteremtette a szakszervezetek közös fellépésének a kereteit. Az egészségügyi dolgozók helyzete országainkban méltatlan az általuk végzett felelősségteljes munkához képest, s országonként eltérő mértékben a lent részletezett problémák adják a tiltakozás alapját.
A közös problémák
- Az egészségügyi kiadások aránya jelentősen elmarad az európai átlagtól. Az egyes gyógyító beavatkozások térítése messze elmarad azok reális értékétől, így az intézmények súlyos adósságokkal küzdenek.
- Az ágazatban dolgozók bére megalázóan alacsony, életkörülményeik folyamatosan romlanak. Egyes országokban, sor került bérkorrekcióra, ám az sem teljes körű, sem elegendő mértékű nem volt, s az első szakaszát a béremelésnek nem követte a megállapodás szerinti következő szakasz.
- Mindezek hatására a képzett munkaerő nagy számban hagyta el hazáját, s keresi a boldogulást az unió gazdagabb országaiban, ahol 10-15-ször magasabb fizetésért dolgozhat. A rendszerben maradók munkaterheltsége jelentősen megnőtt, a privát és munkahelyi szféra összehangolása egyre nehezebbé vált.
- Az egészségüggyel kapcsolatba hozható költségek terheit döntően a munkavállalók viselik, a gazdaság egyéb résztvevői kevésbé járulnak ehhez hozzá. Evvel együtt egyre romlik a szolgáltatáshoz való hozzájutás lehetősége.
- Mind a társadalom, mind az egészségügy terén jelentős a korrupció.
- A hálapénz rombolja az emberi kapcsolatokat, és rontja a gyógyításra fordított közpénz hatékonyságát.
- Az ágazat költségvetése jelentős csábítást jelent különböző üzleti csoportok számára, melyek privatizációs kísérletei országainkban időről- időre teret nyernek.
Az utóbbi esztendők gazdasági válsága felerősítette a régió egészségügyének a leszakadását Európa többi részéhez viszonyítva. Az amortizálódó orvostechnika pótlása nehézkes, akadozó, ugyanakkor kétségtelenül világszínvonalat is képviselő orvostechnikai fejlesztések is történtek, ám nem feltétlenül azok optimális kihasználhatósága mentén lettek telepítve. A szolgáltatás színvonala, annak elérhetősége viszont rendkívül hullámzóvá vált. A rendszerben felgyülemlő feszültségek miatt romlott a gyógyítókkal szembeni bizalom, nőtt az ellenük irányuló agresszió. A döntéshozók nem szembesítik a társadalmat avval, hogy a jelenlegi egészségügyi költségvetésből a korábban megszokott színvonalú ellátás nem tartható már fent. A fogyasztói elvárásaiban csalódott beteg az egyébként is túlterhelt, fásult, fáradt és elgyötört gyógyító személyzeten tölti ki dühét.
Mindezek az okok vezettek oda, hogy a Visegrádi-4 csoport orvos szakszervezetei közös akciókkal kívánják országaik közvéleményét és a döntéshozók figyelmét a problémákra nyitottá tenni.
Követeléseink
- A Közfinanszírozott egészségügyi ellátás keretein belül járó szolgáltatáscsomag pontos meghatározása, annak reális értéken történő finanszírozása
- Egészségügyi életpályamodell kidolgozása, az orvosi bérek a nemzetgazdasági átlagbér 1,5-3 szorosát érjék el, s ehhez igazítsák e szakdolgozók bérét
- A munkaterhelés összhangba hozatala a dolgozók privát szférájával, az Európai Munkaidő direktíva korrekt betartása
- A szakmai autonómia korlátozásának felfüggesztése
- A hatástanulmányok és előkészítés nélkül végzett privatizáció felfüggesztése.