Budapest: 9.02°
HUF/EUR: 326.53
szechenyi
Hírek » Részletek

Hová vezet a közmunka erőltetése?


A közmunkaprogramokban részt vevőknek csak 3-20 százaléka kerül vissza az elsődleges munkaerőpiacra, így ez a módszer biztosan nem oldja meg az ország rossz foglalkoztatási helyzetét - állítják a HR Portálnak nyilatkozó szakértők. Az önkormányzatok ráadásul gyakran visszaélnek a helyzetükkel: fizikai alkalmazottaikat kirúgják, majd jóval kevesebb pénzért közmunkásként foglalkoztatják őket újra.

Kevés fizetés, rossz munkakörnyezet és nagyon kevés gazdasági haszon - a HR Portal által megkérdezett szakértők szinte azonnal fel tudtak sorolni olyan hátrányokat, amelyek a közmunkaprogramokat jellemzik. "A foglalkoztatás rossz helyzetét ugyanis nem lehet közmunkásokkal megoldani" - hangsúlyozta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatója, aki szerint nem igaz az a sokat hangoztatott érv, miszerint közmunkával a régóta munka nélkül lévő embereket is vissza lehet vezetni az elsődleges munkaerőpiacra. A valóság ennél sokkal szomorúbb, a közmunkaprogramban résztvevők az esetek mindössze 3-20 százalékában jutnak "valódi" munkához. A 20 százalék körüli számot azonban csak azok a civil szervezetek becsülik, amelyek - az államnál jóval több pénzt belefektetve - tartósan munkanélküliek mentorálásával foglalkoznak, tehát valójában inkább 10 százalék alatti lehet a piaci szférában is talpon maradók aránya - mondta. A civil szervezetek ráadásul elszívják a jobban képzett közmunkásokat, így ők sokkal jobb mutatókat tudnak felmutatni.

A KSH legutóbbi adatai szerint ugyanakkor a közmunkaprogram jó hatással van a foglalkoztatottsági arányra. Augusztus-októberben például 3 millió 935 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 71 ezer fővel, azaz 1,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A statisztikai hivatal szerint a növekedés egyértelműen a közmunkaprogram kiterjesztésének köszönhető.

Hány közmunkásra van szükség?

A szakértők szerint tehát szükség van bizonyos számú közfoglalkoztatottra, már csak azért is, mert sokaknál szinte kizárt, hogy az alacsony képzettségi szintjük mellett, valamint több éves munkanélküliség után újra elhelyezkedjenek. Ennek pontos mértékét azonban nehéz meghatározni, de feltehetően kevesebb, mint a kormány terveiben és a költségvetésben is szereplő 250 ezer fő.

A KSH adatai ráadásul azt mutatják, hogy eddig nem sikerül a terveknek megfelelő számú közmunkást alkalmazni. Míg tavaly havi átlagban 61 ezer főnek tudtak munkát adni, amely nagyjából 60 milliárd forintjába került az államnak, addig az idei év első hét hónap adatai szerint átlagosan 82 ezer főt alkalmaztak, s ez 132 milliárd forinttal terhelte a büdzsét. A Policy Agenda elemzése szerint az elmúlt hónapokban nőtt a közfoglalkoztatottak száma, de várhatóan messze elmarad az idei évre célként kitűzött a 200 ezer fős kormányzati tervtől.

Természetesen a kormány úgy is értelmezheti a tervében rögzített létszámhatárt, hogy az év során hosszabb-rövidebb időtartamra biztosítottak munkát 200 ezer embernek. Azonban ez azt is jelentené, hogy többen közülük csak pár hónapra kaptak esélyt arra, hogy a 22 800 forintos segélynél valamivel több pénzért dolgozhassanak. Azaz az egész évet tekintve 28-32 ezer forint körüli átlaggal tudnak számolni, és még a maximális 47 ezer forintos határtól is távol vannak.

Adler Judit szerint is az az egyik legnagyobb gond a közmunkaprogrammal, hogy a legtöbb résztvevőt demoralizálja az alacsony fizetés, miután azt tanulják meg, hogy munkával csak nagyon kevés fizetést tudnak szerezni. A legtöbben ráadásul felhalmozott tartozásokkal is rendelkeznek, így a fizetésük egy részét azonnal levonják a közszolgáltatók. A nyolcórás munkáért járó 47 ezer forintból, valamint a hatórás munkáért járó 35 ezer forintból így szinte semmi sem marad, annyi főleg nem, hogy valaki meg is tudjon belőle élni - fogalmazott.

A közmunkások foglalkoztatása ráadásul az államnak sem feltétlenül előnyös: könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a központi költségvetés többet költ a közmunkásokra - akiknek a bére mellett az eszközeiket is fedezni kell -, mint amennyivel ez a foglalkoztatási forma növeli a GDP-t.

Adler Judit szerint a közmunkák erőltetésével olyan irányba mozdul az ország, amely inkább az ázsiai országokra jellemző. Keleten olcsó munkaerővel próbálják helyettesíteni a kutatási hiányosságokat, ám ezzel Európából nem érdemes versenyezni. Itt sokkal inkább tudományos és technikai újításokkal, a K+F-re való költésekkel, valamint a szürkeállomány fejlesztésével lehet versenyképesebbé válni - tette hozzá.

Visszaélnek az önkormányzatok a helyzettel?

A közmunkaprogramokról szóló statisztikák szerint a legnagyobb felszívó erővel az egészségügy rendelkezik, azaz közmunkásként a legtöbben ebben a szektorban helyezkednek el. A túlnyomó többséget fizikai munkásként, azaz betegszállítóként vagy takarítóként alkalmazzák.

Ugyan több önkormányzat is próbálkozott azzal, hogy a jobban képzett munkaerőt irodai munkára vegye fel, ám ezek az emberek munkanélkülivé válásuk előtt feltehetően jobban kerestek, s emiatt annyira megalázónak érezték a 47 ezer forintos bért, hogy folyamatosan duzzogtak és sértettek voltak. Az önkormányzatok emiatt nem is mertek semmit sem rájuk bízni, attól tartottak ugyanis, hogy "bosszúból" valamilyen kárt tesznek.

Szakértők szerint a közmunkaprogramok további káros hatása lehet, hogy a közmunkások azokat az alacsonyan képzett embereket is kiszorítják az elsődleges munkaerőpiacról, akiknek korábban rendes bejelentett munkahelyük volt. A képzettséget nem igénylő állások esetében ugyanis előfordulhat, hogy az önkormányzat inkább kirúgja a minimálbéren alkalmazott dolgozót, majd pedig közmunkásként újra felveszi.

Hivatkozás: http://www.hrportal.hu/hr/hova-vezet-a-kozmunka-eroltetese-20121207.html
Cimkék: közmunka közmunkás

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.234.111.56 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »