Budapest: 22°
HUF/EUR: 327.18
szechenyi
Hírek » Részletek

„Munkavállalói Részvétel 2030” - tanfolyam


A 2013. január 21-24. között,  Hattingenben zajló tanfolyam, a társadalom és benne a szakszervezetek lehetséges jövőbeli szerepvállalását vizsgálta, valamint a forgatókönyv-alkotás folyamatát mint eszközt ismertette meg a 9 országból, 12 szakszervezettől érkezett résztvevői körrel.

A tanfolyam választ keresett arra is, hogy a „Munkavállalói részvétel 2030" című kiadvány, illetve maga a különböző forgatókönyveket felvázoló módszer mennyire alkalmazható az ESZSZ tagszervezetei oktatási vagy stratégiaalkotási feladataihoz. A forgatókönyvek ugyanis valójában különböző jövőképek, amelyeket azért kell elemezni, hogy a szakszervezetek felkészülhessenek a változásokra, és e felkészülés során a megfelelő stratégiát dolgozhassák ki. A szemináriumon a LIGA Szakszervezetek három fiatal munkavállalója résztvevőként, oktatási osztály vezetője eurotrénerként vett részt.

A kurzus első estéjén a résztvevők, bemutatkozásukat követően, bemutatták saját hazájuk kultúrájának egy-egy szeletét.

A második nap Valerica Dumitrescu, az ETUI trénerjének előadásával kezdődött, aki prezentációjában részletesen bemutatta az Európai Szakszervezeti Szövetség Intézetének szervezetét és működését. Előadásában kitért az ESZSZ 2011-es athéni kongresszusán megfogalmazott szakszervezeti célok bemutatására, az integrálódó európai munkaerőpiac okozta kihívásokra, az egyre erősödő szélsőjobboldali mozgalmak, a munkanélküliség, az egyenlőtlenségek és a kormányzatok megszorító politikája, a szakszervezeti mozgalom bővítése és a fenntartható növekedés kérdésköreire egyaránt. Az ETUC az intézményesült európai politika területén is gyakorolja befolyását az általa megfogalmazott progresszív célok érvényesítése érdekében, ennek jegyében részt vesz az Európai Parlament, az Európai Bizottság valamint az Európa Tanács munkájában különböző konzultatív testületek, munkacsoportok révén.

Ezt követően Sascha Meinert, a berlini székhelyű Institut für prospektive Analysen munkatársának előadása következett. Részletesen bemutatta a forgatókönyv-építés módszertanát, lépéseit, a metodika felhasználási területeit. Rámutatott, hogy a módszer igen különböző alkalmazási területei azt bizonyítják, hogy rugalmas, formálható, az alkalmazási területre maximálisan adaptálható eljárásról van szó, amelynek révén a jövőre vonatkozó elképzelések kikristályosodhatnak, a vezetők előtt világos alternatívák jelenhetnek meg, ezáltal a jövő szükségszerű bizonytalansági tényezői közül sok kiküszöbölhetővé válik. A forgatókönyv-módszer számtalan alkalmazási területei közül az egyik kiemelten fontos terület a stratégiaalkotás területe. A módszer alkalmazásával olyan szervezeti stratégia alkotható meg, amely a jelen helyzet alapos számbavételén és értékelésén alapul, az érintettek széles körét vonja be megalkotásának folyamatába, amely messzemenően figyelembe veszi a meglévő adottságokat és mozgatórugókat, s amelynek végterméke egy olyan szervezeti stratégia lehet, amely megalapozott és a jövőre vonatkozóan átlátható, világos, reális és a szervezeti erőforrásokat a közös cél érdekében mozgósítani képes.

A kurzus tárgyát képező módszer bemutatását követően elkezdődött a módszer gyakorlatban való működésének vizsgálata, amelynek során a résztvevők munkacsoportokat alkottak és a számukra megszabott feladatokat a meghatározott, előre megírt forgatókönyv alapján oldották meg, majd megoldásaikat a többiek számára ismertették. A kézhez kapott, előre megírt forgatókönyvek négy lehetséges jövőképet vázoltak fel négy lehetséges kimenetellel. A forgatókönyvek mindegyikének témája a globális gazdasági válság, az arra adott társadalmi-gazdasági válaszlépések, a válság következményeinek enyhítésére hozott különböző európai szintű intézkedések és ezeknek a társadalmi hatásai, az európai szakszervezeti mozgalomra vonatkozó lehetséges következményei voltak. A munkacsoportok feladata a különböző forgatókönyvek elemzése volt ugyanazon szempontok alapján: milyen tapasztalati tények azonosíthatók manapság, amelyek az adott forgatókönyv megvalósulását vetítik előre; az adott forgatókönyv megvalósulása a szakszervezeti mozgalom számára előnyös vagy hátrányos; milyen várható szerepet kapnak az adott forgatókönyvben a szakszervezetek illetve – ha az adott forgatókönyv megvalósulása előnyökkel jár a szakszervezeti mozgalom számára, - milyen tevékenységekkel lehetséges előmozdítani a megvalósulását, vagy – ha a szakszervezeti mozgalom számára inkább hátrányos az adott szcenárió bekövetkezte – miképpen lehetséges a felvázolt következmények elkerülése.

A harmadik nap már magára a munkamódszerre, azaz a stratégiai tervezés lehetséges lépéseinek az egyes országok specifikus problémáira való alkalmazhatóságára koncentrált. Csoportos munka keretében a magyar képviselők megvitatták a forgatókönyv-alkotás magyarországi alkalmazhatóságának kérdéseit, majd ezt bemutatták a plenáris ülésen.

A beszámolóban elhangzott, hogy a forgatókönyv-alkotás idő- és forrásigényessége miatt, valamint azért, mert a forgatókönyv-alkotás elengedhetetlen része a stratégia-alkotásnak, helyi szinten és ágazati szinten kérdéses használni, valójában a konföderációs szint az, ahol eredményes lehet. Sőt, igazából a hat konföderáció együttműködése vezetne valós és releváns eredményre. A beszámoló megállapítási között volt a külső szakértők bevonásának igénye, valamint a forgatókönyvek időtávjának meghatározása is. Ezt a résztvevők a politikai ciklusokhoz kötötték, mivel Magyarországon a szakszervezeti politika és a munkaügyi kapcsolatok több eleme is ciklusfüggő.

Ezt követően a magyar résztvevőket tömörítő csoport ismertette a Munka Törvénykönyve 2012-es változtatásainak negatív következményeit; megállapította, az országban túl sok a változó körülmény; és mivel a gazdasági és törvényalkotási közeg bizonytalan helyzete miatt nincs jövőkép, jellemző a fiatal nemzedék elvándorlása. Ugyanakkor a forgatókönyv-alkotás jól működő szervezetet és jogbiztonságot igényel – fogalmazta meg a csoport. Arra a kérdésre, hogy a szakszervezeteken belül hol, milyen területeken lehet alkalmazni a módszert, megállapították, hasznos lehet ágazati szinten, illetve egyes szakterületeken is forgatókönyveket alkotni, ám az elfogadás, a hit és a bizalom kihívásaival meg kell küzdeni a forgatókönyvekkel való munka elfogadtatása során.

A záró napon Claudia Mayer a Hattingeni Oktatási Központ igazgatója beszélt arról, hogyan működik ez a szakszervezeti intézmény, hogyan tudják támogatásokból és bérbeadásokból fenntartani, valamint az itt folyó oktatási munkát ismertette. A képzés utolsó csoportmunkája a kurzus alatt elsajátított ismertek gyakorlatban történő alkalmazása során felmerülő kihívások és a módszer lehetséges pozitív és negatív hatásainak összegyűjtését vizsgálta. Végezetül pedig a kurzus értékelésére került sor.

Budapest, 2013. február 2.

Kindl Linda, Labancz Eszter, Borsi Endre, Kozák László

Hivatkozás: http://2030.worker-participation.eu
Cimkék: ETUC ETUI ESZSZ stratégiai tervezés

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 54.225.38.2 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »