Budapest: 27.71°
HUF/EUR: 334.99
szechenyi
Hírek » Részletek

Szakképzési igények a zöld gazdaságban


Brüsszelben október 10-én és 11-én került sor arra a közös konferenciára, amelyen képviselték magukat az európai munkáltatók, az európai szakszervezetek és több európai, környezetvédelemmel foglalkozó szervezet.

A megjelenteket az Európai munkáltatók képviselői (BUSIENSSEUROPE, CEEP, UEAPMA) és az európai munkavállalók képviselők (ETUC) üdvözölték. A találkozó célja beleillik az Európai Unió hivatalos céljai közé, amely hangsúlyozza a fenntartható fejlődés, azöld, vagyis környezetbarát gazdaság eszméjét többek között az EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés stratégiája c. politikai dokumentumban.

Antonio Renieri az Európai szakképzési központ szakértője előadásában elmondta, ismert, hogy az általános a felmelegedés, a káros anyag kibocsátás növekszik, és ezt az emberi tevékenység okozza. A kérdés az, hogy megvalósítható, és as cégek számára vonzó-e a zöld gazdaság megvalósítása. Kérdés, hogy a foglalkoztatásra milyen hatással lesz a zöld energia használata? Becsléseket mutatott arra, hogy a foglalkoztatásnak és a károsanyag-kibocsátásnak milyen trendjei vannak jelenleg, és milyen várható hatásokkal kell szembenéznünk az elkövetkező évtizedben.

 

A továbbiakban a résztvevők utaltak az Európa 2020 stratégiára, miszerint Európa akkor lehet sikeres, ha megerősödve kerül ki a válságból, és hogy olyan intelligens, fenntartható és befogadó gazdasággá változtatja át a EU-t, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt, mint az intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása, a fenntartható fejlődés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság, és a befogadó növekedés, amelyet a magas foglalkoztatási szint, és szociális és területi kohézió jellemez.

A program konkrét vállalásai között fontos szerepet kapnak az éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzések, a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentése, ugyanakkor a foglalkoztatás növelését is elhatározza a program: a munkaképes korú lakosság 75 százalékának kell foglalkoztatási lehetőséget biztosítani.

A vitában elhangzott, hogy a zöldgazdaság fejlesztése, az energiahatékonysági beruházások megvalósítása nemzetgazdasági érdek és egyben környezettudatos magatartás is. A klímavédelem területén fontos a tagállamok számára a vállalt nemzetközi kötelezettségeink teljesítése.

Nem csak az Európai Unióban, hanem a világ többi részén is megfigyelhető, hogy fokozatosan leépülőben vannak a fosszilis energiahordozókra (kőszén kőolaj, földgáz) épülő gazdaság. Emiatt, valamint a klímaváltozások következtében, a politikai döntéshozók olyan célokat, programokat dolgoznak ki és indítanak, melyek a megújuló energiák (szélenergia, vízenergia, napenergia, biomassza, geotermikus energia) hasznosítását, az energia hatékony felhasználását, az energiával való takarékosság megvalósítását tűzi ki célul. Az új, formálódó gazdasági modell alapja a zöldgazdaság eszközrendszere, melynek fontos része a zöldgazdaság fejlesztése.

Az Európa 2020 stratégia, a Zöldgazdaság-fejlesztési programok azon legújabb célokat fogalmazzák meg, melyek egy része nem csak a zöldgazdaság fontosságát hangsúlyozzák, és annak terjesztését ösztönzik, hanem összekapcsolva a munkanélküliség problémájának megoldásával, a foglalkoztatás növelésének lehetőségét is számba veszik.

A délután folyamán a résztvevők megvalósult „zöld” projektekről hallhattak ismertetőket, de azt is körüljárták az előadók, hogy a környezettudatossággal kapcsolatos képzéseknek és végzettségeknek milyen tagállami és európai elismerése létezik. Szó esett többek között egy 2000 alkalmazottnak munkát adó spanyol szélenergia-telepről Pamplon aváros mellett, az együttműködésről Navarra tartományban, és az ENOL csoport környezetvédelmi erőfeszítéseiről.

Másnap az előadók a következő kulcskérdéseket fogalmazták meg: milyen szerepet játsszanak a szociális partnerek a munkaerő-piaci igények előrejelzésében, az élethosszú tanulási igények jelzésében, amelyek a zöld gazdasággal van összefügggésben? A szociális partnerség milyen modelljét kell fejleszteni, amely a képzési intézmények és oktatóközpontokkal kapcsolatos? Hogyan lehet a szociális partnerek kezdeményezéseit jobban kommunikálni, hogy nagyobb környezeti tudatosságot érjünk el a társadalomban? 

Szó esett arról is, hogy még a jó helyzetben lévő Franciaországban is renoválni kell az épületek kétharmadát az elkövetkező 40 évben, azért, hogy a környezetvédelmi szabványoknak megfeleljenek. A környezetvédelem kihívása tehát minden tagállam számára feladja a leckét: a szociális partnerek jövőbeli szerepe a programok politikák kidolgozása mellett a tudatformálás, és a szakképzésben való aktív részvételen keresztül az oktatás lehet.

K.L.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.205.176.100 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »