Budapest: 25.82°
HUF/EUR: 339.15
szechenyi
Hírek » Részletek

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony


A viharos tempóban változó jogszabályokhoz hozzászokhattunk. A jogszabályváltozások követése sok esetben még egy jogász számára is fejtörést okozhat, pláne, ha a hatályba lépő jogszabályi rendelkezések nem egyértelműek, illetve nem kellően kidolgozottak. Ismét egy jogszabályváltozás, ami 2014. január 1. napjával lép hatályba és alapvető változást okoz a szabályozottak életében.

A nevelőszülőkre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény tartalmazza, mely a nevelőszülőknek több fajtáját különböztette meg. Míg a nevelőszülői jogviszonyt a törvény a működtető és a nevelőszülő között jogokat és kötelezettségeket megállapító megállapodás alapján létrejövő jogviszonyként definiálta, addig a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt már foglalkoztatási jogviszonyként. A jogalkotó a nevelőszülők szabályozását ettől az évtől kezdődően egységesítette, és bevezette a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fogalmát. Ezzel a törvény tehát az ágazati munkajogi szabályozás körét bonyolítja tovább. Mielőtt a változás részleteibe belemennénk, érdemes röviden bemutatni az érintett jogviszonyt.

Elsőként rögzítsük, hogy a nevelőszülők fontos szerepet töltenek be, hiszen „állami közfeladat ellátásában vesznek részt”. Másodszor, látható, hogy ez a jogviszony számos hasonlóságot mutatott és mutat ma is a munkaviszonyhoz. A nevelőszülő a munkájáért díjat kapott, munkájával összefüggésben szabadság, betegszabadság illette meg, jogosult lehetett jubileumi jutalomra, ismerte a törvény az un. védett kor intézményét, a jogviszony megszűnésének meghatározott eseteiben pedig végkielégítés is megillette. Ezen túlmenően is számos szabály az Mt-ből került átvételre (pl: kártérítési felelősség, jogvitára illetékes bíróság stb.). A 2014. január 1. napjával hatályos szabályok szerint egy egységes foglalkoztatási jogviszony jön létre, amely mindenkire kiterjed. Megszűnnek tehát a korábbi kategóriák. A törvény azonban kiemeli, hogy erre a jogviszonyra nem az Mt. hanem a speciális tv. szabályai vonatkoznak. Az Mt. szabályait kizárólag akkor kell alkalmazni, amennyiben azt a törvény külön előírja. Ebből eredően kiemelten fontos, hogy ha egy kérdésünkre választ keresünk, akkor alaposan olvassuk át a törvényt, és nézzük meg, hogy mely Mt-s rendelkezések alkalmazását engedi az adott kérdésben.

A státuszmódosítással a jogalkotó rendesen átszabta az érintettek jogait és kötelezettségeit is. Elsőként is megváltozott a nevelőszülő díjazására vonatkozó szabályozás. A változás fő jellemzője az, hogy egyes kifizetési jogcímek eltűnnek a törvényből, azaz a kifizethető juttatások köre szűkül. Jelenleg a díjnak 3 összetevője van: alap-, kiegészítő-, és többletdíj. Alapdíj az új szabályok szerint mindenkinek jár, annak mértéke minimum a minimálbér 30%-a havonta. Ez az összeg garantált, a gyermekek számától és egyéb körülményektől függetlenül jár az érintetteknek. A kiegészítő díj, amely a minimálbér minimum 20%-a, gyermekenként, illetve fiatal felnőttenként jár. Ezeken felül speciális vagy különleges ellátási igényű gyermekek után minimum a minimálbér 5%-a mértékű többletdíj jár. Egyéb kereső tevékenység folytatását a törvény korlátozásokkal ugyan, de lehetővé teszi. Azt azonban ezzel összefüggésben ki kell emelni, hogy amennyiben a díjazás a minimálbér összegét nem éri el, abban az esetben az érintett személy csupán összegarányos szolgálati időt szerez. A díjon felül korábban egyéb juttatások is megillették az érintett személyeket. A jubileumi jutalom vonatkozásában, amely az eltöltött jogviszony hosszával állt arányban, annyi a változás, hogy azt az új szabályok már nem ismerik. A 13. havi juttatás vonatkozásában a szabályozás pedig ködös. Világosan kivehető a hatályos szabályokból, hogy a 13. havi juttatás megszüntetésére készül(t) a jogalkotó, ez a törekvése azonban nem volt teljesen sikeres. 2013. december 31. napjáig a 261/2002. (XII.18.) Korm.r. 15.§ (2) bekezdése tartalmazta a kifizetés részleteit, az alapul szolgáló törvény szövege azonban erre a jogosultságra már régóta utalást sem tartalmazott. Érdekes módon az átmeneti rendelkezések azonban kiemelik, hogy a hivatásos nevelőszülőt a 2013. december 31. napján megillető 13. havi juttatás összegét egyenlő mértékben elosztva, havonta kell folyósítani. Azt is kimondja a törvény, hogy a díjazás nem lehet kevesebb 2016. december 31. napjáig, mint ami a hivatásos nevelőszülőt (ekkor még így hívták) a 2013. december 31. napján hatályos szabályok alapján megillette. A kérdés az, hogy pontosan kit is illetett meg a 13. havi juttatás, amennyiben a törvény arról egyáltalán nem rendelkezik, viszont ugyanazon törvény átmeneti rendelkezései a kifizetés jogalapját és módját szabályozzák. Ezen túlmenően a vonatkozó kormányrendelet konkrétumok nélkül, általánosságban beszél a 13. havi juttatás kifizetéséről, amely azonban 2013. december 31. napjával hatályon kívül lett helyezve. Ezt az ellentmondást az Emberi Erőforrások Minisztériuma akként értelmezi, hogy csupán annak kell folyósítani a 13. havi juttatást, aki eddig is megkapta anélkül, hogy erre a működtetőnek jogszabályi kötelezettsége lett volna. A hivatalos értelmezés szerint a 13. havi juttatásra törvény alapján joga ugyanakkor senkinek sincsen. Az a gáláns munkáltató, amely azonban külön megállapodással mégis adott 13. havi juttatást, hálából 2016 év végéig köteles azt tovább folyósítani, míg aki nem vállalt fel magára hasonló terhet, az megúszta a fizetési kötelezettséget a jövőre nézve. Szükségtelen mondani, hogy a szabályozás ezen módja nem csupán értelmetlen és méltánytalan, hanem alkotmányos jogelvekbe is ütközik, hiszen önkényes módon tesz különbséget az egyes jogalanyok között, ráadásul azt sújtja többletkötelezettséggel, aki a munkavállaló iránti megbecsüléstől vezetve önkéntesen vállalta többletjuttatás kifizetését. Végezetül a díjazással összefüggésben szükséges kiemelni, hogy a végkielégítés intézménye továbbra is megmaradt, mint ahogyan az un. védett kor intézménye is.

Változnak a szabadságra vonatkozó szabályok is. Ez idáig életkortól függően 28-38 nap fizetett szabadsággal lehetett számolni, ehhez járult 21 nap betegszabadság, amelyre a díjazás 80%-a járt. Jelenleg 5-nél kevesebb gyermeket nevelő nevelőszülőnél maximum 7 nap jár negyedévente, a pontos mérték azonban a felek megállapodásának a tárgya. A minimális mértékről a törvény pedig hallgat. Ennél több gyermeket nevelő nevelőszülő esetében a szabadság 2-7 nap negyedévente.  Láthatjuk, hogy a szabadság vonatkozásában a hatályos szabályozás lényeges változást vezet be, hiszen messze járunk már attól a helyzettől, amikor az érintett személyt akár 38 nap szabadság is megillethette. A szabadságot fő szabály szerint az adott negyedévben kell kiadni, kivételesen azonban az adott évben összevontan is kiadható. A szabadság kiadásánál azonban a helyettesítésről megfelelően gondoskodni szükséges. A betegszabadság vonatkozásában a törvény az Mt-re utal, óvatosan jelezvén, hogy a korábbi, gáláns szabályok már nincsenek hatályban.

Végezetül a kártérítési felelősség vonatkozásában mindkét felet az Mt. szabályai alapján terheli a felelősség az általuk okozott károk vonatkozásában.

Dr. Kéri Ádám 

Cimkék: nevelőszülők

Hozzászólások 8 hozzászólás

Tóth Ágnes
Kedves Ádám! A N.O.F.É.SZ. tagjainak nevében nagyon szépen köszönöm, hogy segítettél nekünk eligazodni az új szabályozáson. Üdv:Ági
Ujfalusi Zoltánné!
Szeretném kérdezni, hogy én most rehab. járadékot kapok, de azt mondták, míg munka szerződést nem tudok fel mutatni, addig nem szüntethetik meg! Ugye, az még nincs! Azt is mondták, hogy ha úgy adja ki az igazolást, a TEGYESZ, hogy heti 20 órában foglalkoztat, akkor nem szüntetik meg! Mire számíthatok, a jelenlegi állás szerint? Egy utó gondozottam, van, meg három, 14-15-17 éves gyerek, összesen négy!
Sz.né Juli
"Gáláns szabályok már nincsenek hatályban." Ez a valóság és nem az, amit belénk akarnak magyarázni, hogy milyen jól jártunk. Volt hivatásos nevelőszülőként vesztesnek érzem magam. Nagyot csalódtam!
Apus
Tisztelt Dr.Kéri Ádám! A nevelőszülők ilyen korrekt és alapos választ most kapnak először a foglalkoztatásukat illetően ,amit ezúton köszönünk Önnek.Továbbá ehhez kapcsolódóan
arról is szeretnénk felvilágosítást kapni,hogy a kötelezően elvégzendő OKJ-s tanfolyam milyen szakképesítést biztosít számunkra.Ugyanis a fenntartó ,többszöri kérésünkre sem
volt hajlandó ezt közölni (OKJ-s szám). Azért lenne nagyon fontos számunkra,mivel a további tanfolyamok már "önerős"(fizetős) képzések lesznek.U.i.:nagyot csalódtunk!
Komlósiné Ildikó
Nem egyszerű eligazodni a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szabályozásán. Az biztos hogy kevesen értik hogy ez a megnevezés mit foglal magába. Sok a kérdőjel amit valahogyan tisztázni kell különben több nevelőszülőnek bizonytalanságban lesz része a jövőjét tekintve.Köszönjük a számunkra is érthetően megfogalmazott választ Dr.Kéri Ádámnak. Munkájához kívánunk sok sikert és jó egészséget.
Hadháziné
Nagyon jó a ez a tanfolyam!Járunk 60km messzire minden hétvégén 1 éven keresztül ˙( 7.30-16.00)önerőből és oldjuk meg a gyerekek felügyeletét napi 500ft-ból.Jó tanulunk mert ezzel is fejlődünk csak amikor egy 50 éves ember angolt tanul életében először az kemény és nem is a teljes alapoktól.
Kissné
Nem esik szó, a gyermekek után járó pótszabadságról! Az jár vagy nem annak ,aki nevelőszülői jogviszonyban dolgozik! Várom mielőbbi válaszát! Tisztelettel: Kissné
Melinda
Azt szeretném kérdezni,hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony ,beleszámít-e a pedagógus gyakornoki.időbe?

Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.226.243.130 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »