Budapest: 9.22°
HUF/EUR: 341.09
szechenyi
Hírek » Részletek

Újabb nemzeti jelentés készül a legfontosabb ILO egyezmények végrehajtásáról


Az ILO Alapokmányának 22. cikke szerint minden tagállam vállalja, hogy évenként jelentést készít a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal részére azokról az intézkedésekről, amelyeket azon egyezmények előírásainak az érvényesítése érdekében tett, mely egyezményekhez csatlakozott. Ebben az évben olyan nagy jelentőségű egyezményeket érint a jelentéstételi kötelezettség, mint például a munkaügyi ellenőrzésről szóló C81.sz. egyezmény, az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló C87.sz. egyezmény, a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló C98.sz. egyezmény, a munkaügyi kapcsolatokról szóló (közszolgálat) C151.sz. egyezmény, valamint a kollektív tárgyalásokról szóló C154. sz. egyezmény.

A jelentésnek ki kell térnie a vonatkozó törvényekre, rendeletekre, az egyezmény alkalmazására, a vonatkozó bírósági, illetve közigazgatási határozatokra, valamint a munkaadói és a munkavállalói képviseletek megállapításaira. A vizsgált 2010-től 2014. –ig tartó időszakot jogszabályi változások tömege jellemezte, mellyel összefüggésben a LIGA a következő álláspontot képviselte:

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv. (Met.) több alkalommal került módosításra a vizsgált 4 éves periódusban. A változásokat az egyéni munkaviszonyra való koncentrálás jellemzi. Ennek az a gyakorlati következmények, hogy az Mt.-ben rögzített kollektív jogok érvényesíthetősége jelentősen csökkent.  A kollektív jogok – az egyéni jogoktól eltérően – olyan jogosultságok, melyek a munkavállalókat együttesen illetik meg. Ebbe a körbe tartoznak a különböző érdekképviseleti (szakszervezet, munkáltatói érdekképviselet, üzemi tanács) jogosultságok. Ezek a jogosultságok azért fontosak, mivel a munkavállalók számára a munkáltató döntéseiben való részvételt, a munkavállalók jogainak a kollektív érvényesítését, valamint a munkáltató ellenőrzését biztosítják. Nos éppen ezek a jogosultságok csorbultak az elmúlt években. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaügyi ellenőrzés kollektív jogok vonatkozásában történő megszüntetésével egy viszonylag gyors és szakszerű jogérvényesítési módot törölt el a jogalkotó anélkül, hogy a helyzet orvoslásáról megfelelően gondoskodott volna. A bírósági jogérvényesítés éveket vesz igénybe, valamint a deklaratív jelegű ítéletekkel nem teszi érdekelté a jogsértőket a gyakorlatuk megváltoztatásában. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság pedig a szakmai felügyeletet nem tudja pótolni. Jellemző, hogy kollektív jogi sérelmeket érdemben orvosló közigazgatási, illetve bírósági határozatok nem lelhetőek fel. Kifogásoltuk továbbá a 2014. január 1. napjával hatályba lépett a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény Nemzeti Munkaügyi Hivatal által történő alkalmazását is, melynek következtében a panaszosok nem ügyféli minőségükben kerülnek meghallgatásra. Végezetül a LIGA a munkaügyi ellenőrzések számbeli csökkenését is kifogásolta és rámutatott arra, hogy egyes munkáltatókkal szemben úgy tűnik, hogy a hivatal nem megfelelő hatékonysággal lép fel.

Hangsúlyosan kifogásoltuk a hatályos munkajogi szabályozás kollektív jogokra vonatkozó részét. A jelentés szerint az újraszabályozás célja a munkavállalói részvétel és a kollektív szerződés kötésére vonatkozó szabályozás hatékonyságának a növelése, valamint a munkavállalói képviseletek ösztönzése. A 2012. évi I. tv. (Mt.) azonban ezen deklarált célokkal ellentétes hatást kiváltó rendelkezéseket tartalmaz, amelyet egyéb, hatályos jogszabályi változások tovább erősítenek. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az Mt. ugyan deklarálja az alapvető szakszervezeti jogokat , azonban azok a gyakorlatban – szankció hiányában (pl. érvénytelenség, hatósági eljárás stb.) - érvényesíthetetlenek. Ennek keretében rámutattunk a tájékoztatás, konzultáció, munkaidő-kedvezmény, tisztségviselők védelme tárgykörökben bekövetkezett változások kifejezetten kedvezőtlen hatásaira. Azt is kiemeltük, hogy a szakszervezeti tagdíj levonási kötelezettség megszűnése az egyes ágazati szabályokban milyen súlyos következményekkel jár.  A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony szabályozása szintén aggályosnak tekinthető. Ilyennek minősül az a munkáltató, amelynél az állam, helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik. Az ilyen munkáltatóknál a felmondási idő, illetve a végkielégítés kérdéseiben az Mt-től eltérni nem lehet. Hasonlóképpen korlátozott a munkabér és a napi munkaidő meghatározása, valamint az üzemi tanácsra és a szakszervezetekre vonatkozó szabályoktól sem enged a törvény eltérést. A szabályozási anomáliát felnagyítja az a körülmény, hogy a köztulajdonban álló munkáltatók jelenleg is nagyszámú munkavállalót foglalkoztatnak.  Tekintettel arra, hogy az állam az ellenőrzést tulajdonosi jogain keresztül is megfelelően gyakorolni tudja, így az elkülönült és különösen kedvezőtlen jogi kezelést nem tartjuk indokoltnak. Végezetül kifogásoltuk a sztrájkhoz való jog ellehetetlenülését, valamint az ehhez kapcsolódó új felelősségi rendszert. 

A LIGA álláspontja szerint a tripartizmus kiemelt jelentőséggel bír. Ezen túlmenően a szociális párbeszéd a kormányok, a munkáltatók és a munkavállalók reprezentatív szervezetei között a gazdasági válság hatásainak a csökkentése céljából, az azzal együtt járó kiélezett társadalmi feszültségek idején még időszerűbb. Ezzel összefüggésben kiemelten fontosnak tartja egy olyan új, háromoldalú érdekegyeztető rendszer felállítását, mely valamennyi foglalkoztatási formára, illetve a foglalkoztatással összefüggő valamennyi kérdésre (adó, tb., szociális ellátás, nyugdíj stb.) kiterjed. Ezen túlmenően a közüzemi-közszolgáltató társaságoknál dolgozók vonatkozásában az érdekegyeztetés jelenlegi formájának a továbbfejlesztése szükséges.

A LIGA álláspontja szerint a szervezkedés szabadságával ellentétes a szakmai karok jogköre. A Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, valamint a Magyar Rendvédelmi Kar klasszikusan érdekképviseletekhez tartozó feladatokat is ellátnak, így a szakszervezetekkel konkurálnak. Ezen túlmenően a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. (Hszt) rendelkezései alapvetően aggályos rendelkezéseket tartalmaznak. A törvény olyan szervezetekre is kiterjed, mint például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtás vagy a hivatásos katasztrófa védelmi szerv. A törvénynek a kollektív jogokra vonatkozó korlátozó rendelkezéseit így nem csupán a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú szolgálati jogviszonyban álló tagjaira kell alkalmazni, hanem egyéb közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekre is. Végezetül aggályosnak tartjuk a NAV tv. azon rendelkezését is, mely alapján az érdekképviseleti tisztség viselése engedélykötelessé vált.  

A LIGA a kormányzat részéről konstruktív hozzáállást tapasztalt. A LIGA szakvéleményében érintett területek képviselőinek többsége az egyeztetésen megjelentek, s vállalták, hogy intézkedéseikről írásban is tájékoztatást tesznek.  A kormányzat arra is ígéretet tett, hogy a jelen nem lévő területek, hatóságok képviselőit állásfoglalás, illetve esetleges intézkedések végett megkeresi. Ezen túlmenően számos területen ígéretet is kaptunk arra, hogy az aggályaink orvoslásának lehetőségeit megvizsgálják. Ilyen terület a közigazgatási és a bírósági jogalkalmazás hatékonysága, a jogalkotás összhangja (Ptk., Civil tv. vs. ILO egyezmények), a szakmai kamarák jogköre, valamint a kollektív jogok érvényesíthetősége. Reményeink szerint a javaslatok a jövőben esedékes Mt. felülvizsgálat alkalmával nagy hangsúlyt fognak kapni. A LIGA elkötelezett az egyéni és kollektív munkavállalói jogok védelme mellett, így álláspontját mind a hazai, mind pedig a nemzetközi fórumokon hangsúlyosan kifejezésre juttatja.

dr. Kéri Ádám, LIGA Szakszervezetek, jogi szakértő


Letölthető állományok:

Nemzeti_Jelentes_ILO_2014.08_LIGA.pdf (323 kb)
Cimkék: ILO

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 35.175.191.72 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »