Budapest: 19.34°
HUF/EUR: 327.96
szechenyi
Hírek » Részletek

Európai Üzemi Tanácsok alakításának elősegítése az új tagállamokban - Litvánia


europai-uzemi-tanacsok-alakitasanak-elosegitese-az-uj-tagallamokban-litvania

2014. október 8-án és 9-én került sor a LIGA Szakszervezetek "Európai Üzemi Tanácsok alakításának elősegítése az új tagállamokban a vállalati szintű szociális partnerek informálásával és képzésével” elnevezésű, részben az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával megvalósuló projektjének soron következő eseményére.

A Magyarországon három helyszínen megtartott információs napok (Kazincbarcika, Pécs és Sopron) után, a sikeresen megrendezésre került budapesti tréningnapokat követően a litván kollégáknak szerveztünk a témában képzést, a litván szakszervezeti projektpartnerünkkel, az LPSS Solidarumassal közösen. A rendezvény helyszíne a „Hotel „Panorama” volt a litván fővárosban, Vilniusban. A LIGA Szakszervezeteket Kelemen Melinda, a projekt menedzsere és az esemény szervezője, valamint a projektosztály munkatársa, Cserenyi Anna képviselte. A külföldi résztvevők négyen voltak, a képzésre a szintén projektpartner, a lengyel NSZZ Solidarnosc egy fő képviselőt küldött, valamint Bruno Demaitre, a brüsszeli Európai Szakszervezeti Intézet trénere vállalt előadói feladatokat.
A helyi, litván résztvevők közül mindhárom konföderáció (LDS, LPSS és LPSK) képviselte magát, valamint olyan nemzetközi cégek szakszervezeti tisztségviselői is jelen voltak, mint az AB „Lifosa”, az AQ Wiring Systems, és a Philip Morris. A képzés munkanyelve szinkrontolmácsok közreműködésével az angol és a litván volt.

Az első nap reggelén Jurgita ®i?kien?, az LPSS Solidarumas a projektért felelős munkatársa nyitotta meg a rendezvényt, majd az LPSS-nél a nemzetközi ügyek felelőse, Daiva Kvedaraite üdvözölte a megjelenteket és tartott egy rövid, formális bevezetést. Elmondta, hogy milyen fontos lenne európai üzemi tanácsok felállítása, azonban a témakör gyakorlatilag ismeretlen az országban.

A résztvevők bemutatkozását követően Kelemen Melinda ismertette a projekt főbb tevékenységeit és eddigi eredményeit, majd Bruno Demaitre beszélt hosszabban az Európai Üzemi Tanácsok szabályozásával kapcsolatos európai háttérről, a direktíváról, annak keletkezéséről, tartalmáról, a főbb szabályokról.

A kávészünetet követően az LPSS jogi szakértője, Ksenija Giedraitien? előadásában ismertette az EÜT irányelv litván jogrendszerbe való implementálását, a kiválasztás helyi szabályait, valamint feltette azt a kérdést, hogy vajon miért nincs EÜT Litvániában.

A két szakmai előadást követően több – elsősorban gyakorlati, ki szervez mit és ki finanszíroz mit - kérdés is elhangzott a résztvevők részéről, amelyre Bruno és Ksenija részletekbe menően válaszolt. A délelőtt csoportmunkával zárult. A résztvevők három – vegyes - csoportra váltak szét.

A délutáni szekció első előadását a lengyel kolléga, Robert Szewczyk tartotta. Ő először általánosságban beszélt a lengyel munkaügyi kapcsolatokról, majd az Európai Üzemi Tanácsokkal kapcsolatos tapasztalatairól, az irányelv átvételének problémáiról. Az idő folyamával egyre több lengyel munkavállaló lett delegálva, vagy beválasztva Európai Üzemi Tanácsokba, ezzel a tapasztalatok is nőttek. Szerinte az egyik legfontosabb eredménye az EÜT-oknek, hogy a hivatalos találkozók között a munkavállalók tartják egymással a kapcsolatot. Robert szerint az „emberi tényező” az, ami a legfontosabb hozzáadott értéke ezeknek a fórumoknak. A potenciál még mindig nincs kihasználva, ugyan van pár nemzetközi cég Lengyelországban, akinek lehetne, de még nem alapított a lehetőség ellenére sem Európai Üzemi Tanácsot. Az előadást követő kérdések főleg a lengyel szabályokra vonatkoztak, vagyis hogy mi a módja a képviselő kiválasztásának, illetve volt-e egyáltalán EÜT megalapítására próbálkozás (igen, volt, a vegyi szektorban és a biztosítási cégek területén).

A második előadásban Kelemen Melinda röviden ismertette a magyar munkaügyi kapcsolatok rendszerét és a főbb szereplőket, valamint a LIGA Szakszervezeteket. Az Európai Üzemi Tanácsokra a MOL példáját hozta fel. A kérdés-felelet résznél a résztvevők az EÜT-be való delegálás módjára voltak elsősorban kíváncsiak.

A két előadás után a résztvevők újra csoportokra rendeződtek és a hátralévő időben folytatták a délelőtti csoporttevékenységet. Az első nap közös vacsorával ért véget.

A második nap reggelén a munkacsoportok beszámolójával kezdődött a munka. Az első csoportban helyi és nemzetközi vendégek kerültek össze. A beszélgetés nem szűkült le az Európai Üzemi Tanácsokra, általánosabb szakszervezeti (szakszervezeti szervezettség csökkenése, politikai szerepvállalás) és munkaerő-piaci kérdések is felmerültek. Az EÜT-ok felállítása kapcsán több kérdést is feltettek a résztvevők. Az egyik nemzetközi cég litván szakszervezeti képviselője aktívan érdeklődött az első lépések megtételének mibenlétéről, illetve az elérhető információforrásokról.

A második, helyi képviselőkből álló csoport egy meglehetősen hevített vitáról számolt be. Jelezték, hogy addig nem lehet EÜT-ükkel mit kezdeni, amíg a munkavállalói képviselők nincsenek tisztában az adott cég pénzügyi és általános gazdasági helyzetével. Mit is lehetne tenni itt? A válaszuk szerint megelőző tevékenységeket folytathatnak az EÜT-ök, illetve felvehetik a kapcsolatot az anyacéggel, hogy van-e egyáltalán EÜT felállítva. Az ország méretét és a Litvániában működő cégeket tekintve, kevés esély van arra, hogy a jövőben legyen litván központú EÜT.

A harmadik csoport szintén helyi képviselőkből állt. Szerintük az EÜT felállítása a cégek relokációjával kapcsolatosan lehet a legfontosabb, vagyis hogy a helyiek időben értesüljenek a menedzsment döntéseiről, valamint a munkavállalók képesek legyenek egy magasabb szinten együttműködni több témakörben. A másik riportőr a csoportból a csoport EÜT-el kapcsolatos elvárásait (vizióikat) ismertette, illetve ismertették a rövid akciótervüket, hogyan is kezdenének hozzá az egyik vállalatban az EÜT felállításához. Szerintük az egyik fontos pontja az EÜT működésének, hogy a munkavállalók egységesen tudjanak a központi menedzsmenttel szemben véleményt alkotni.

A csoportok beszámolóját élénk vita követte, elsősorban arról, hogy a nemzeti szint vagy a nemzetközi–e a fontosabb, vagyis amíg a helyi problémák nincsenek megoldva, kell-e az európai szinttel törődni. A vita során kritika és pesszimista felhangok is megfogalmazódtak.

A vitát követően Bruno Demaitre reagált az elhangzottakra, majd beavatta a résztvevőket a munkaadókkal folytatott tárgyalások mikéntjébe, az EÜT megállapodás kötelező és bevehető elemeibe. Az előadást gyakorlati példákkal támasztotta alá (Air France és KLM, Solvay, Danske Bank, Arcelor Mittal, General Motors), valamint hangsúlyozta, hogy egy kivételesen jó megállapodás sem garantál egy kivételesen jó EÜT működést a gyakorlatban. Szerinte a legfontosabb eredménye az EÜT-öknek ugyanazon vállalat szakszervezeti és munkavállalói képviselőinek nemzetközi informális hálózatának kiépülése. Ugyanakkor, mivel egy ilyen platformon igen nagyszámú kultúra találkozhat, nagyon fontos a tagok egymás iránti nyitottsága, a kommunikáció, a másik igazságának elfogadása.

Kávészünetet követően esettanulmányok bemutatására került sor. Gediminas Uskovas, a Philipp Morris litván EÜT tagja a dohányipari cég a hat éve megalapított EÜT működéséről beszélt. Ismertetett néhány problémát, miszerint előfordult, hogy nem munkavállalói képviselő lett delegálva a fórumba, hanem HR munkatárs. Egy termelés áthelyezéssel és gyárbezárással kapcsolatos példát hozott fel az EÜT befolyásoló erejével kapcsolatosan. Gyakran felbukkanó kulcsszavak az EÜT kapcsán a bizalom és a felek közötti tisztelet. A résztvevők az információ megosztásával kapcsolatosan tettek fel kérdéseket, valamint a nemzeti és a nemzetek feletti összefüggéseket és a különböző szerepeket és hatásköröket próbálták tisztázni az előadóval.

Vilhelmas Cekuolis a koppenhágai Carlsberg-hez tartozó litván Svyturys cég európai üzemi tanács tagja az 1991-ben a vállalatcsoportnál megalapított Európai Üzemi Tanácsról beszélt. Első körben annak összetételét ismertette, azon belül is az ő 2012-ben való beválasztásának folyamatát. Röviden elmondta, hogy gyakorlatban hogyan néz ki egy két napos ülés – gyakorlatilag formai működés folyik. A bizalmas információk kapcsán elmondta, hogy alapesetben minden EÜT ülésen elhangzott információt titkosan kezelnek.

A képzés végén a résztvevők lehetőséget kaptak, hogy visszajelzést adjanak a képzéssel kapcsolatos tapasztalataikról. Összességében kifejezetten pozitív vélemények érkeztek, különösen Bruno előadásai váltottak ki elismerést.

A következő projekteseményre (képzésre) 2014. november 20-21-én, Gdanskban, Lengyelországban kerül sor.

Cimkék: EÜT Európai Üzemi Tanácsok

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.84.182.112 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »