Budapest: 25.82°
HUF/EUR: 339.15
szechenyi
Hírek » Részletek

Közszféra –- Versenyszféra: bérszínvonal elemzés


Magyarországon a KSH adatai szerint 2013-ban a 15-64 éves korú népesség 6,7 millió fő volt, ebből 4,3 millió gazdaságilag aktív, 3,9 millió fő foglalkoztatott. Ez 65%-os aktivitási rátát és 58%-os foglalkoztatási rátát jelent.

A foglalkoztatási szolgálat 2014 szeptemberi gyorsjelentése szerint a regisztrált munkanélküliek száma 380 ezer fő volt. A KSH számaival összevetve ez 5,7% munkanélküliséget jelent.

A KSH illetve a Foglalkoztatási Szolgálat adatfelvételi módszertana különböző, ezért a továbbiakban a Foglalkoztatási Szolgálat adatait vesszük alapul az elemzésünkben.

Struktúrákat tekintve szintén a Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint vizsgálódunk.

2013-ban nemzetgazdasági szinten 2,2 millió fő volt foglalkoztatott, ebből 1.421 ezer fő a versenyszférában míg 750 ezer fő a költségvetési szférában volt foglalkoztatva ez arányaiban a következő 65,4% versenyszféra és 34,6% közszféra.

390-foglalkoztatasi_szerkezet.jpg

Az aggregát bérsávokat megvizsgálva verseny és közszféra bontásában az alábbi megállapításokat lehet tenni. A 98.000-175.000 közötti sávban szignifikáns különbség van a verseny és közszolgálati szférában dolgozók arányában. Ez annak a jelenségnek tudható be, hogy ezen bérszínvonal mellett többnyire fizikai munkásokat alkalmaznak. A 175.000-300.000 Ft-os sávban a költségvetési szférában arányaiban többen részesednek, ugyanis ez a kategória már szellemi munkavégzést tartalmaz. Értelemszerűen a három legmagasabb bérsávban 300.000-500.000+ között a versenyszférában arányaiban többen részesülnek 20,4% vs. 10,1%. amely természetes.

390-bersavok.jpg 

Az átlagbérek 2013-ban a közszférában megközelítették és elérték a 200.000 Ft-ot míg a versenyszférában a 223.000 Ft-ot, ami majd 10%-os különbség a két kategória között.

390-atlagberek.JPG

Ágazati szinten megvizsgálva az adatokat és főbb ágazatokra bontva azokat, az alábbi állításokat fogjuk tenni. A rendelkezésre álló ágazati béradatokat arányosítjuk a bérminimumhoz és a közszféra átlagbérszínvonalához valamint a rendelkezésre álló létminimum adatokhoz, hogy lássuk a relatív távolságukat a különböző szociális szintektől (min. bér, létminimum). Az adatok értelmezésekor mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy itt teljes kereseti adatokkal is fogunk dolgozni, azaz az alapbéren felüli különböző pótlékok és munkáltatói juttatásokat is figyelembe vesszük feltételezve azt, hogy ezen addicionális juttatások bérkiegészítések és pénzhelyettesítők is egyben. A távolság vizsgálat esetében 1 fős háztartás létminimum értékéhez fogunk viszonyítani azzal a kiegészítéssel, hogy megnézzük a nettó létminimum érték mekkora bruttó bérnek felelnek meg.

Az alábbi ábra az alapbér dimenziójában mutatja a relatív távolságot ahol látható, hogy a Vendéglátásban és a vízkezelési ágazatban az átlagos alapbér elmarad a kalkulált létminimum értéktől, míg a minimálbér viszonylatban felette van.

390-letminimum.jpg

A következő ábra az átlagkereset dimenziójában mutatja a relatív távolságokat, ez esetben a kereset az alapbéren felül különböző jogcímeken történő anyagi juttatásokkal egészül ki. Látható, hogy csak a vendéglátó ipar az az ágazat ahol elmarad a kereset is a létminimumtól. Mindenképpen érdemes pár kiegészítést tenni, ugyanis a nemzetbiztonsági okokból a honvédelemi ágazat bér adatai nem elérhetőek így azok az összevetésben nem szerepelnek.

390-letminimum_2.jpg

Végül érdekességként az alábbi tábla az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Ágazati besorolás szerinti alapbér és kereset adatait tartalmazza, amelyhez nem fűznénk hozzá kiegészítő magyarázatot.

390-agazatok.JPGBajor Tamás


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.226.243.130 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »