Budapest: 13.83°
HUF/EUR: 333.53
szechenyi
Hírek » Részletek

Ki mikor mehet nyugdíjba?


A nyugdíjrendszer az utóbbi években jelentős átalakuláson ment át. Az un. korhatár előtti ellátások ugyanis megszűntek, a jogalkotó tehát egyre kevésbé enged kivételeket a nyugdíjba vonulással összefüggésben. A korhatár előtti ellátások leggyakoribb fajtái a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjak voltak. Míg a korengedményes nyugdíj megszűnt, a korkedvezményes nyugdíj ez év végéig marad fenn. Az alábbiakban a két ellátás fő jellemzői kerülnek összefoglalásra.

Korengedmény:

Korábban fontos funkciót töltött be a megszüntetett korengedményes nyugdíj. Ezt az ellátást döntően azok a munkavállalók tudták igénybe venni, akik hosszú időt töltöttek el egy olyan munkáltatónál, melynek megvolt az anyagi lehetősége arra, hogy egy létszámleépítéskor a nyugdíjig hátralévő időre (maximum 5 évre) egy összegben „megváltsa” a munkavállaló nyugdíját. A munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának az eléréséig a  nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által megállapított nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélküli összegét postaköltségekkel együtt a fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára egy összegben, előre fizette be. A rendszer másik funkciója az volt, hogy pótmegoldást jelentett egyes nehéz munkakörülmények között dolgozó munkavállalók számára, akik kimaradtak a korkedvezményes nyugdíj rendszeréből.  Így például a villamosenergia-iparban egyes munkakörökben hosszú időt eltöltő munkavállalók számára kollektív szerződés alapján választható jogként működött a korengedményes nyugdíj.

Az utolsó három év (2010-2012) adatai jelzik a korengedményes nyugdíj igénybevételének nagyságrendjét, mely a LIGA Szakszervezetek adatkéréséből és elemzéséből derül ki. E szerint évente 5-9 ezer új megállapítás történt, a rendszerben lévők száma pedig 9-13 ezer között alakult csökkenő tendenciát mutatva. Az átlagos ellátás pedig mindhárom évben 140.000 forint körül volt. Az állam számára maga a nyugdíjfizetés nem jelentett plusz terhet, hiszen a munkáltató előre befizette a hátralévő összeget. Bizonyos bevételektől azonban az állam elesett. Nem kellett a nyugdíj után egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetve ingyenesen jártak az igénybevevők számára a nyugdíjasoknak járó kedvezmények.

Korkedvezmény:

A korkedvezményes rendszer évtizedekkel ezelőtt alakult ki eltérő egészségvédelmi, munkabiztonsági szabályozás mellett. Ez az ellátás típus a korengedménynél lényegesen bonyolultabb. A rendszer alapját egy munkaköri jegyzék képezi, mely tartalmazza a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkaköröket. Az ilyen munkakörben dolgozók annyi évvel korábban igényelhetik korhatár előtti ellátásukat, ahány év korkedvezményt szereztek. Eredetileg 800 kedvezményezett munkakört tartalmazott a lista, mely alapján közel 600 munkáltató 222 munkakörben foglalkoztatott mintegy 50.000 munkavállalót. A munkavállalók majdnem 70%-a közúti és vasúti járművezető, jegyvizsgáló munkakörben dolgozott. Az egészségügy aránya közel 7%. A korkedvezményes nyugdíj rendszere a jelenlegi szabályok szerint 2014. december 31. napjával megszűnik.  

Korkedvezményre – 2014. december 31-ig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök jogosítanak. Ezen munkaköröket a nyugdíjtv. végrehajtásáról kiadott rendelet 2006. december 31-én hatályos 1. sz. melléklete tételesen tartalmazza. 2007. január 1. napjától a munkáltatók többlet 13%-os járulékfizetése alapozza meg a korkedvezményre való jogosultságot ! Ez azt jelenti, hogy az ellátás a költségvetést (Nyugdíjbiztosítási Alap) nem terheli meg. Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíj korhatárhoz képest 2 évi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben (munkakör), továbbá aki legalább 6 éven át 100kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott (üzem). Ez a mérték férfiak esetében minden további 5, nők esetén 4, nagynyomású légtérben dolgozóknál pedig 3 évenként további 1 évvel emelkedik.

Ha a megjelölt munkakör a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében nem szerepel, de a korkedvezmény hatálya az üzemre kiterjed, és a munkáltató által megadott munkaköri leírás szerint a végzett munka megegyezik a jegyzékben lévő munkaköri leírás szerinti munkavégzéssel, a munkakört korkedvezményre jogosítónak kell elismerni. Az azonosítást a korkedvezményes igényeket elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek végzik. Ha a munkaköri elnevezés a jegyzékben nem szerepel és a munkaköri leírás alapján sem lehet megnyugtató módon a végzett munkát, illetve az azonosságot megállapítani, de az üzemre kiterjed a korkedvezmény hatálya, az azonosítás kérdésében a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai (ágazati) érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt.

A hatóság az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007.évi CXXVI.tv. rendelkezései szerint (355.§) a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót, a kérelemben megjelölt munkahelyen az adott munkakör tekintetében a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól mentesítheti, mely esetben a megszűnés időpontjától a munkakör korkedvezményre nem jogosít.

A korhatár előtti ellátások megszűnése

A kormányzat úgy ítélte meg, hogy a korhatár előtti nyugellátások járulékfizetéssel csak részben megalapozottak, folyósításuk a Nyugdíjbiztosítási Alapot terheli, amelyet a hiánnyal küzdő Nyugdíjbiztosítási Alap helyett a központi költségvetés csak az államadósság növelésével tud biztosítani. A Széll Kálmán Terv így a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése és az államadósság csökkentése érdekében célként tűzi ki, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehessen megállapítani. Az átalakítás célja az volt, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket. A jogalkotó ezért a korhatár előtti ellátások megszüntetése mellett döntött. A korengedményes nyugdíj megállapításáról szóló 181/1996. (XII.6.) korm.r. 2012. 01.01. napjával hatályon kívül lett helyezve. A korkedvezményes nyugdíj pedig elviekben végnapjait éli.

Mikor és milyen feltételekkel mehetek most nyugdíjba

Ezt követően érdemes röviden azt is áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók a jelenlegi szabályok alapján mikor mehetnek nyugdíjba.  

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Öregségi teljes nyugdíjra tehát az jogosult, aki:

-          az életkori korhatárt betöltötte

-          minimum 20 év szolgálati idővel rendelkezik

-          nem áll biztosítási jogviszonyban azon a napon, amikor a nyugdíjat számára megállapítják

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a teljes nyugdíjra vonatkozó feltételeket a szolgálati idő vonatkozásában nem tudja teljesíteni, de legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.

Életkorától függetlenül jogosult azonban öregségi nyugdíjra az a nő, aki legalább 40 év munkaviszonnyal rendelkezik. Biztosítási jogviszonyban a nő sem állhat. Ugyanezen szabály alapján a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt (40 éves munkaviszony) legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Hasonló szabály azonban más munkavállalói csoport vonatkozásában nincsen. Hasonlóképpen nem tartalmaz hasonló szabályt a Munka törvénykönyve sem.

A biztosítási jogviszony hiánya azt jelenti, hogy a nyugdíjjogosultság feltétele az, hogy a munkaviszony/közalkalmazotti jogviszony/köztisztviselői jogviszony megszüntetésre kerüljön. Ezt követően újra lehet létesíteni.

Egyéb fontos szempontok

Amennyiben valakinek a jövedelme a mindenkori minimálbér alatt van, abban az esetben szolgálati időt is csupán arányosan szerez.

Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt (közalkalmazotti/köztisztviselői jogviszonyt) jogellenesen szünteti meg, a munkaviszony helyreállításáig, ennek hiányában pedig az ítélethozatalig eltelő idő szolgálati időnek minősül.

Végezetül rámutatnék arra, hogy valamennyi szakszervezet küzd azért, hogy a korhatár előtti ellátások valamilyen formában a rendszerbe visszakerüljenek. Ezen ellátások részben nem kerültek az államnak többletköltségébe, részben pedig pótlólagos járulékfizetéssel megalapozottak. 

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő


Kapcsolódó cikkek:


Hozzászólások 1 hozzászólás

Jóska
http://index.hu/belfold/2010/09/23/elrejtett_jogszabaly_szabalyozta_a_politikusok_kedvezmenyes_nyugdijat/

Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 35.175.248.25 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »