Budapest: 14.37°
HUF/EUR: 339.71
szechenyi
Hírek » Részletek

Végleges: Így adózunk januártól


A parlament kedden szavaz az adótörvények módosításáról. A sok vihart kavart internetadó kikerült a javaslatból – helyette van viszont extra reklámadó és változnak a cafeteria szabályai, véget ér a pálinkaforradalom, egyértelművé válik a külföldön élő magyarok tb-járulékfizetési kötelezettsége, s a kormány az adótörvényeket használja fel arra is, hogy beszóljon Norvégiának. - a Napi.hu írása.

Viszonylag semleges adótörvényt terjesztett a parlament elé az októberi önkormányzati választások után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: a javaslatból - nem teljesen meglepő módon - kimaradtak a tavaszi kampányban így-úgy meglengetett adókönnyítések. Így 2015-től sem lesz egy számjegyű az szja, de még a családi adókedvezmény kiterjesztése is csak 2016-tól indul - legalábbis a mostani ígéretek szerint. A törvényekbe foglalt adókönnyítések sem lépnek még életbe - így jövőre is marad a kétkulcsos vállalati nyereségadó. A kormány hosszú távú költségvetési terveiből 2018-ig amúgy semmilyen adócsökkentés terve nem olvasható ki.

Ezzel együtt a kormány eredeti javaslata 263 oldalt kóstált, amelyet a vita során 160 oldalas módosítóval írtak át a képviselők. Mind a módosítókról, mind az egységes javaslatról kedden szavaznak a képviselők. A beterjesztetthez képest egy lényegi ponton változott javaslat: ez a netadó. A kormány eredetileg minden egyes gigabyte-nyi adatforgalom után 150 forint extra adót vetetett volna ki a szolgáltatókra, amit előbb előfizetéseként és havonta 700 forintban maximáltak volna - ám látva az országos felháborodást végül Orbán Viktor miniszterelnök vonatta vissza a javaslatot.

A netadóból több tízmilliárdnyi bevételt remélt a NGM, annak ellenére, hogy sejtették: komoly felháborodás várható annak kivetése miatt - igaz, már a beterjesztéskor kiderült, hogy a javaslat olyan mértékben kidolgozatlan volt, hogy a pontos költségvetési hatását is rosszul mérték fel.

Így fizetünk a cafeteria után

Ennek ellenére számos ponton változik az adózás januártól: átalakulnak a cafeteria szabályai: eszerint évi 200 ezer ( havi 16,6 ezer) forintig a szabályok nem változnak, a juttatás 1,19 szerese után kell 16 százalékos szja és 14 százalékos eho-t fizetni - vagyis az egykor "adómentes" juttatás 35,7 százalékos közteher sújtja.

A 200 ezer forint feletti juttatásoknál - évi 450 ezer forintig - ez a "kedvezményes" adókulcs csak akkor érvényesül ha a támogatás Széchenyi pihenő (Szép) kártyára kerül. Minden más 200 ezer forint feletti cafeteria esetén 51,17 százalékos közterhet kell megfizetni. A szigorítás annyiban rendezheti át a cafeteria-rendszert, hogy azon kevesek, aki 200 ezer forintnál magasabb összeget kapnak, a összeg feletti részt Szép-kártyán veszik majd igénybe.

A munkahelyi ártalmak miatt terjedő gerincbetegségekre tekintettel viszont januártól adómentesen biztosítható a dolgozónak a fogalakoztatás-egészségügyi ellátás, a szűrővizsgálatok és a fizikoterápiás valamint a mentálhigiénés eljárások.

Változnak a külföldi befektetési jegyek adóztatásának szabályai: korábban a magát a befektetéseket közvetlenül adóztatták volna, most pedig a forgalmazóknak és a befektetési alapkezelőknek lesz különadó-kötelezettsége. Az adó alapja a külföldi befektetési jegyek forintban meghatározott értéke - amit a hazai ügyfelek felé értékesítenek, az adó mértéke, pedig az adóalap 0,05 százaléka. Az adó bevallása befizetése az alapkezelők feladata lesz - önbevallási rendszerben.

Egymondatos módosítással lehetővé teszik, hogy a cseppfolyós földgázt használó autóbuszok után a taxik is visszaigényelhessék a földgáz jövedéki adóját - ezzel a szabályozással megnyílhat az út a gázüzemű taxik terjedése előtt.

Vége a pálinkaforradalomnak

Négy év után megszűnik a házi pálinkafőzés adókedvezménye. A főszabály szerint a jelenlegi 200 literrel szemben évi 50 liter pálinka főzhető házifőzés keretében, magánfőzésre vonatkozó kedvezményes szabályokat pedig csak gyümölcstermesztők alkalmazhatják. A főzőkészülékeket az önkormányzati adóhatóságnál kell bejelenteni, az adó mértéke évi ezer forint lesz. A bérfőzés jövedéki adója pedig a normál adómérték 50 százaléka - egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú gyümölcspárlat esetében 1670 forint - az eddigi nulla százalékkal szemben.

Megbüntetjük Norvégiát is

A kedden megszavazandó javaslat már nem tartalmazza azt a passzust, amely lehetővé tette volna az áfa visszaigénylését - viszonossági alapon - norvég relációban is. Az eredetileg beterjesztett javaslatban még szerepelt, ám egy módosító javaslattal kivennék az erre vonatkozó szövegrészt. Indoklás nincs - ez is egyfajta tünete a magyar kormány és a norvég kormány közötti elhidegült viszonynak. Ennek ellenére a többség akár az utolsó pillanatban változtathat álláspontján és kikerülhet ez az értelmetlen szabály az adócsomagból.

Jöhetnek az új települési adók

Az adókivetésben jóval szabadabb kezet kapnak az önkormányzatok januártól. Az eddigi egységes önkormányzati adó kivetése - amelyek fő szabályait a törvény szabta meg, ám bevezetéséről a helyi önkormányzat döntött - helyett a jövőben minden olyan vagyontárgyat lehet sújtani települési adóval, amelyett más központi vagy önkormányzati adó nem terhel, illetve bevezetését törvény nem tiltja. Ugyanakkor a település adó sem az államot, sem (más) önkormányzatot nem terhelhet.

Finomítanak és durvítanak a reklámadón

Az idén bevezetett reklámadó számos gyermekbetegséggel küzd - ezek között tesz rendbe néhány részletszabályt a mostani adócsomag. E módosítások része, hogy a a válogatott, utánpótlás és amatőr sportok támogatása nem minősülne reklámadó-köteles tevékenységnek - ugyanakkor a profi sport támogatása, illetve a profi sport felhasználása reklámhordozóként adóköteles tevékenység maradna -, annak ellenére, hogy az eredeti javaslatban nem is számoltak a sport adóztatásával - csak a rohammunkában megírt törvény elfogadása után derült ki, hogy a profi sportcsapatok is beleesnek a reklámadó hatálya alá.

Egyértelmű durvítás viszont az a tétel, hogy a jelenleg is sávos reklámadó mértéke az évi 20 milliárd forint feletti reklámbevétel után már nem 40, hanem 50 százalék adót kell fizetni - vagyis a 20 milliárd fölötti reklámbevétel felét az állam elvonja. A javaslat egyértelműen az RTL Klub tulajdonosára vonatkozik, ám egyes vélemények szerint nem kizárható, hogy a másik nagy országos kereskedelmi csatorna, a TV2 anyacége cége is beleesik jövőre a 20 milliárd feletti sávba. A módosító javaslat indoklása 50 százalékos kulcs bevezetésére az "arányos közteherviselés elvére figyelemmel" van szükség. Sovány vigasz, hogy volt már ennél magasabb adókulcs, azt is a Fidesz vezette be a 98 százalékos különadó formájában, amivel a "tisztességtelenül magas állami végkielégítéseket" terhelték - majd azt is részben visszacsinálta.

Megszűnik a külföldön élők tb-szívatása

Több száz, ha nem több ezer külföldön élő magyar szembesült azzal, hogy a magyar egészségbiztosítás évekre visszamenőleg járulékok befizetését kérte, mert korábban elmulasztotta bejelenteni tartós külföldi tartózkodását. A most elfogadandó csomag lehetővé teszi, hogy visszamenőleges hatállyal is lehet igazolni a külföldön tartózkodást és az külföldön való egészségbiztosítás meglétét. Ha ezt a kettő tényt egyszerre igazolja magyar állampolgár - a korábbi biztosított - akkor a NAV, és az OEP törölheti a követelését - ám ehhez az érintettnek kell az eljárást kezdeményeznie.

Hivatkozás: http://www.napi.hu/ado/vegleges_igy_adozunk_januartol.589682.html

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 18.204.2.53 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »