Budapest: 16.63°
HUF/EUR: 333.89
szechenyi
Hírek » Részletek

Most akkor mikor számít hidegnek a munkahely, avagy forduljunk kérdésünkkel a levelibékához?


Megérkezett a zord hideg, amelynek munkavédelmi következményeivel szembe kell nézniük a munkáltatóknak is! A munkavédelmi juttatásokra gondolok itt elsősorban, de megvizsgáljuk a hideg munkahely minősítésének jogszabályi kritériumait is.

A szélsőséges klímakörülmények között (most nevezetesen a hidegre gondolok) végzett munkavégzés során a munkáltatóknak nemcsak védőeszközökkel kell felkészülniük, hanem meg kell határozniuk a munkavédelmi célú juttatási elemeket is. A hideg ellen védelmet nyújtó bélelt védőkabát és nadrág, szélsőséges esetben még a meleg alsóruházat is szóba jöhet (thermo póló, jéger-alsó stb…). Arról sem szabad a munkáltatónak megfeledkezni, hogy nemcsak a munkásruhának, de még a hagyományos munkavédelmi kesztyűnek is létezik téliesített változata. Az ötujjas, mechanikai hatások ellen védő munkáskesztyű kapható bélelt formában is, bár finom munkák nehezebben végezhetők ezekkel. A fejbeütődés ellen védelmet nyújtó védősisakoknak rendszerint létezik téli védőbetétje is, ismertebb nevén „kukás-sapka”, amelyek beszerzéséről rendszerint megfeledkezik a munkaadó, mert nem is tud róla. A sisak tartozékok felől előbb tájékozódni kell, mielőtt egy-egy típus beszerzéséről döntenek.

Nézzük a munkavédelmi juttatásokat… A hideg munkakörülmények között például óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. Itt jegyezném meg, hogy van olyan munkahely is, ahol még a tea „extra” ízesítéséről is gondoskodnak (… na nem rummal…) citromlevet, vagy citrompótlót is kiad a munkáltató a hideg idő beálltával. Terjedhetne ez a szokás…

A tea lehet előre főzött, ekkor a munkáltató rendszerint magára vállalja a tea kiszolgálását, illetve gyakran csak a hozzávalókat juttatják a dolgozóknak és rájuk bízzák az elkészítést. A két forma eltér kissé, de az utóbbi esetben is biztosítani kell –eltérő megállapodás hiányában- a tea elkészítésének infrastrukturális hátterét, például higiénikus vízforralás, kiadagolás formájában. A külső területen történő munkavégzés esetére ajánlott még a hőtárolós termosz biztosítása is a munkavállalók számára. Ügyelni kell továbbá a személyre szóló ivópoharak kiadására, vagy maguk a termoszok is lehetnek egyénileg kiadottak, a lényeg, hogy a személyi higiénia érvényesülhessen.

Hány foktól hideg a „hideg”? A hideg munkakörülmények eldöntésére megtalálhatjuk a két legismertebb jogszabályt, amelyek között sajnos van egy kis „hézag”. A két rendelet nincs teljesen fedésben egymással, de nemcsak a címük miatt…

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet, amely „a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről” szól, ennek 7. § (8) bekezdése a következőt mondja ki: (…) A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet amely „az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről” szól, ennek 4. számú melléklet 7.2. pontja szerint „A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.”

A külső területeken végzendő munka nyilván nem lehet szükségképpen csak építőipari tevékenység, mégis nekem a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet megfogalmazása szimpatikusabb. Nagy kár, hogy a két rendelet közül az egyik a pillanatnyi hőmérsékletet, míg a másik, a napi középhőmérsékletet tekinti alapul annak eldöntésére, hogy az adott munkahely hidegnek minősül-e, vagy sem. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerint a munkáltatónak a hideg napok reggelein (hajnalain) rendszeresen tájékozódnia kellene a várható napi középhőmérséklet alakulásáról, vagy pedig mindenképpen jóban kell lennie a cikk címében szerepelő levelibékával azért, hogy aznap intézkedjen-e, vagy sem.

Véleményem szerint semmivel sem magyarázható a különbség egy adott építkezésen folyó munka, illetve bármely szabadtéri munkatevékenység, hideg okozta kockázatai között, mégis a két jogszabály eltérően rendelkezik. A napi középhőmérséklet abból a szempontból is aggályos, hogy a reggeli (hajnali) munkaórák, illetve az esti időszak itt a mérsékelt égöv szárazföldi régióin jelentősen hidegebb, a nappali órákhoz képest. továbbá azt is tudniillik a munkavállalók nemcsak akkor fáznak, ha a napi átlag az előírt hőmérsékleti határ alatt van, hanem pillanatnyilag érzik a hideget. A katonaságnál híresült el a következő mondás: „a katona sohasem fázik csak úgy érzi…” Úgy gondolom, ezt talán nem kellene a dolgozóknál is alkalmazni…

Somlai Szilárd

Hivatkozás: http://munkavedo.blog.hu/

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 35.153.73.72 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »