Budapest: 21.29°
HUF/EUR: 329.44
szechenyi
Hírek » Részletek

A Munkavállalói Oldal szerint nem létezik megfelelő tripartit érdekegyeztetés Magyarországon


A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács 2014. december 19-én, a Belügyminisztérium Márványtermében tartotta plenáris ülését. Napirenden elsősorban a 2015. évi minimálbérről és garantált bérminimumról konzultáltak a felek.

Apró Antal Zoltán (Civil Oldal) soros elnök köszöntötte a Tanács tagjait, a kormányzat képviselőit, valamint az EGSZB jelenlévő tagjait. A napirend megállapítása előtt jelezte, hogy két jelenlévő résztvevő, Varga László, a SZEF elnöke, valamint Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke élni kíván a napirend előtti felszólalás lehetőségével.

Varga László, a Munkavállalói Oldal tagja jelezte, hogy nem kíván részt venni a napirendi pontok megszavazásában. Ennek egyik oka, hogy véleménye szerint 2010 óta nincs az ILO, illetve az Európai Szociális Charta meghatározásainak megfelelő olyan tripartit párbeszéd Magyarországon, amely minden érintett szereplőt magában foglalna. A másik ok az, hogy bár az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) fórumain a jogszabályoknak megfelelően zajlottak a tárgyalások, a közszférában dolgozók bérének befagyasztása 2008 óta tart.

Székely Tamás, a Munkavállalói oldal képviselője az Autonóm Szakszervezetek szolidaritását nyilvánította ki az előtte felszólalóhoz, mivel elmondása alapján sem a minimálbér, sem egyéb olyan kiemelt jelentőségű kérdések, mint adótörvények és költségvetés, nem kerültek érdemben megvitatásra az NGTT fórumán.

Dr. Kuti László, a Munkavállalói oldal képviselője felszólalásában csatlakozott az előtte felszólalókhoz, ugyanakkor oldalelnöki megbízása révén a tárgyalás helyszínét nem hagyta el.

A napirendi pontok tárgyalása

1., Konzultáció a 2015. évi minimálbérről és garantált bérminimumról

Dr. Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkapiacért felelős helyettes államtitkára Varga Lászlónak, a Munkavállalói Oldal tagjának a magyarországi tripartit érdekegyeztetéssel kapcsolatos észrevételével kapcsolatosan elmondta, hogy az egyeztetés ILO-normáknak való megfelelőségét nehezen lehet vitatni. Az ILO-tól nem érkezett olyan észrevétel, hogy az ILO-normáknak Magyarország ne felelne meg.

A közszolgálati dolgozók bérfejlesztésével kapcsolatosan kiemelte, hogy a költségvetési lehetőségek nem tették lehetővé a Varga László által említett 5 százalékos és 10.000 forintos követelést. Mindazonáltal a kormány az OKÉT egyeztetésein kiemelte, hogy életpályamodell bevezetésében gondolkodik; ezáltal nem aprózódnak el alig észrevehető emelésekben a bérfejlesztések.

Dr. Modori László helyettes államtitkár Székely Tamás felszólalására kitérve kiemelte, hogy az adótörvény tekintetében volt érdekegyeztetés az NGTT plenáris ülésén.

A napirendi ponttal kapcsolatosan kifejtette, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló megállapodás-tervezet elkészült, miután a VKF keretei között több körben is lezajlottak az egyeztetések. A kompromisszum a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára elfogadható. Elmondta, hogy az előterjesztés a kormány 2014. december 22-i napirendjén fog szerepelni.

A kompromisszumos megállapodásnak köszönhetően 3,4 százalékos garantált bérminimum- és minimálbér-emelésben sikerült megállapodni, ami azt jelenti, hogy a minimálbér 105 ezer forintra emelkedne, a garantált bérminimum pedig 122 ezer forintra. Ismertette, hogy az emelés összesen 1 millió 978 ezer embert érint, ebből 778 ezer főt a versenyszférában, 184 ezer munkavállalót a közszférában, míg 16 ezer főt a nonprofit szektorban.

Az Oldalak álláspontjai

A Civil Oldal üdvözölte a fent ismertetett megállapodást. Elsődleges célként fogalmazta meg, hogy meg lehessen élni a munkabérből, a munkabéreket ki tudják fizetni a munkáltatók, valamint a béremelések ne párosuljanak a munkahelyek számának csökkenésével. Az Oldal támogatja a minimálbér-növekedést, és fontosnak tartja, hogy a minimálbér nettó összege minél jobban közelítsen a KSH által meghatározott jelenlegi létminimumhoz (87.500.- Ft). Középtávú cél, hogy egyszer a két érték egybeessen.

A Civil Oldal szerint érdemes lenne az európai minimálbér bevezetéséről gondolkodni, ugyanakkor a döntés meghozatala már túlterjed egyetlen ország befolyásán.

A Tudomány Oldal nem tett észrevételt.

A Munkavállalói Oldal szerint nem létezik megfelelő tripartit érdekegyeztetés Magyarországon. Az Oldal véleménye szerint az NGTT nem felel meg a tripartit érdekegyeztető fórumnak, mivel egyfelől öt oldal képviselteti magát, másfelől a jogszabály más funkciót delegál neki, harmadrészt a kormányzat nem tagja (mindössze állandó meghívottja).

Az Oldal elmondta, hogy az egyeztetések következtében egy szövegtervezet született meg.

Magyarországon dolgozói szegénység van. A fogalom azt jelenti, hogy szakképzettséggel végezhető munkával nem lehet megkeresni az előző év létminimumát. Ezen réteg számaránya 34%-ról 32%-ra csökkent, ugyanakkor az egyharmados arány továbbra is fennmaradt, ami a Munkavállalói Oldal számára elfogadhatatlan. A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Liga Szakszervezetek középtávú javaslatot tettek a helyzet orvoslására. E szerint egy gazdaságpolitikai paktum kötésére lenne szükség a költségvetés, a munkaadók, a munkáltatók és a munkavállalók között.

A Munkavállalói Oldal elmondta, hogy a minimálbér és a közmunkabér összege közti eltéréssel nem ért egyet. Ezzel kapcsolatosan az Oldal kérdésként tette fel, hogy a kormány álláspontja szerint mekkora összeg lesz közmunkabér.

A Gazdasági Képviselői Oldal elmondta, hogy a tárgyalássorozat eredményeképp a három oldal között egy kompromisszumos megállapodás született, amelynek az aláírására még nem került sor. A megállapodás segítheti azt, hogy a munkahelyi tárgyalások során a munkáltatók és a szakszervezetek egymással egy központilag elfogadott ajánlás keretei között tudjanak tárgyalni azon dolgozók béréről is, akik nem minimálbéren és nem szakmunkásbéren vannak alkalmazva. A Gazdaság Képviselői Oldal véleménye szerint a minimálbéren és a szakmunkás bérminimumon túl az összes többi munkavállaló helyzetét érintő bérajánlásról is meg kellett állapodni. Ez a 3-4%-os béremelésre vonatkozó ajánlás a versenyszféra valamennyi munkahelyét érinti.

A bértárgyalások során a mindenkori gazdasági teljesítőképességből kell kiindulni. Fontos szempont továbbá, hogy a meglévő munkahelyek megmaradjanak. Ennek megfelelően a Gazdaság Képviselői Oldal szerint a megállapodás a magyar gazdaság teljesítményével összhangban lévő megállapodás.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mindhárom oldala egyetértett azzal, hogy 2015-ben a VKF Monitoring Bizottsága vegye napirendre a munka törvénykönyvének a felülvizsgálatát, valamint a sztrájktörvény bizonyos szabályairól, problematikus pontjairól, megváltoztatásáról tárgyalások folyjanak.

Fontos továbbá, hogy a 2014 év végén megszűnő korkedvezményes nyugdíj rendszere helyett egy új rendszer kialakítására kerüljön sor.

Az Egyházi Oldal sajnálatát fejezte ki aziránt, hogy a minimálbér nem éri el a létminimumhoz szükséges összeget. Meglátása szerint a minimálbért nem szabad elválasztani a munkanélküliség jelenségétől. Az Oldal üdvözölte, hogy 2010 óta jelentősen csökkent a munkanélküliség, azonban felhívta arra a figyelmet, hogy egy család életében a munkahely elvesztése akár a teljes anyagi ellehetetlenülést is jelentheti.

Dr. Cser Ágnes, az EGSZB II. csoport képviselője felszólalásában elmondta, hogy a szegénység, illetve a foglalkoztatottság az egész Európai Unióban komoly probléma.

1990 és 1996 között ötmillió foglalkoztatottról hárommillióra esett vissza a munkavállalók létszáma, és eltartásukra olyan mentőövként a korkedvezményes nyugdíj és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatás került kialakításra. Ezt a réteget viszont egy társadalom nem képes eltartani. Felvetette, hogy az NGTT egyik elkövetkező ülésén célszerű lenne áttekinteni az elmúlt 24 év változásait ebben a témában.

Az európai bérminimummal kapcsolatosan elmondta, hogy az Európai Szakszervezeti Szövetség 2009-es ülésén már felvetette ezt a kérdést, mindazonáltal öt év alatt nem történt érdemi előrelépés az ügyben; jóllehet Magyarország számára előnyös lenne egy ilyen szabályozás.

Dr. Modori László helyettes államtitkár kifejtette, hogy a béremelés sosem mehet a munkahelyteremtés kárára, azaz a béremelésnek olyan mértékűnek kell lennie, hogy ne akadályozza az elsődleges munkaerőpiacot, az újabb munkahelyek létrejöttét. Az elsődleges célkitűzés jelenleg az, hogy az embereknek legyen munkahelye.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a munkanélküliség csökkentésében jelentős eredményeket ért el a kormány az EU átlagához képest is. Megerősítette, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot fel kell zárkóztatni a létminimumhoz, azonban figyelembe kell venni a gazdaság teljesítőképességét is. A kormányzat mindig prioritásként kezelte, hogy a legnagyobb mértékű minimálbér-emelést tudja realizálni, ami a munkavállalóknak és munkáltatóknak is elfogadható. Az európai minimálbér tekintetében elhangzott, hogy a tagállamok különböző szinten állnak gazdasági és munkaerő-piaci szempontból. Ezért nehéz egy elfogadható és igazságos európai minimálbért meghatározni. A minimálbér meghatározásánál az is nehézséget okoz, hogy a minimálbér vonatkozik valamennyi ágazatra, azonban az egyes ágazatok különböző szinten vannak.

Fontos továbbá, hogy a VKF-en 3-4%-os bérajánlás került kialakításra.

Dr. Modori László helyettes államtitkár a korkedvezményes nyugdíjra kitérve kijelentette, hogy egy fenntartható és igazságos nyugdíjrendszert szükséges kialakítani. Több olyan munkakör is szerepel benne, amelyek immáron elavultak vagy nem indokolt a korkedvezmény, illetve vannak, amelyek nem tartoznak bele a körbe, azonban erre mégis szükség lenne.

A közmunkabér tekintetében a plenáris ülés idejére még nem született megállapodás.

Az Oldalak válaszai:

A Civil Oldal üdvözölte azt a tényt, hogy a különböző felek álláspontjai közeledtek egymáshoz. Kifejtette, hogy az NGTT-t megfelelő fórumnak tartja, ahol a különböző vélemények megjelenthetnek, álláspontokat és új szempontokat fogalmazhatnak meg.

A Tudomány Oldal elmondta, hogy egy esetleges hosszú-, illetve középtávú bérmegállapodást szociális szempontokkal átitatva kellene megalapozni, figyelembe véve a gazdaság egészét, illetve az egyes vállalatok fennmaradási képességét, és a vizsgálódást egy komplex rendszerben kellene elvégezni.

A Munkavállalói Oldal kifejtette, hogy elsődlegesen a nettó növekedésben érdekeltek. A kormánnyal és a jövedelempolitikával kapcsolatosan az egyik legnagyobb probléma az egykulcsos személyi jövedelemadó. Az Oldal álláspontja szerint alulról fölfelé irányuló jövedelemátcsoportosítása valósult meg. Bár 10%-os bruttó bérnövekedést nem lehetne bevezetni, de a bérek 10%-os nettó növekedése megoldható lenne egy többkulcsos, progresszív adórendszerrel.

Az európai szintű minimálbérre kitérve elmondta, hogy arányszámokat, és nem konkrét számokat lehetne meghatározni, lévén az egyes tagállamok gazdasági teljesítőképessége nagyon különbözik egymástól.

A Gazdasági Képviselői Oldal üdvözölte az NGTT plenáris ülésén tartott konstruktív vitát.

Ezt követően jelezte, hogy a középtávú bérmegállapodás tekintetében korábbról nincsenek jó tapasztalatok. Az Oldal véleménye szerint szükség lenne az NGTT működési mechanizmusainak felülvizsgálata, mivel nem tölti be érdekegyeztetések tekintetében a kívánatos szerepet. Az Oldal üdvözölte azt a tényt, hogy az NGTT plenáris ülésének összehívása még a megállapodás aláírása előtt zajlott, így érdemben lehetett vitatkozni a bizonyos kérdésekről.

Dr. Modori László helyettes államtitkár válaszában elmondta, hogy egy progresszív adórendszer esetében nehezebb az ellenőrzés, több lehetőség van az adóelkerülésre. A nettó béremelés kapcsán elmondta, hogy mindig reálbér-növekedésről van szó, ami azonos a nettó béremelkedéssel. A középtávú tervezésre kitérve kijelentette, hogy a gyorsan változó gazdaság-, és geopolitikai körülmények alakulása okán nehéz 3-5 évre előre tervezni egy kisebb ország esetében.

Arra kitérve, hogy még a megállapodás aláírása előtt sikerült vitára bocsátani a minimálbért és a garantált bérminimumot elmondta, hogy a kormányzatot több határidő is köti, a szabályozást pedig az év végéig ki kell hirdetni.

2., Egyéb

Dr. Szendrei Róbert (Civil Oldal) beszámolt a 2014. december 4-5. között, Rómában megrendezésre került „Még hatékonyabb Európa 2020 – A civil társadalom javaslatai a társadalmi integráció és versenyképesség erősítése Európában” c. konferencián elhangzottakról.

Dr. Kucsera Tamás Gergely, a Civil Oldal részéről elmondta, hogy az elkövetkező három hónapban a Civil Oldal adja az NGTT soros elnökét. Az Oldal törekedni fog arra, hogy az NGTT működése áttekintésre kerüljön.


Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 3.94.196.192 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »