Budapest: 9.7°
HUF/EUR: 319.87
szechenyi
Hírek » Részletek

A szakszervezetek visszakövetelik a tényleges sztrájk jogát


A hónap végéig le akarják zárni a sztrájktörvény módosítására tett egységes javaslatukról a kormánnyal és a munkaadókkal már megkezdett tárgyalásokat a szakszervezeti szövetségek. A sztrájkhoz való jogot szerintük jelentősen korlátozó törvény megváltoztatását így még tavaszi ülésszakán tárgyalhatná a parlament - írja a Népszava.

A sztrájkhoz való jogot szerintük jelentősen korlátozó törvény megváltoztatását így még tavaszi ülésszakán tárgyalhatná a parlament. Szakszervezeti vezetők szerint ma nincs az országban senki, aki pontosan meg tudná mondani, mit takar a sztrájkjoggal való visszaélés, így a bíróságok sem tudnak érdemben állást foglalni, ha a munkaadók erre hivatkozva viszik eléjük a dolgozói képviseleteket.

A sztrájktörvényben megkövetelt együttműködési kötelezettség már kézzelfoghatóbb, de a sztrájk idején biztosítandó elégséges szolgáltatások körét olyan magas szinten határozza meg, hogy a megmozdulás szinte észrevehetetlen marad. A Magyar Nemzet pénteki számában Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lényegét tekintve azt nyilatkozta: 2010-ben, a törvény szigorításakor érthető volt a kormányzati szándék a korábbi sorozatos gördülő sztrájkok korlátozására és így a gazdaság, valamint a lakosság komfortérzetének visszaállítására, mára azonban bebizonyosodott, hogy a szigorítás túlzottra sikerült.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkavállalói oldalán helyet foglaló hat szövetség ma már egységesen úgy látja, a gyakorlatban értelmezhetetlen a LIGA Szakszervezetek elnöke, Gaskó István által csak gumicsontként emlegetett sztrájkjoggal való visszaélés. A Magyar Szakszervezetek Szövetsége nevében lapunknak nyilatkozó Kopper József, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke ezt azzal egészíti ki, hogy a munkáltatók automatikusan bírósághoz fordulnak, ha egy szakszervezet sztrájkot kezdeményez, de ott többnyire csak azt mondják ki, hogy a felek állapodjanak meg a még elégséges szolgáltatásokról. Ennek kimondásáig is eltelik azonban átlagosan két hónap, mire többnyire már okafogyottá válik az egész kezdeményezés.

A 2010-es szigorítás óta gyakorlatilag nem volt Magyarországon komoly sztrájk – emlékeztet a korábbi menetrend szerinti mozdonyvezetői sztrájkokra az alelnök. A MÁV területén a személyszállításban a vonatok fele mindenképpen elindul, viszont ha a sztrájkot jogellenesnek találja a bíróság, akkor a benne résztvevő dolgozót ki lehet rúgni, a szakszervezetet pedig súlyos pénzek megfizetésére lehet szorítani. Gaskó ezeknek a szigorításoknak az enyhítése mellett Palkovics Imréhez hasonlóan fontosnak tartaná azt is, hogy ha nem sikerül megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról, akkor ne a bíróságon folytatódjon az egyeztetés, hanem a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat előtt, ahol szerinte össze kellene állítani a hozzáértő szakértők listáját. A szakszervezeti szövetségek azt is szeretnék elérni, hogy ha a törvényben megszabott bírósági eljárás határideje lejár, a dolgozóknak legyen joguk megkezdeni a sztrájkot jogerős bírói határozat nélkül is.

Nincs viszont egyetértés a Munkástanácsok elnökével abban, hogy ha nem sikerül megállapodni a sztrájktörvénynek a munkavállalók számára több jogot biztosító módosításáról, akkor nemzetközi jogi fórumokig érdemes elvinni a vitát. Gaskó és Kopper szerint itthon kell megoldást találni ebben a kérdésben.

Hivatkozás: http://nepszava.hu/cikk/1053214-visszakovetelik-a-tenyleges-sztrajk-jogat

Hozzászólások 0 hozzászólás


Szólj hozzá!

A számítógépednek az IP száma: 107.23.176.162 Név:

Hozzászólásokra vonatkozó szabályzatok »